Sokan egyetértenek abban, hogy elérkezett az idő a magyarországi lakossági hitelezés, ezen belül a fogyasztási hitelek feltételrendszerének szigorítására. Ennek egyik eleme a sokat vitatott THM-plafon bevezetése, mely egyik oldalról az ügyfelek védelmét szolgálja, másrészt viszont finomításra szorulhat, mert a fűnyíró-elv akár nagyobb kárt is okozhat a gazdaságnak és a társadalomnak, mint amennyi előnnyel jár.

A teljes hiteldíj mutató (továbbiakban: THM) rendszerét egy 1997-es kormányrendelet szabályozza, mely úgy definiálja, mint az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és hiteldíj egyenlő az ügyfél által a folyósításkor a pénzügyi intézménynek fizetett költségekkel csökkentett hitelösszeggel. Bevezetésének köszönhetően a hiteltermékek könnyebben összehasonlíthatóvá váltak, a THM véget vetett a bankok által folytatott - az ügyfeleket összezavaró és megtévesztő - kamatháborúnak.

"A THM-et az '50-es '60-as évek Amerikájában a hosszú futamidejű jelzálogkölcsönök összehasonlítására alkalmazták először. A mutató segítségével az ügyfelek könnyebben tudtak választani az egyes hitelajánlatok között. A számítás során alkalmazott képlet a banki- és jogi szabályozás részévé vált, később bekerült a magyar banküzemtanba is. Szabályozói és fogyasztói oldalról egyaránt elvárás volt egy olyan objektív jelzőszám bevezetése, amely egyrészt költség oldalról összehasonlíthatóvá tette a hiteltermékeket, másrészt fokozta a piaci versenyt. A hosszú futamidejű kölcsönök összevetésére kitalált mutató azonban fals, kifejezetten torzító képet mutat az éven belüli kölcsönök esetében, a 0 %-os THM ugyanúgy nem fest valós képet, mint a 400 százalékos.

A magyar lakosság eladósodottsága részben a fogyasztási kölcsönök felelőtlen felvételéből fakad, a THM-plafon bevezetése amellett, hogy a kölcsönfelvételre épülő fogyasztási kedvet hivatott visszavenni, kimondva kimondatlanul egyes hiteltermékek visszaszorítására is irányul. A jogalkotónak fontos a hiteldíjak korlátozása, ezáltal az ügyfelek is jobban járnak, a kölcsönök könnyebben visszafizethetővé válnak. A fogyasztási hitelekre vonatkozó direktíva implementálási határidejének a magyar kormány előreláthatólag eleget tesz, várhatóan 2010 nyarán hatályba léphet az erre vonatkozó jogszabály is. A THM- plafon egyelőre még nem eleme a szabályozásnak, a korábban felvetett fűnyíró-elvre (ami a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat tízszeresében maximálná a THM-et) a piac nem készült fel" - mondta a Pénzcentrumnak [1] Györfi-Tóth Péter.

Az érvényben lévő alapkamat mellett 65 % lenne a THM-plafon, aminek egyetlen gyorskölcsön szolgáltató sem lenne képes megfelelni a jelenlegi üzleti modellje mellett. A THM értékét nagyban befolyásolja a hitelösszeg, a futamidő és a törlesztési gyakoriság, így fordulhatnak elő három számjegyű THM-ek olyan éven belüli kölcsönök esetében, amikor a felvett összeg másfélszeresét kell visszafizetni.

A gyorskölcsön szolgáltatók a THM finomítása érdekében emelhetik a hitelösszeget és a futamidőt, vagy csökkenthetik a törlesztési gyakoriságot, de önmagában ezek egyike sem biztos, hogy a limit alá szorítaná a mutatót. A gyorskölcsönök 300 ezres piaca pénzügyi szolgáltató nélkül maradhat és mivel egyértelmű az igény a gyorsan hozzáférhető, kis összegű, fedezet nélkül nyújtott kölcsönök iránt, ezért valós a veszély, hogy ezek az emberek az uzsorások felé forduljanak - figyelmeztet a jogász, aki szerint ennek elkerülése érdekében eltérő képletet, vagy magasabb THM plafont kellene alkalmazni az éven belüli kölcsönöknél, mint a hosszú futamidejű termékeknél.

A kereskedelmi bankok egyelőre nem izgulnak a THM-plafon bevezetése miatt, mivel úgy gondolják, hogy az ő termékeiket nem érinti a korlátozás. Meg kell azonban említeni, hogy 4-4,5 %-os jegybanki alapkamat esetén számos hitelkártya és bizonyos személyi kölcsönök teljes hiteldíj mutatói is meghaladnák a tízszeres plafont, ami a termékek újra strukturálására vagy kivonására kényszerítené őket.

"A gyorskölcsön szolgáltatók - vállalva az ezzel járó versenyhátrányt - a jelenlegi szabályoknak megfelelően feltüntetik a három számjegyű THM-eket a hirdetéseikben, a limit bevezetésével viszont teljesen kiszorulnának a hitelpiacról, ezért az éven belüli kölcsönökre más képlet, vagy eltérő THM-plafon bevezetéséért lobbiznak. Más országokban is létezik THM-plafon (bár eltérő képletet alkalmaznak), Szlovákiában például negyedévente aktualizált, un. THM-sávokkal dolgoznak, míg más országokban a kamatplafon intézménye működik. A jelenlegi elképzelés szerinti magyar THM-plafon piacellenes, versenyellenes és - ennek következtében - alkotmányellenes, ugyanis egy minden különbségtételt nélkülöző abszolút szám bizonyos termékeket teljesen kizárhat a piacról. Kamatvágás esetén tovább szűkülhet a paletta, ami súlyos hatással lenne az egyébként is érzékeny hitelezési rendszerre" - folytatta a szakértő jogász.

A hitelpiaci beavatkozás egy a fűnyíró-elvnél szofisztikáltabb megoldást követel meg, egy pénzügyminisztériumi javaslat szerint az éven belüli kölcsönök esetén életszerűbb lenne a jegybanki alapkamat húszszorosában (jelenleg 130 %) maximálni a THM-et. A mutató megváltoztatására alkalmas eszközök közül a hitelösszeg emelése fokozná az ügyfelek eladósodottságát (több hitelt kellene ugyanis felvenniük, mint amennyire ténylegesen szükségük van), a futamidő meghosszabbításával - a jelenlegi módozatokkal szemben - évekre elköteleznék magukat az adósok, a törlesztések számának ritkítása pedig növelné az ügyletek késedelmessé válásának valószínűségét.

A THM-plafon mellett fontos elem lehet a lakosság pénzügyi kultúrájának fejlesztése, amit már az általános iskolában el lehetne kezdeni. Egy pénzügyi alapképzésen átesett, felnövekvő generáció felelősebb hitelfelvevővé válhatna, akik nem adósodnának el olyan könnyelműen, mint azt az utóbbi években tapasztalhattuk Magyarországon. A jogalkotók szigoríthatnának az uzsorások elleni fellépésen is, mivel a jelenlegi büntetési tételek nem eléggé elrettentőek.

index.hu