A bankhitelezés régi, hagyományos rendszerében, leginkább 2000 előtt, - amikor még a bankok csak akkor jártak jól, ha az ingatlankölcsönt felvevők ténylegesen visszafizették a kölcsöneiket - az ingatlan jelzálogot felvevő havi részleteket fizetett a kölcsönt nyújtónak. És mivel ez a folyamat évtizedekig tartott, minden egyes kölcsönnel vigyázni kellett.

Mára azonban a nemzetközi pénzügyi szabályozás hiányában kialakult egy olyan rendszer, amely a jelzáloghitelt nyújtó bank számára a hitel visszafizetésének elmaradása esetén is biztosítja a nyereséget.

Amennyiben egy normál, egy lakással rendelkező gyerekes család tagjai válás miatt szétköltözik, az esetek nagy részében az apa kényszerül elhagyni a családi otthont, hiszen a gyerekeket és az őket legjobban ellátó anyát a törvény nem hagyja az utcára kerülni. Jelzáloghitel esetén viszont ugyanez a törvény a hitelnyújtó bank és szervezetei javára kilakoltathatja az egész családot - apástól, anyástól, gyerekekkel együtt?

Álljon itt egy mese ennek eldöntésére:

Játsszunk el a gondolattal, hogy már-már szétváló család mégis kibékül és együtt marad.

Miközben három hete nem volt olyan drága az euró, mint tegnap, addig a kormányszóvivő épp a forint erősödéséről beszélt: Szollár Domokos szerint nem kell aggódniuk a lakáshiteleseknek, mert a forint erősödése 1,7 millió devizahitellel rendelkezőnek "enyhülést" hozott. Persze múltidőben: a héten ingadozik az euró árfolyama, elemzők szerint árfolyama szeptemberre 280 forintos szintet éri el. Ha a lakáshitel már nem csábító, akkor jöhet a jelzáloghitel, vagy az osztrák hitelturizmus.

A parlament sürgősséggel tárgyal a lakáshitelesek megsegítésről szóló törvényjavaslatról. Az általános és részletes vita mellőzésével, ma egy szuszra letárgyalják a javaslatot, és el is fogadhatják a jogszabály módosítását.

A törvény eredeti változatát három hónapja fogadta el a parlament, ám a mai napig nem lépett hatályba [1], mert Brüsszel nem hagyta jóvá.

A mostani módosítások szerint nem csupán a munkanélküli lakáshiteladósok, hanem a munkával (még) rendelkező forint- és a devizahitelesek is igényelhetik az állami kezességet, ha vállalják, hogy a kölcsön folyósításakori első - nem akciós - törlesztőrészlettel megegyező részletet tovább fizetik.

A lízingelt, illetve hitelre vásárolt autókra úgy is alapítható jelzálogjog jövő januártól, hogy a zálogszerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, illetve a finanszírozott autók nem lesznek elárverezhetők - az erről szóló törvénytervezet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján olvasható.

A jelenlegi zálogjogi szabályok szerint az ingóságokon alapított zálogjogot is közjegyzői okiratba kell foglalni. Ez két problémát is jelentett az autópiacon, így a jelzálog helyett más technikákat alkalmaztak, bár ezek egyik fél esetén sem közelítették meg a zálogjog biztonságát.

Az elfogadásra váró új Polgári Törvénykönyv több helyen is módosítja a zálogjogi szabályozást. Fokozza a hitelezés biztonságát, bővíti a bírósági végrehajtáson kívüli értékesítés lehetőségeit, így várhatóan javítja a hitelhez jutás feltételeit. Könnyítés, hogy a jövőben a zálogszerződést nem kell közokiratba foglalni.

A zálogjogi szabályozások módosítások deklarált célja, hogy egyszerűbb szerkezetben szabályozzák a zálogjogot úgy, hogy közben növelik a gazdasági felhasználhatóságát.