Ha a mostani gazdasági helyzet így folytatódik, nemzetünk tizede rövid időn belül koldusbotra juthat, és hajléktalanként végzi nagy valószínűséggel. Moratórium nem tud segíteni ezen, csak pár hónapra elodázza a folyamatokat. A kamatos hitelpénz-rendszerbe ugyanis be van építve a kilakoltatás általi vagyonszerzés (pont ez a célja az egésznek). Ugyanis a kamat összegét senki sem hozza létre, így ha vissza is tudnának fizetni minden hitelt, akkor sem lenne rá elég pénz (pl. aranyat vagy váltót pedig nem fogadnak el a hitelintézetek). Ez egyfajta pénzhiányra épülő hatalmi rendszer.

A "Fekete Péntek" - így fogják hívni 2011. április 15-ét. Több százezer kilakoltatás kezdődik meg, és több mint 1 millió embert taszítanak ki otthonából.

Szívtelen és rideg kommandósok ronthatnak majd rá a védtelen adósok otthonaira. - Tudjuk, láttuk, mire képesek. Láttuk, hogyan lakoltatták ki 2010. június 15-én a 4 gyermekes Tauzin családot Budafokon. Láttuk, hogy a  végrehajtó, Szamosi István, hogyan osztogatta parancsait a XXII. kerület rendőrkapitányának, Dr.Strauss Zsolt-nak, és a több száz páncélba öltözött rendőrnek. 

A legteljesebb médianyilvánosságot kapta az esemény, mégis a miniszterelnök úgy tett, mintha meg sem történt volna.

Pedig már akkor is érvényben volt a kilakoltatási moratórium. Az Orbán Viktor által is meghosszabbított moratórium. Miről beszél tehát a miniszterelnök? Nem lakoltatnak ki senkit? Dehogyisnem! Mégpedig a Moratórium ellenére. Éspedig ilyen brutálisan. - Akkor ki hiszi el neki, hogy nem lesznek kilakoltatások 2011. április 15. a Moratórium lejárta után?

Még brutálisabb kilakoltatások lehetnek, mint eddig!

1. Tömeges kilakoltatások

Mert lesznek. A Fidesz válaszútra kényszerült a nép és a bankok között. És a bankokat választja. A népies, magyaros propaganda jelmeze lehull, - és teljes valójában láthatóvá válik a báránybőrbe bújt farkas. Orbán Viktor; mint a külföldi hódítók kulcsembere.

Az a kulcsember, aki  eltakarítja a használható ingatlanokból azok adós tulajdonosait.

Jön a fekete, a véres péntek, az április 15-e. Tömegjelenetek, várhatók. Brutális, könnyes és véres tömegjelenetek. És nem lesz kegyelem senkinek.

A bankok és az önálló bírósági végrehajtók nem arról híresek, hogy bárkinek is kegyelmet adjanak. A saját hasznuk ennél sokkal fontosabb nekik.

"A magyar devizahitelesek problémáit jórészt a svájci frank rekordárfolyama okozta, ami az euróval és a forinttal szemben is csúcsokat döntött 2010-ben. A lakosság jelentős része pedig frankban adósodott el..." - szól a hivatalos ténymegállapítás.

Az deviza hitelek pedig lényegében nem is devizahitelek, csak annak nevezik őket, hiszen az csak papiron tér el a forinthitelektől, hiszen az emberek forintban vették föl a pénzt és forintban fizetik a kamatokat is. Ez egy csavar az elszámolásban, semmi több. Egy csalás, minek eredménye képpen a svájci frankkal és a forinttal elkövetett tőzsdei spekulációkkal egyrészt a brókerek és bankok lényegében munka nélkül sokat kereshetnek, és egyben bizonytalanná és irreálisan drágábbá tehetik a jóval kevesebbnek indult havi törlesztőrészleteket.

Ennek a folyamatnak a vége az, hogy ma már a svájci frank árfolyamának emelkedése miatt, a jelzálog adósok többsége már nem tudja fizetni az irreálisan megemelt kamatokkal terhelt hiteleket. Nem ritka az a szerencsétlenül járt hiteles, akinek 50-100 százalékos törlesztőrészlet-emelkedést kellett, kell hónapról hónapra kifizetnie. - De ezt a bankok és brókerek előre tudták, - sőt gyaníthatóan előre így is tervezték!

