Úgy tűnik, elfeledkeztek a bíróságok arról, hogy az állami szervezeteknél történt átalakítások után a jogutód szervezetek számára végzéseket hozzanak a belépésről a felszámolási eljárásba, s erről az eljárásokban érdekelt feleket értesítsék. Így lehet, hogy az ezekkel a hiányosságokkal érintett felszámolások törvényesen és jogerősen nem zárhatóak le.

Felszámolási eljárásokban nemcsak cégek és magánszemélyek érintettek, sokszor az adóhivatal is hitelezőként lép fel, hogy hozzájusson a hátralékokhoz vagy elmaradt adótartozásokhoz. Igen ám, de a jelenlegi Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2011. január elseje óta működik, a korábban indult felszámolási eljárásokban jogelőd szervezetei, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága szerepelnek (VPOP).

„Ezzel nincs is gond” – fejtegette a hvg.hu-nak Minda Zoltán, aki a felszámolási eljárásokban rejlő hibákra saját, lassan két évtizede folyó pereskedése közben figyelt fel. „Amennyiben azonban egy szervezet, legyen az egy állami hivatal vagy egy hatóság, megszűnik és az eljárásba a jogutód lép a helyébe, akkor arról a felszámolási eljárásban részt vevő feleket a bíróságnak a Polgári perrendtartás szabályai alapján alakszerűen értesíteni kell.”

Van végzés, nincs végzés?

Az APEH és a VPOP esetében a NAV; az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., illetve a Kincstári Vagyoni Igazgatóság esetében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jogutódkénti belépéséről kell végzést hoznia az illetékes bírónak, hiszen a jogutód szervezet ezzel válik a felszámolásban is féllé, ezáltal érvényesítheti igényét – magyarázta az eljárás menetét példákat felhozva a szervezet titkára. „Ha ez nem történik meg, vagy igen, de az erről szóló végzést nem továbbítják az adott felszámolásban érintetteknek, akkor az eljárást nem lehet jogerősen lezárni. Vagy ha ez mégis megtörténik, azzal törvénysértést követhetnek el a bíróságok” – vélekedett Minda Zoltán.

Amennyiben a NAV-ot nem vezették át bírói végzéssel például egy felszámolási eljárásban, de a már megszűnt jogelőd APEH címére kézbesítik ki a felszámolási eljárással kapcsolatos iratokat, akkor jogosulatlan személy részére adnak ki adatokat – jegyezte meg még Minda Zoltán.

A Tempo mindezeket a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumának tudomására hozta több ügyben, így a balatonfüredi görög falut megépítő Intell RB Rt., valamint az Interfruct Kft. felszámolási eljárása során is. „Azért fontos, hogy a felszámolásban meglévő vagyon hány felé oszlik, hiszen van olyan eljárás, ahol az adóhivatal mellett a 2010. december 31-ével már szintén megszűnt pénzügyőrség is hitelezőként lép fel igényének érvényesítése érdekében.” A szervezet titkára úgy gondolja, ennél jóval több ügyre derülhet fény, sőt véleménye szerint akár kiderülhet, hogy nem néhány tucat, hanem több ezer végzés kikézbesítése maradhatott el.


Vállalat felszámolás alatt - számos esetben okozhat jogbizonytalanságot a bíróságok eljárása

Fotó: Túry Gergely
Az Intell RB Rt. és az Interfruct Kft. felszámolási eljárásaiban a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma úgy döntött, hogy a jogutódlás megállapításának hiánya miatt november végén emelt kifogást figyelmen kívül hagyja, s ezt az eljárás befejező határozatában indokolják meg. Ezzel szemben iskolapéldának hozta fel Minda Zoltán azt az ügyet, amelyben a bíróság tudomásul veszi, hogy Minda az egyik hitelező helyébe lépett, ezt „megengedi”, az addigi hitelezőt pedig „az eljárásból elbocsátja”. „Emiatt is döntöttünk úgy – közölte Minda Zoltán –, hogy az Interfructban és az Intell RB Rt. ügyében folytatott és általunk törvénysértőnek tartó bírósági / bírói eljárás miatt tegnap pert indítottunk a Fővárosi Bíróság és a két eljáró bíró, Szilasné és Elek Orsolya ellen.”

