A SÜMEGHY GYÖRGY által vezetett Habitat for Humanity Magyarország lakhatási szegénységgel foglalkozó civil szervezet 2011-ben a TÁRKI-val együtt publikált egy kutatást arról, hogy a rezsiköltség és lakbérelmaradás ügyében minden ötödik magyar háztartás komoly gondokkal küzd, és a rendelkezésre álló adósságkezelő programok képtelenek kezelni ezt a kiterjedt méretű problémát.

SÜMEGHY GYÖRGY felszólalása az Országgyűlés Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottsága Lakhatási albizottságának 2012. június 19-i ülésén:

Ebben a keretben azt gondolom, hogy nagyon fontos a devizahitelesek problémáira kormányzati intézkedéseket tenni, de lehet, hogy hosszú távon ezek az általam említett problémák még súlyosabbak, és nekünk az a megítélésünk, hogy azért az elmúlt két évben mind a kormányzati figyelmet, mind az erőforrásokat is azért erősen lekötötték a devizahitelesek problémái. Ezen belül a devizahiteleseken belül is a legtöbb forrás és figyelem azért nem feltétlenül a legrosszabb helyzetben lévő devizahitelesekre irányult.

Mi azt gondoljuk, hogy a lakhatási szegénység egy nagyon összetett probléma, a szociális lakhatás egy rendszer, és ebben problémaszinten is a devizahitelesek problémája egy szelet, és a rendszerszerű megoldásokban is, ami eddig született, az egyfajta megoldást jelent. Csak utalni szeretnék arra, hogy itt a Bankszövetség részéről felmerült ez, hogy tényleg vajon a legrászorultabbakat segítették az eddigi kormányzati intézkedések. Biztos, hogy a devizahitelességhez képest vannak nagyon súlyos, más lakhatási szegénységi ügyek, ilyenek a romák lakhatása, nemrég publikáltunk a társasházak helyzetéről egy tanulmányt, ahol a mi felmérésünk szerint 200 ezer olyan lakás van, ami olyan társasházban van, ami nem nagyon tudja megoldani a fizetési és felújítási problémáit, illetve tavaly a TÁRKI-val publikáltunk egy kutatást arról, hogy a rezsiköltség és lakbérelmaradás ügyében minden ötödik magyar háztartás komoly gondokkal küzd, és a rendelkezésre álló adósságkezelő programok képtelenek kezelni egy ilyen méretű problémát.

Ebben a keretben azt gondolom, hogy nagyon fontos a devizahitelesek problémáira kormányzati intézkedéseket tenni, de lehet, hogy hosszú távon ezek az általam említett problémák még súlyosabbak, és nekünk az a megítélésünk, hogy azért az elmúlt két évben mind a kormányzati figyelmet, mind az erőforrásokat is azért erősen lekötötték a devizahitelesek problémái. Ezen belül is az is elhangzott itt, hogy a devizahiteleseken belül is a legtöbb forrás és figyelem azért nem feltétlenül a legrosszabb
helyzetben lévő devizahitelesekre irányult.

Nagyon fontos az, hogy a tulajdonszerzés mennyire meghatározza tényleg az elmúlt
akár 15-20 év kormányzati támogatási politikáját, és tényleg szembe kell azzal néznünk, hogy van a magyar lakosságnak egy nagyon jelentős hányada, akinek fenntarthatatlan az, hogy saját tulajdonú lakásban éljen. És ilyen összefüggésben a tulajdonszerzést és pláne az új építkezést támogatni hosszú távon valószínűleg nem célravezető.
Csak két adatot szeretnék ezzel kapcsolatban mondani: a támogatott forint alapú
lakáshitelek hosszú távú kamattámogatása, bizonyos számítások szerint eddig ezer milliárd forintot vontak ki a központi költségvetésből az elmúlt 8-10 év alatt. Ez egy hihetetlen összeg akkor, amikor a Nemzeti Eszközkezelőnél arról beszélünk, hogy 25 milliárd forintos nagyságrendű az a tétel körülbelül. Tehát az ezermilliárdos tételhez képest is a megoldás pedig inkább az ilyen megoldások felé van szerintem, nemcsak a devizahitelesek, hanem más tekintetben is, a közösségi szociális jellegű bérlakásszektor fejlesztése felé.

