Laikus számára megérthető módon kérjük a szerződést és minden elszámolást a banktól.

Bevételt és kiadást egymással szemben könyvelje el és mutassa ki a bank nekünk ügyfélnek is, mint más piaci szereplőnek.

Válasz

Ha opciós szerződés során a hitelintézet átadja egy opciós vételárért engedményezéssel az ügyfele ingatlanját egy másik intézménynek vagy magánszemélynek, kutya kötelessége elszámolni a hitelintézetnek az ügyfelével is.
Az opciós vételből befolyt pénzzel kell elszámolnia a pénzintézetnek az ügyféllel, amit az ő ingatlanáért kapott az engedményezettől a pénzintézet, amiért az neki eladta.

Opciós szerződés mögött mindig adás-vételi szerződés van, ha az harmadik személy részére adja el az ingatlant.
Ezt a bank lekönyveli:

A vétel és eladás összegét:
Könyvelési kartonon beveszi a tételt, valamint az adás-vétel befolyt összegét
a kiadási bizonylatokban pedig rögzíti az adás-vétellel kapcsolatos költségeit.

Ezekkel mind el kell számoljon az ügyfele felé is a bank, akinek az ingatlanát opcióval értékesítette.

Válasz

Amikor felmondja a bank a hitelszerződést az adósnak, adnia kell neki egy részletes végelszámolást a többi piaci-gazdasági folyamathoz, szolgáltatáshoz hasonlóan:

Eddig ennyit fizettél be, ennyit kaptál, ennyit kellett összesen kifizetned (az eredeti szerződés végösszege), ennyi meg annyi a különbség, amit még be kell fizetned.

Mindezt pedig fősoronként összesítve: Ennyit fizettél tőketörlesztésre, ennyit kamatra, annyit meg adminisztrációs költségekre. Az összesen kifizetendő bontása pedig szintén ugyanígy.

Ha ezt a bank nem tudja az ügyfélnek biztosítani, folyamatos mérlegcsalást követ el a bank.

Válasz

Végrehajtás elleni keresetek:

Makkos Albert - Kozma József

http://huntv.info/cb/video/H3A15XAWS2NW/Makkos-Albert-Kozma-J%C3%B3zsef


Végrehajtás ellen indított kereset bírósági befogadása és a végrehajtás felfüggesztése együtt kell járjon.

Addig fel kell függeszteni a végrehajtás folyamatát, amíg a kereset le nem zárul, amíg a bírósági ítélet jogerősen meg nem születik.

Tisztességtelen bírói gyakorlat az, amikor ezt a két folyamatot kettébontva elindítja a bíró a keresetet, de ugyanakkor nem függeszti fel a végrehajtást.

A kármegelőzést ugyanis ezzel ellehetetleníti a bíró, illetve a

Kártérítés érvényesítése is kérdésessé válik.

Válasz

Közérdekű keresethez: (Jogállam szerint működik a hazai igazságszolgáltatás vagy a bankok szájíze szerint?)

http://huntv.info/cb/video/H3A15XAWS2NW/Makkos-Albert-Kozma-J%C3%B3zsef

Btk. 318-as paragrafusa szerinti csalás esete - megtévesztésben tartják a bankok az ügyfeleket.
326. paragrafus orgazdaság esetét is kimerítik.

Lombard hitel szerűnek kell lenni a hitelnyújtásnak is (a hitelbírálatkor megállapított ingatlanérték mértékéig) Általában a piaci érték 56%-án.

Káron gazdagodás folyamata, a bank az ügyfelei kárán való gazdagodása - tisztességtelen és a polgári törvénykönyv szerint elítélendő!

Válasz

Az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatójától, mint egy piaci cég vezetőjétől elvárható módon ő azt akarja a kormányra és így a társadalomra is ráerőszakolni, hogy az a bedőlt hitelek problémáját elsősorban piaci alapon kezelje. És úgy látszik, ezt eredményesen tette, mert ez a szemlélet köszön vissza a mentőcsomagból.

