A nem-teljesítő hitelek aránya Magyarországon a lakossági hiteleken belül márciusban elérte a 8,1 százalékot, amely jelentős növekedés a két évvel ezelőtti 3,1 százalékhoz képest. Ez az arány viszont mostanra elérte a 10,5 százalékot, azaz a késedelmes hitelállomány majdnem megháromszorozódott két év alatt, és nagy valószínűséggel még tovább romlik a helyzet - állapítja meg a PricewaterhouseCoopers (PwC) legfrissebb elemzése. A PSZÁF által legutóbb publikált, 2010. júniusi adatok alapján 105 ezer fölött volt a nem-teljesítő, tehát több mint 90 napja nem törlesztett lakossági jelzálog alapú hitelek száma (tavaly decemberben még 91,7 ezer volt a nem-teljesítő hitelek száma).

A nem-fizető hitelek ilyen mértékű megugrásának oka elsősorban a magas munkanélküliség, és az eladósodás elsődleges devizája, a svájci frank állandósuló magas árfolyama. Ráadásul érdemi javulás a közeljövőben a forint-svájci frank árfolyam alakulásában nem várható, ami a nem-teljesítő állomány további növekedését vetíti előre - emeli ki a PwC elemzése.

További hitelbedőlésekkel fenyeget, hogy az átütemezett tartozások jelentős része újból megjelenik a késedelmes hitelek között, illetve ugyanebben az irányban hathat az is, hogy az átstrukturált jelzáloghitelek közel felénél a következő félévben lejár a könnyített törlesztési teherrel járó időszak. A késedelembe eső ügyfelek egyébként egyre magasabb jövedelmi kategóriákból kerülnek ki, és az adósoknak a jövedelmük egyre nagyobb hányadát kell törlesztésre fordítani.

Arról egyébként már szó sincs, hogy a kormány egy Nemzeti Eszközkezelő Társaságot állítana fel a lakáshitelesek megmentésére, pedig felállítását még június elején jelentette be Orbán Viktor első akciótervének egyik pontjaként.

Az eszközkezelőről szóló beváltatlan ígéretekről részletesebben itt olvashat!

2010 legvégén a parlamentben újra téma volt a bedőlt lakáshitelek problémája. Az LMP-s Vágó Gábor többek között azt kérdezte a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárától, hogy mikor is hozzák létre a decemberre beígért eszközkezelőt, illetve hogyan segítenek április 15-e, a kilakoltatási moratórium lejárta után a fizetésképtelenné vált adósokon.

Cséfalvay Zoltán azonban ismét kínosan ügyelt arra, hogy még véletlenül se hagyja el a száját a Nemzeti Eszközkezelő Társaság. Az államtitkár válaszában hosszasan kitért arra, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány leállította és szétrombolta az első Orbán-kormány fészekrakó programját. Cséfalvay szerint a jelenlegi kormány eddig is sokat tett a lakáshitelesekért, így azonnali kilakoltatási moratóriumot rendelt el, leállította a devizahitelezést és ősszel elfogadta a Kósa-Rogán-csomagot.

Cséfalvay kifejtette azt is: egyéb szakmai munkák is elkezdődtek, így egy háromlépcsős hitelmentő csomag is. Az első lépcsőben a bankokat próbálják arra ösztönözni, hogy tárgyalják újra a hitelszerződéseket, ha ez nem segít, akkor államilag garantált áthidaló kölcsönt adnak, és ha ez sem, akkor az árverésen az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg.

Amennyiben ez a kormány lakáshiteles-mentő programja, akkor ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy kudarcba fulladt annak a Nemzeti Eszközkezelő Társaságnak a létrehozása, amely a tervek szerint képes lett volna arra, hogy a bankoktól átvegye a nem-teljesítő hiteleket, illetve azok ingatlanfedezetét. Emellett az államtitkár válasza azt is jelenti, hogy a kormánynak valójában nincs lakáshiteles-mentő programja, ugyanis azt, amiről Cséfalvay Zoltán a parlamentben beszélt, a Bajnai-kormány találta ki.

Ezt jelzi az is, hogy az Orbán-kormány november közepén azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy engedélyezze a Bajnai-kormány lakáshiteleseket megsegítő programjának folytatását. Az uniós testület december 8-án eleget is tett a kérésnek és jövő év június végéig megadta az engedélyt. Az előző kormány mentőöve lehetővé tette, hogy a fizetésképtelen adós hitelét két évig egy áthidaló, újabb kölcsön segítségével fizesse, amire az állam garanciát vállal.

Amennyiben az adós az áthidaló kölcsön ellenére sem tudja visszafizetni a lakáshitelét, a hitelt folyósító bank értékesítésítheti a lakást. "Ez azonban nem jelenti automatikusan, hogy az adós és családja elveszíti otthonát: a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkezők védelméről szóló törvény megteremtette annak lehetőségét, hogy az árverezésre kerülő otthont az önkormányzat elővásárlási jogával élve megvásárolja, majd azt - a piacinál kedvezőbb feltételekkel - a bent lakó adósnak bérbe adja" - írta a Bajnai-kormány Pénzügyminisztériuma tavaly decemberben. 

A régi-új megoldással az a gond, hogy eddig is segítettek azokon a hiteleseken, akik még menthetőek voltak, a tartósan fizetésképtelenné vált adósok problémáját azonban nem tudták megoldani. A bankok például segítettek menthető ügyfeleiken úgy, hogy meghosszabbították a futamidejüket, csökkentették a kamatokat vagy akciós, alacsonyabb árfolyamot vezettek be, azonban - ahogyan azt a PwC legfrissebb jelentése is mutatja - az átstrukturált hitelek újra megjelentek a nem-teljesítő állományban.

hirszerzo.hu