A másik tény, ami nagyon az ellen van, hogy az építkezést támogassa a kormányzat,
hogy a népszámlálás adatai szerint félmillió üres lakás van Magyarországon, ami lakhatásra alkalmas. Szerte az országban szinte nincs olyan település, nagyváros, Budapestet is beleértve, ahol ne lenne nagyon nagy számú, üresen álló, jó állapotú magánlakás. Nagyon megfontolandó, hogy ilyen helyzetben valóban mit érdemes a kormányzatnak támogatnia.

Ahol a két dolog összeér, az valóban a Nemzeti Eszközkezelő ügye. Az igazgató úr is
mondta, hogy az üzemeltetés a nagy kihívás, hogy hogy lehet egy országos lefedettségű
programot egy viszonylag szűk stábbal hatékonyan működtetni. Mi azt gondoljuk, hogy az egész szociális bérlakásszektor felépítésének, megújításának, fejlesztésének a kulcsa részben az üres lakások bevonása ösztönző intézkedésekkel a bérlakásrendszerbe, részben a szociális bérlakások menedzsmentjének újragondolása. Én igazából nagyon örülök annak az iránynak, hogy nem feltétlen az önkormányzatokhoz kerülne az eszközkezelő által kezelt, megvásárolt lakások nagy része. Az a tapasztalatunk, hogy az önkormányzatok jelentős részének se kapacitása, se érdekeltsége, se hosszú távú terve nincs arra, hogy nagy számban szociális
bérlakásokat menedzseljen, ezért mi a Városkutatás Kft.-vel közösen most kezdünk el
kidolgozni egy alternatív szociális bérlakásmenedzsment javaslatot. Ezt tavaly óta a sajtóban már többször megjelentettük, szociális lakásügynökségnek hívjuk. Most külföldi pályázati támogatásból kapunk erre támogatást, és a terveink szerint jövő év elején tudnánk egy komplett javaslatcsomagot megosztani akár önökkel, akár más érdekelt szereplőkkel.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Én is köszönöm. Szerintem a Lakhatási albizottság nyitott arra, hogy amikor
készen vannak ezek a szakmai javaslatok, akkor azokat majd be lehet ide terjeszteni. Most ez az ülés fókuszált a devizahitelesek kérdéskörére, de mind az üres lakások, mind a rezsihátralékosok ügye szerintem olyan téma, amivel még érdemes lesz foglalkoznunk a közeljövőben. És akkor megadnám a szót.

LÁNG MÁRTA szakértő: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság!

Nyolc évig voltam önkormányzati képviselő és az egyik kerület szociális bizottságát
vezettem, tehát a gyakorlati életből tudom, hogy a nehéz helyzetben élők, a lakásaikat
elvesztők milyen kínokat éltek át, és milyen utat jártak be.
Üdvözöltem az Eszközkezelő elindítását, elindulását, hiszen az a lényeg, hogy megkezdte a működését, az, hogy törvénymódosításokkal majd kialakul ennek a
végleges formája, véleményem szerint ez egy teljesen normális folyamat, hiszen újonnan induló program, és én a gondolatiságom szerint, ha olyan információk és adatok érkeznek az Eszközkezelőhöz, amelyek arra mutatnak, hogy változtatni kell a jelenlegi rendszeren, logikán annak érdekében, hogy még több embernek tudjanak segíteni, akkor biztos vagyok benne, hogy az Eszközkezelő menedzsmentje és a kormány meg fogja találni azt a lehetőséget, hogy ezen változtatni tudjanak.

Arra szeretnék választ kapni, illetve megkérdezni osztályvezető úrtól, hogy a szociális
törvény adósságkezelési részében van egy olyan lehetőség, hogy az adósságkezelés lehetőséget nyújt a jelzáloghitelek kezelésére.

Én tudom, hogy ez egy elég bonyolult folyamat, és nem egyszerű összehozni a bankokat, a Bankszövetséget ennek a programnak a megvalósítására, de ha erre van törvényi lehetőség, akkor lehet, hogy erre is kéne egy plusz figyelmet fordítani.