Az FB: a NAV esetében nem kell igazolás

A Fővárosi Bíróság (FB) sajtóosztályától a szerkesztőségünket arról tájékoztatták, hogy „a felszámolási eljárásban, mint nemperes eljárásban a hitelezői igényeket a bíróság által kijelölt felszámolónak kell bejelenteni. Ebből következően, ha a nyilvántartásba vett adatokban változás áll be, akkor a hitelező vagy annak jogutódja a bejelentés alapján a felszámoló a saját nyilvántartásában vezeti át a változásokat. Miután főszabályként a felszámolási eljárásban a hitelező személyében bekövetkezett változásról a bíróságnak nem kell alakszerű végzéssel határoznia.”

Az adóhivatalt érintő változásokat megemlítő kérdésünkre azt válaszolták, hogy „a NAV esetében a jogutódlás annyiban speciális, hogy a jogutódlásra jogszabály erejénél fogva kerül sor, oly módon, hogy maga a jogszabály megjelöli a jogelőd és a jogutód költségvetési szervet”. Emiatt „a jogutódlás tényének bejelentésen túl külön igazolásra nyilvánvalóan nincs szükség”.

Egy ügyvéd szerint nincs automatikus jogutódlás

Mindezt azonban Nyuzó Péter ügyvéd máshogy látja. Igaz, nem teljesen, de egyetért a Minda Zoltán által felvetett problémával. Az ügyvéd szerint ugyanis a bíróságnak valóban kötelező végzést hoznia arról, ha egy felszámolás során az egyik hitelező helyett annak jogutódja lép be az eljárásba. „Nincs automatikus jogutódlás más esetben sem, azt a bíróságnak kell megállapítania egy végzésben. Ha ez elmarad, attól azonban nem hatálytalan az eljárás, mert amint észlelik a hiányosságot az eljárás során vagy annak végén, a bíró pótolhatja azt. A szabálytalan az lenne, ha egyáltalán nem hozná meg a jogutódlásról a végzést a bíró” – hangsúlyozta Nyuzó Péter, hiszen mondjuk az APEH-nak, mint nem létező szervezetnek, a fennálló hitelezői igényt nem lehetne kifizetni.

Így gondolja a Tempo titkára is, és megjegyezte, ez alapján a Vértesi Erőmű Zrt. csődeljárásának lefolytatása sem az előírások szerint történt. Ebben az eljárásban ugyanis a jogalanyváltozás miatt – APEH-NAV – a jogutód eljárásba belépéséről szóló bírósági végzés nem született. „Szerintünk, mivel a csődeljárást úgy zárták le, hogy az említett végzés teljesen elmaradt, törvénysértés történhetett” - mondta Minda Zoltán.

Minda Zoltán: a bíróság csak egyféle módon járhat el

Az FB válaszára Minda Zoltán azt reagálta, hogy ha a NAV-val szemben a bíróság másként jár el, mint egy sima jogutód céggel – például egy kft.-vel – szemben, akkor a bíróság előtt nincs egyenlőség, és sérül az egyenlő bánásmód elve. „Nem attól lesz valaki fél egy eljárásban, hogy a felszámoló a nála lévő hitelezői listában átvezeti a változást, hanem attól, hogy a nemperes eljárásban is alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően fellebbezhető végzéssel a bíróság dönt arról a Polgári perrendtartásban előírtak szerint.” A felszámolási eljárás során bekövetkező jogutódlásról bírsági határozattal történő megállapítás szükségességét a Fővárosi Ítélőtábla mondta ki 2010 októberében jogerősen, a MÁV MTM Rt. felszámolási ügyében folyt fellebbezési eljárásban.

Mint történt az Baranya megyében. Az APEH Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága ugyanis 2010 augusztusában felszámolási eljárást indított egy fizetésképtelenné vált céggel szemben. A bíróság az eljárás közben vette észre, hogy az APEH területi szerveinek jogi személyisége egy tavaly decemberi miniszteri rendelet miatt megszűnt. Mivel „a bíróság hivatalból köteles figyelemmel kísérni a perbeli jogképesség meglétét… ezért intézkednie kell, hogy az eljárás ismételten perbeli jogképességgel rendelkező felek közt folyjék tovább” – szerepel a Pécsi Ítélőtábla egyik, 2011-es eseti döntésében. Ez alapján pedig a bíróság megállapította, hogy a felszámolási eljárásban az APEH helyett annak jogutódját alakszerű döntés nyomán félnek kell tekinteni.

http://hvg.hu/kkv/20111222_biroi_mulasztas_borithatja_felszamolasoka