A devizaalapú hitelszerződések számos eleme megalapozza a semmisség megállapítását. A Ptk. 234.§(1) bekezdése szerint pedig nem kell eljárást kezdeményezni a bank ellen, hanem elegendő, ha a hitelfelvevő bejelenti a banknak a semmisséget.

Ezzel a nyilatkozattal új helyzet áll elő: a hitelfelvevő a szerződés deviza jellegét a maga részéről semmissé nyilvánítja, és forint alapon létrejött szerződésnek tekinti. Ettől fogva a banknak kell eldöntenie, hogy bírósági keresetet indít-e, vagy sem.

Tehát az eljárási rend megfordul. Az eljárás hatására a szerződés úgy tekinthető, mintha a felek eredetileg forintszerződést kötöttek volna, a hitelfelvevőt pedig a per idején nem terheli az egyre magasabb törlesztő részlet, azaz a per alatt nem mehet tönkre a bankok által rá hárított folyamatosan és gyorsan növekvő többletterhek miatt.

A Szociális Kerekasztal ez utóbbi különösen fontosnak tartja az emberek érdekében, tekintettel a mind többek számára teljesíthetetlen és elviselhetetlen törlesztő részletek miatt.

Makkos Albert hozzáfűzi: Ha a bank, vagy a bíróság nem fogadná el a semmisség megállapításának az említett törvény szó szerinti értelmezésévre épülő módját és tényét, akkor megkérdőjeleződik az Alkotmány 2. §-ban foglalt jogállamiság elve.

A Szociális Kerekasztal az új jogi megoldásnál arra törekedett, hogy a devizahiteleseknek a peres eljárás alatt ne kelljen fizetniük az egyre emelkedő törlesztő részleteket, mert mire a pert megnyerhetik, a bank felmondhatja a szerződést fizetési elmaradás címen.

Továbbá, a hitelesek ne kerülhessenek olyan helyzetbe, hogy nem tudják fedezni a jogi eljárás költségét. Végül azt is figyelembe vették, hogy a jogi megoldás ne csak a hitelfelvevők érdekét szolgálja, hanem a bankoknak is reális és elfogadható megoldást jelentsen. (Ez a megoldás ugyanis reális nyereséget biztosít a banknak, ugyanakkor nem teszi lehetővé jogtalan extraprofit realizálását.)

Makkos nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a hitelfelvevő csak ügyvédi közreműködéssel indítson eljárást, és célszerű olyan ügyvédet választani, aki a per képviselete érdekében kész elsajátítani a pénzügyi ismereteket.

A semmisséget konkrét és részletekbe menő érvekkel alátámasztó megoldási anyag utal a Ptk.4.§-ra, amely előírja, hogy a felek „a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően” kötelesek eljárni. Megállapítja, hogy a bank részéről nyomokban sem volt meg sem az egyik, sem a másik. A Ptk. 205.§ (3) bekezdése szerint „figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire.

A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.” A bank nem volt tekintettel az ügyfél érdekére, és a devizahitel lényeges körülményeiről sorozatosan nem tájékoztatta az ügyfelet.

A többrendbeli szándékos károkozás miatt a szerződés semmis – állítja az új jogi megközelítés szerzője.

A devizahitel szerződés egyszerű bejelentés alapján történő semmissé nyilvánításáról készült alapos jogi megoldást a Szociális Kerekasztal szabad felhasználásra a Hitelkárosultak rendelkezésére bocsájtotta az mszfszk.hu és a hitelkarosultakert.hu portálon.

Kiadta: MSZF SZK

www.mszfszk.hu

www.hitelrakosultakert.hu