Hiszen, hogyha az adósságkezelésen belül lehet családoknak segíteni, akkor már megelőzhető lenne egy olyan folyamat, hogy végül is átkerüljenek az Eszközkezelő
hatáskörébe, hiszen ez egy megelőz folyamat, ennek a része, hogy 90 százalékát a központi költségvetés finanszírozza, önrészt is kell vállalni a családoknak, illetve az önkormányzatok tudják a többit ehhez hozzátenni. A kormány gondolkozik-e egy ilyen programnak az átgondolásában, illetve, hogy a Bankszövetséggel erre megoldást találjanak.

Köszönöm szépen.

GULYÁS DÁVID (Nemzetgazdasági Minisztérium): Köszönöm a kérdést. Azt
szeretném kiemelni, hogy valóban a kormányzatnak is az volt a szándéka, hogy az
Eszközkezelő egyfajta utolsó mentsvár legyen, illetve van még egy utána is, ez a szociális családiház-építési program, tehát, hogy megfelelően célorientált legyen, illetve aki még képes törleszteni, az ne az Eszközkezelőhöz forduljon, hanem annak más programokat kínált, az árfolyamgát rendszere és sorolhatnám.

Kamattámogatások.
Ami a konkrét kérdést illeti, sajnos a szociális törvény, illetve adósságkezelés nem a
szakterületem, erre pontosabb választ nem tudok adni, de nekem is az az információm, én is úgy tudom, hogy felhasználható erre, és ezt természetesen támogatjuk.

ELNÖK: Ezt örömmel halljuk. A kormányzat részéről, amennyiben van erre
kezdeményezés, csak hát itt van ennek egy költségvetési vonzata, amely költségvetési
vonzatának a fedezetét legalábbis a 2013-as költségvetés tervezetében még nem látjuk, de azért még pont azért van a költségvetési vita, hogy módosítani lehessen ezen. De akkor ezen a nyomvonalon el lehet indulni, úgy tűnik, hogy az adósságkezelési eljárásba is be lehessen vonni. De eddig erről még nem volt szó, ezen még lehet gondolkozni.

LÁNG MÁRTA szakértő: Bocsánat, egyebek napirendnél lehet-e még szót kérni, mert
ez most nyilvánvalóan a banki hitelkárosultak, de … vagy most mondjam el, amit az
egyebeknél szerettem volna.

ELNÖK: Hát amennyiben a napirendhez tartozik, akkor mondja el, amit gondol. Az
egyebek napirendi pontnál a képviselőknek lehet felvetést tenni, de az ülés után nagyon
szívesen meghallgatjuk.

LÁNG MÁRTA szakértő: Nem. Köszönöm szépen. Csak miután otthonvédelmi
intézkedések a napirendi pontnak a címe, gondoltam, hogy esetleg a most benyújtott
lakástörvény-módosítással kapcsolatban foglalkozni fog-e a Lakhatási albizottság ennek a kérdéskörnek a problematikájával. De mondom, nem Bankszövetség meg jelzáloghitel, hanem kimondottan a lakástörvény módosítása. Köszönöm.

ELNÖK: Fogunk vele foglalkozni, de sajnálatos módon csak az Önkormányzati
bizottsághoz lett ez a törvény kiutalva első körben, de lehetséges, hogy az Ifjúsági
bizottságnál is lesz napirenden. A lakhatási szegénység kérdéskörével egy másik ülésen szeretnénk foglalkozni még a közeljövőben.

Amennyiben nincs kérdés, nagyon szépen köszönöm minden megjelentnek a munkát
és a megjelenésüket.

Egyebek

Az egyebek napirendi pontnál nekem csak annyi felvetésem lenne, ha másnak nincs,
hogy képviselőtársaim benne volnának-e abban, hogy még a nyári szünet előtt ezt a
kérdéskört, amit felvetettek a civilek a lakhatási szegénység kapcsán, illetve nem tudom, hogy képviselőtársaim látták-e, hogy a Város Mindenkiért Mozgalom is küldött nekünk egy, szakmai javaslatcsomagot hármunknak, a bizottság tagjainak e-mailen, amely szintén az üres lakásokkal és a lakhatási szegénységgel foglalkozik, és még ezt a kérdéskört még nyár előtt körbejárhatnánk.

(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 14 perc)
Vágó Gábor
az albizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia