Az elfogadásra váró új Polgári Törvénykönyv a jelenlegi bírói gyakorlat bizonytalansága miatt határozottan kiáll a jövőbeli követelések, illetve a követelések tömeges engedményezésének érvényessége mellett. Ha a követelést pénzért ruházzák át, annak behajthatóságért készfizető kezesként kell majd felelni. Újdonság a teljesítésátvállalás és tartozáselvállalás bevezetése, valamint a szerződések átruházásának lehetősége.

Az új Polgári Törvénykönyv újdonságként vezeti be a szerződésátruházást. Ennek lényege, hogy az egyik szerződő fél az őt megillető összes jogot és kötelezettséget átruházhatja valaki másra. Az eredeti felek közötti szerződés megszűnik, ezzel egy időben pedig létrejön - azonos tartalommal - egy szerződés az új belépő és a bent maradó fél között. Az eredeti felek egymással szemben fennálló egyéb követeléseit azonban az új belépő nem számíthatja be, és azokat vele szemben sem lehet beszámítani. A szerződésben bent maradó fél az átruházáshoz előzetesen is megadhatja a hozzájárulását. Ebben az esetben a szerződésátruházás a bent maradó fél értesítésével válik hatályossá.

Fizetni az adós helyett: teljesítésátvállalás, tartozáselvállalás

A törvényjavaslatban megjelenik két, a régi magánjogunkban ismert intézmény: a teljesítésátvállalás és a tartozáselvállalás. Teljesítés átvállalásakor az adós és az átvállaló köt szerződést, amelyben utóbbi vállalja, hogy esedékességkor a kötelezett tartozását teljesíti. A megállapodás kizárólag a felek között hatályos, így a jogosult nem is követelheti a tartozás teljesítését az átvállalótól. Ha az átvállaló nem teljesít, akkor az eredeti kötelezett szerződésszegés címén szembefordulhat az átvállalóval.

Tartozáselvállalás esetén új adós lép a színre. Annyiban hasonlít a teljesítésátvállaláshoz, hogy a régi adós itt sem szabadul a kötelezettsége alól. Azonban itt az átvállaló és a hitelező közvetlen jogviszonyba kerülnek egymással, ezért a hitelező követelheti az átvállalótól a teljesítést. A törvényjavaslat szerint a harmadik személy részéről felajánlott teljesítést el kell fogadni, ha a szolgáltatás nincs személyhez kötve, illetve nem igényel olyan szakértelmet vagy képességet, amellyel az nem rendelkezik. Emellett szükséges a kötelezett hozzájárulása is. A Ptk. figyelembe veszi ugyanis, hogy a harmadik személy teljesítése nem szükségszerűen előnyös a kötelezettre; például erkölcsi hátrányokat jelenthet, vagy akár a teljesítő személlyel szemben nem kívánatos lekötelezettséget eredményezhet. Ezért ha a felajánlott szolgáltatást a jogosult a kötelezett hozzájárulása nélkül fogadja el, az nem minősül teljesítésnek. A hozzájárulás csak akkor nem szükséges, ha a harmadik személynek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a teljesítés megtörténjék, és a kötelezett a teljesítést elmulasztotta vagy nyilvánvaló, hogy időben nem tud teljesíteni.

Készfizető kezesség az engedményezésnél

Engedményezéskor a jogosult (engedményező) a követelését szerződéssel másra (engedményes) ruházza át. Az új Ptk. több területen is kiegészíti a jelenlegi szabályokat. Egyrészt, mivel a jogirodalom és a bírói gyakorlat nem volt egyértelmű, a törvényjavaslat határozottan állást foglal a jövőbeli követelések, illetve a követelések tömeges engedményezésének érvényessége mellett. Korábban a bíróságok azért nem ismerték el a jövőbeli követelések engedményezésének érvényességét, mert azokat nem lehet szerződéskötéskor pontosan meghatározni. Az új szabály szerint azonban elég az, ha a követelések létrejöttekor meghatározható, hogy az adott követelés az engedményezett követelések közé tartozik-e. A javaslat a követelések tömeges engedményezését is érvényesnek tekinti, itt is annyi a feltétel, hogy legkésőbb a követelés létrejöttekor megállapítható legyen, hogy az adott követelés az engedményezett követelések közé tartozik-e. Új szabály az is, hogy a jogosult a követelés meghatározott részének engedményezésére is jogosult, amennyiben az osztható.

Az engedményezési szerződés a megkötésének időpontjában hatályossá válik, amiről az adóst értesíteni kell. Az értesítés lényeges funkciója az adós védelme: számára világosan ki kell derülnie, hogy milyen esetekben kinek köteles és jogosult teljesíteni. Az adósvédelem elvéből következik, hogy az értesítés esetében nem érvényesül az elsőként szerző védelme. Ha azonos követelést többször átruháztak, az első szerezte meg a követelést (hiszen később az engedményező olyan követelést engedményezett, amelynek már nem ő volt a jogosultja). Igaz, hogy ekkor a későbbi engedményes nem szerezte meg a követelést, ha azonban elsőként értesíti az adóst, követelheti a teljesítést. Az adós ugyanis nincs abban a helyzetben, hogy megállapítsa, történt-e korábbi engedményezés.

A követelést ellenérték fejében átruházó engedményező a követelés fennállásáért és behajthatóságáért készfizető kezesként felel. A jelenlegi Ptk. szabályozásához képest ez - az engedményes védelmében - az engedményező felelősi pozícióját terhesebbé teszi azáltal, hogy készfizető kezesként felel, továbbá nem csak az engedményezésért kapott ellenérték erejéig, hanem a teljes kötelezetti szolgáltatásért. Kivételt jelent ez alól, ha a követelést kifejezetten bizonytalan követelésként ruházták át.

[origo]