Hozzátartozik még mindehhez a közüzemi díjak hitetlen megemelése is, - amiket úgyszintén nem tudnak fizetni már az emberek. És végrehajtásra kerülnek a lakásaik, házaik.

2. Nincs kegyelem

A Magyar Nemzeti Bank információi szerint az a pénzösszeg, amiről a devizahitelekkel kapcsolatban szó van 5331 milliárd forint. Ennyit követelnek az ország lakosságának a majd háromnegyedét kitevő adósoktól.

Ám ne tévesszen meg senkit sem a jelenlegi kilakoltatási moratórium ténye. Mert a moratórium megléte nem azt jelenti, hogy április 15-ig nem történik semmi. Nagyon is történik. A lavina már elindult, és az események megállíthatatlanul gördülnek lefelé.

Mert végrehajtási moratóriumot nem hirdettek! A végrehajtások ezért tovább folynak.

A bankok már rég megkezdték, és folyamatosan futtatják is a végrehajtási procedúrákat, minek során akár el is adják a tartozásokat más követelés-behajtóknak. Így mire lejár a kilakoltatási moratórium, az is megtörténhet, hogy meglesznek az adóssággal terhelt ingatlanok új tulajdonosai, akik azonnal megkezdhetik a kilakoltatásokat.

És ez hirtelen érinthet sok embert, hiszen a banki kommunikáció ismerten nem ügyfélbarát, hónapokig nem közölnek semmit.

Harmati László, az FHB bank vezérigazgatójának adatai szerint 100 ezer hitel már biztosan bedőlt, - és mivel egy hitel egy család, - ez minimum 300 ezer embert jelent, egy nagyváros teljes lakosságát!

Ehhez hozzájönnek még a a 2008-ban és 2009-ben átstrukturált, fizetési haladékot kapott ügyfelek, - akiknek a legnagyobb része, mára fizetésképtelen lett. Őket is számításba véve a bedőlő hiteleknek a száma akár 1 millió is lehet!

A kormány által hosszú hónapok óta halogatott Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozása az FHB bank vezérigazgatója szerint azért nem jelent megoldást, mert kevés lesz az óriási feladathoz! Egyszerűen nem tudja kezelni majd a hatalmas hitelállomány megoldását, nem lesz sem elég ereje, sem elég pénze, a tömegessé vált problémák kezelésére, vagyis egyszerűen nem fog tudni ennyi kilakoltatott embert elhelyezni.

Az államnak nem lesz annyi pénze, hogy az összes ingatlant megvásárolja, vagy pedig finanszírozza az adósok kisebb lakásba költözését. - Semmire nem lesz pénz, az állam nem tudja a nehéz helyzetbe került állampolgárai lakhatóságát biztosítani. Egy olyan szörnyű megoldás van kilátásban, melyre nem volt még példa a Magyar Nemzet történelmében.

A Nemzeti Eszközkezelő Társaság eszkalálódó problémájára, maga a miniszterelnök világított rá, amikor ezt mondta; "Csak akkor lesz Nemzeti Eszközkezelő, ha csökken az államadósság." - Ez lényegében annyit jelent, hogy nem lehet addig segíteni az ország bajba jutott népén, amíg az államadósság erre az időre meghatározott része nincs kifizetve! Ebből a közlésből kiindulva jó okunk van feltételezni, hogy a jelek szerint külföldi kölcsönökből akarják finanszírozni a Nemzeti Eszközkezelő Társaságot is!

Ha ez így van, akkor az az ország eladósodását is egyértelműen növelni fogja.

Ugyanakkor olyan információ is eljutott hozzánk; hogy jónéhány bank nem is fogja átadni az így megszerzett jobb minőségű ingatlanok tulajdonjogát az állami szervezetnek. Megtartja magának és lízingelni fogja azokat, a megbízható, úgymond "minőségi ügyfeleknek", akik a lízingdíjakat a banknak, mint ingatlantulajdonosnak ki tudják fizetni.

Kilakoltatás Monoron

3. Miért is dönt a kormány a bankok mellett?

Mert ezen az úton járva, nem is tehet mást, mert a nemzetközi pénzügyi szervezetek és magánbankok, melyeknek a demokrácia látszatgyőzelmével a hatalmat a kezébe adta, ezt követelik tőle.