Az OTP jegybankvezér szerint mindenkinek érdemes alaposan végig gondolnia, mielőtt a Nemzeti Eszközkezelő Társasághoz (NET) fordulna azzal, hogy az állami szervezetnek érzékesítse lakását. A NET Budapesten és a megyei jogú városokban a hitel felvételekor megállapított forgalmi érték 55, városokban 50, egyéb településeken pedig 35 százalékos diszkont áron veszi át a lakásokat, s ha az összeg nem elegendő a tartozás kiegyenlítésére, az adós továbbra is adós marad.

Az OTP senki hitelét nem fogja elengedni – tette nyilvánvalóvá a bankvezér. Az úgynevezett elsétálási jogról (vagyis, amikor a fedezet értékesítése után a bank elengedi a különbözetet) egyszer tárgyal a kormány és a Bankszövetség, egyszer nem. Mindenesetre világos, hogy nem a kecskével kell a káposzta ügyéről tárgyalni.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2011. derekán arról beszélt, hogy a bankadó, illetve a lakáshitelezés, valamint a kis- és közepes vállalkozások finanszírozásának élénkítése mellett szükség van a magáncsőd és az elsétálási jog bevezetésére.

A szigorú előírások miatt viszont a NET-tel valószínűleg kevés adós tud megállapodni, pedig ez lenne az az intézmény, amely a kormány részéről segítené az állampolgárokat a bankjuk túlkapásaival szemben.

Addig is az OTP saját adósmentési programot tart fenn, melyben különböző megoldásokat javasol ügyfeleinek. Megoldás lehet az ingatlancsere, az adós kisebb ingatlanba költözik (ezt most támogatott lakáshitellel az állam is ösztönzi), de adott esetben szóba jöhet a lízing, illetve átmeneti jelleggel lakásbérleti konstrukciót is létrehozhatnak. Bírósági végrehajtást, árverést csak a végső esetben kezdeményeznek, akkor ha az ügyfél nem mutat hajlandóságot az együttműködésre.

Utóbbi esetben is felajánlják azonban, hogy az ingatlant közösen értékesítsék, felgyorsítva ezzel az eljárást, az OTP-csoport pedig vevőként megjelenik majd az aukciókon, így akadályozva meg, hogy a lakást jóval a piaci ár alatt adják el. Az OTP-nek egyébként jelenleg tízezer olyan adósa van, akinél akár már ma el lehetne indítani az adósságrendezési eljárást.

Válasz

Az elsétálás joga is megilletheti az adóst:

ahol is ha valaki elveszítette az ingatlanát, törlesztette a felvett hitel nagy részét, utána gyakorlatilag a szabad elvonulás, a szabad elsétálás joga illeti meg.

A szabad elsétálás jogával élvén az ingatlan/kocsi eladási értékén felüli tartozás már nem sújtja az adóst. Elvitték a házát, elvitték a lakását, ez borzasztó önmagában és további tartozás nincs.

Amennyiben a bankok az adósaik szabad elsétálási jogát komolyan vennék, nagyobb érintettséggel vennének részt az az adósaik javainak árverezésében is, hogy azok árverezési értéke ne menjen a hitelbírálat során általa megállapított menekülési érték alá.

Egy nagyon egyszerű számszaki példával lehet ezt érzékeltetni.

Ha valaki mondjuk tizenöt millió forintot vett fel százötven forintos svájcifrank-árfolyamon a hitelező bankja által a hitelbírálat során 35 millió forintban megállapított menekülési értékű ingatlanjára, annak azonos svájcifrank-árfolyamon huszonhat milliót kellett visszafizetni a futamidő végén. Ez kétszáz forintos svájci franknál negyvenmilliót jelentett. Kétszázhúsz forintos svájcifrank-árfolyamnál meg már negyvenhat millió forintot.

Amennyiben az adós ellehetetlenülése következtében árverezésre kerül az ingatlan, az adós elsétálási joga miatt (melynek alapján nem fizet többet, mint amennyi az ingatlan értékesítéséből befolyik), a banknak érdekében áll, hogy az árverezés legalább menekülési értéken történjen.

Válasz

A bank az adósaival szemben felháborítóan tisztességtelenül jár el, ha

az adósai javait hagyja elherdálni, melyben a rájuk folyósított hitel ellentételeként jelzálogjoga van, (ezt teszi a bank, ha megengedi illetve nem szólal fel, ha az adósai javainak árverezési értéke illetve eladása az általa az ingatlanra/gépkocsira megállapított menekülési érték alá esik, alatt történik.)

miközben ezzel adott esetben a befektetőinek és betéteseinek a pénzét is felelőtlenül kockáztatja.

Válasz

Árverezés során tisztességtelen a bank, ha nem szólal fel azért, ha az árverezési érték nem éri el a hitelbírálata során általa az ingatlanra megállapított menekülési értéket! Ezért a tisztességtelen magatartásáért te is felelőssé teheted a bankodat.

Ha devizaadósként beteg leszel vagy elveszted a munkádat, az egyre magasabb közüzemi díjak mellett nem tudod fizetni a durván megemelkedett devizahitel részletedet, a bank intézkedési sorozata a következő:

Kiküldi a behajtó céget, utána az önálló bírósági végrehajtót.

Másfél millió devizahitel van most az országban. Ezen ügyletek bedőlése a lényeg.
Bőven feltűnő értékaránytalanság jön be a végrehajtások esetén.

Példa:

Egy 42 millió forint értékű ingatlanra nyújtott hitel hitelbírálata során 29 millió forintban határozta meg a bank az ingatlan menekülési értékét, amiért az ingatlan 90 napon belül likvid tud lenni és ki tud szállni belőle a bank.
Ezzel szemben 14 millió forintért árverezték el az ingatlant.

A Végrehajtási törvény 67 szakasz 2 bekezdés "e" pontja szerint meg kell határoznia a banknak az ingatlan menekülési értékét. Ha pedig az ingatlan árverésre kerül, a menekülési értéktől való adó- és érték bizonyítványban megjelölt árverési érték esetén a banknak kifogással kell élnie!

A legjobb megoldás ilyenkor az, ha állami szerv vagy civil szervezet ellenőrzésével az ingatlanok árverése nem mehet a hitelbírálat során a bank által meghatározott menekülési érték alá.

Válasz

Látom Mária nem válaszolt.
Itt egy infó:

DEVIZAHITELEZÉS - VÉGTÖRLESZTÉS? FORINTOSITÁS? PERESKEDÉS?

Sziasztok!

Kérek mindenkit, hogy akinek kérdése van Makkos Alberthez, esetleg ügyvédekhez vagy bárkihez, akinek nagyobb tapasztalata van már a témában, és ez a kérdés olyan, hogy másokat is érinthet, írja be az alábbi dokumentumba. Jó lenne, ha nem írnátok konkrét eseteket, mert a legtöbbször egy-egy kérdés szempontjából mindegy, hogy ki, mennyiért, kitől, mennyi hitelt vett fel.

https://docs.google.com/document/d/1tnKu9VIgIV3XOd_NwC-gqCpIXIJUQnUnGQzJHjhzLfI/edit

A dokumentumot nem kell külön menteni, ez automatikusan megtörténik.

Aki kedvet érez magában, nyugodtan elkezdheti írni a válaszokat is az adott kérdések alá! Több szem többet lát, és így kevesebb munka hárul egy-egy emberre... (azt külön megköszönöm, ha valaki a kérdéseket téma szerint csoportosítja!)

Kérlek a linket terjesszétek mindenkinek, aki érintett lehet, a facebookon is! Célszerűen ezt a levelet is mellékelve...

Ugyanebben a dokumentumban várom az ötleteket, kéréseket is, hogy Albert, vagy más szakértő előadók milyen témában tartsanak webinárium formában előadást.

Köszönöm!

Válasz