Vagyis nem kap több pénzt, ha nem engedelmeskedik. Megmondta az FHB bank elnöke is, hogy "A jövő évi hitelezési aktivitást befolyásolja, hogy fennmarad-e a kilakoltatási moratórium." Vagyis a Fidesz kormányzásának és a gazdasági, politikai élet törékeny egyensúlyának fenntartása további hitelektől függ. S ezen hitelek beáramlását meghatározza, hogy az állam hogyan kezeli a bajba került adósokat.

Keményebben fogalmazva, ha a Fidesz kormány beáldoz a bankoknak majd 1 millió embert, - akkor lesz pénz a hatalmának további fenntartására.

Világosan fogalmaznak a bankvezérek is:

Az FHB bank elnöke azt mondta: "A kilakoltatási tilalmat nem szabad fenntartani, mert gazdaságilag olyan üzenetet küld a hitelfelvevők és hitelezők jó részének, ami a hitelezés alapjait rendíti meg."

Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, az érzéketlenségben és kegyetlenségben még ennél is tovább ment, amikor 2010 őszén kijelentette: "Semmiképp sem kell megmenteni a devizahiteleseket!" És punktum.

S mivel ezt a Jegybank, az MNB alelnöke mondta, - amelyik Magyarországon sokkal nagyobb hatalmat képvisel, mint a Kormány maga, - lévén a nemzetközi pénzvilág hazai koordinátora, a kijelentését parancsnak is lehet venni. A devizahiteleseket veszni hagyják.

Ám ha ez megtörténik, akkor nemcsak annak 1 millió hitelesnek omlik össze majd az élete, hanem egyben meredek zuhanásba megy az egész ország helyzete. Hitelestül, bankostul, királyjúliástul együtt.Ez azért nem lehet a célja a kormányunknak sem.

A Fehér Kéményseprők részletes adatai a következők:

Eddig 1 millió 200 ezer esetben engedményezték a bankok a faktorcégeknek, hogy – jelzálogjogukat érvényesítve – a bedőlt hitelek miatt tulajdonjogilag rájuk szállt ingatlanokat értékesítsék.

A faktorcégek, pénzügyi szolgáltatók eddig is tevékenykedtek, elindították a birtokba vételi eljárásokat. A birtokba vétel pedig jogász nyelven azt jelenti, hogy fizikailag egyenlőre még nem teszik az utcára a bajba jutott hitelfelvevőt, de az papíron, és jogilag, már nem tekinthető a lakás, ház tulajdonosának. Az már számára elveszett, és a moratórium lejárta után a hivatalos tulajdonos azonnal kidobhatja.

És ráadásul mindez törvényesen történik. Legalábbis annak tűnik. A bírtokbavételi eljárások elindítói a következő, még csak nem is törvényre, hanem rendeletre hivatkoznak:

„A zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003–as kormányrendelet."

A Kormány 2010. április 16-ai hatállyal módosította a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályait a 114/2010. (IV. 13.) Korm. rendeletben. Ennek következtében, ha a zálogtárgy lakóingatlan, azt a zálogjogosult (pénzügyi szolgáltató) csak az állami adóhatóság által üzemeltetett Elektronikus Árverési Felületen (EÁF) értékesítheti.

Az EÁF-et az APEH eredetileg az adóhatósági árverések lebonyolítására hozta létre. A pénzügyi szolgáltatók zálogjoguk érvényesítése érdekében – mintegy technikai segítségként – szintén ezen a felületen árvereznek, de ezeknek semmi köze az adóvégrehajtáshoz.

Lakóingatlannak minősül a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) 147. § (4) bekezdése szerint:

A lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan (tulajdoni illetőséget) a hozzá tartozó földrészlettel, ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki, illetve az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett lakó-, illetőleg gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttese.

A háttérben tovább folynak a törvényes végrehajtási és ingatlan árverési ügyek. Éspedig kifejezetten nagy számban. A Szabad Riport munkatársai is tapasztalták a különféle bíróságokon járva, hogy milyen nagy számban futnak ezek az otthonvesztési eljárások.

Nem véletlenül zárkóznak el a bíróságok mostanában nyilvánosságtól. A Budapest és környékékén lévő bíróságok legnagyobb részébe, nem lehet bevinni semmilyen hang, vagy képrögzítő eszközt. Az emberektől elveszik ezeket a biztonságiak, de még a kamerás telefonokat is! Még az újságírók sem kivételek! 

Persze, ha az ember körülnéz, azonnal rá is jön, miért is van a bíróságokon ez a nagy titkolódzás. Egyszer egy ilyen a biztonságiakkal folytatott huzavona után, a Budai Kerületi Bíróságon - a kijárat melletti hirdetőtáblán, - kapásból 26 folyamatban lévő végrehajtási eljárást számoltunk össze. El lehet képzelni, mekkora szám jön ki, ha az ember komolyabban is utána néz ezeknek a számoknak.

A Fehér kéményseprők úgy fogalmaznak: a kilakoltatások "nagyüzemszerűen" zajlanak majd április 15-e után. A bankok tömegével mondják fel a bedőlt hiteleket, és ne higgye el nekik azt senki, hogy megpróbálnak segíteni az adósaikon. A bankár szava mára már semmit sem ér.

Az árverezési és végrehajtási procedúrák éppen az április 15-ig tartó kilakoltatási moratórium után fejeződnek be. De nemcsak a hitelező nemzetközi kereskedelmi bankok, a végrehajtók - hanem a fizetési nehézségekkel küszködő adósok közül is mind többen készülnek kényszerű tudatossággal a moratórium végére. Egyre nagyobb számban jelentkeznek ki a munkahelyükről, hogy feketén folytassák a munkát. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy ne vonhassák le a pénzintézetek a törlesztőrészleteket a fizetésükből, miután még a lakásuk elárverezése után is milliós tartozás marad a nyakukban. Akik végső kétségbeesésükben ezt a megoldást választják, rendszerint minden tulajdonukat valamelyik családtagjukra íratják, és még a címüket is megváltoztatják.

5. A Kormány tovább súlyosbítja a helyzetet

1 millió háztartás van immáron az országban, melyek közműtartozásai komoly hátralékká duzzadtak. Ha ezek a hátralékok felhalmozódnak - már pedig rövidesen az történik velük, - akkor abból hamar végrehajtási eljárás, majd végrehajtás és újfent otthonvesztés, kilakoltatás lesz. És ezeknek a hátralékosoknak a megmentésére a kormány a kisujját sem mozdítja meg.

Számtalan családnak a közműtartozás immáron fizethetetlen deviza hitelei is vannak, e kettő együtt már meghaladja a családi kassza teljes összegét. A kormány pedig gondoskodik is róla, hogy így is legyen!

Például a 2011 január elsején életbe lépett Társasházi Törvény szerint már 3 hónap közös költség fizetési elmaradás után jelzálogot lehet bejegyezni az ingatlan tulajdonosnak a lakására. Ezek után a törvény szerint ezen az úton is a nyakába zúdíthatnak egy gyorsított bírósági eljárást, amiből végrehajtási eljárás, és aztán rövid úton kilakoltatás lesz!

Nem látszik igaznak a Fidesz Kormány kommunikációja, miszerint nem hagyja, hogy az adós családok fedél nélkül maradjanak.

Orbán Viktor miniszterelnök többször is kijelentette tavaly, hogy egyetlen ember sem kerülhet az utcára. Nem kerül senki sem a híd alá.

A folyamatossá váló áremelkedések viszont kihatással vannak az adósok fizetőképességére is! A kormány pedig semmit nem tesz az árak növekedésének mérséklése érdekében.

Az EMFESZ gázszolgáltató engedélyének felfüggesztésével például 350 ezer fogyasztónál drágul a gáz. Az üzemanyagok ára soha nem látott történelmi csúcsra emelkedett. Tett valamit a kormány azért, hogy csökkentse? Ehelyett a propaganda híradóiban a nyugat-európai, vagy éppen a nagy-britanniai üzemanyagárakkal példálódzik, hogy ott is éppen ennyibe, vagy kicsivel többe kerül az üzemanyag.

Csak azt nem teszik hozzá, hogy ott az emberek fizetése a magyarországinak a többszöröse.

összeállította: Nemeskéri Klára