Egyhavi nyugdíját is elveszítheti az a magánkasszatag, akinek kellene, de mégsem lép vissza az egypilléres rendszerbe. Mégis sokan tétlenek.

Az 52 évesnél idősebb magánkasszatagok háromnegyedének vissza kellene lépnie a tisztán társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, hogy nyugdíjasként ne érje őket veszteség – számolták ki az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztárnál. Az érintett 3700 tagból azonban november végéig csupán 800-an léptek vissza, holott a kapu már csak december végéig van nyitva.

HVG

A mérlegelés jogát azoknak a kasszatagoknak adta meg egy június végén elfogadott törvény, akik 1957. január elseje előtt születtek, és a magánkasszák 1998-as indulásakor önként hagyták ott az egypilléres nyugdíjrendszert. De visszatérhet a tisztán tb-rendszerbe az a kétpilléres rendszerből már nyugdíjba vonult tag is, aki visszafizeti a pénztárnak az onnan egy összegben felvett nyugdíjszolgáltatást.

A döntés tétje egyhavi nyugdíj, amelyet elveszíthet az, aki marad, holott mennie kellene. Ám pórul járhat az is, aki meggondolatlanul távozik. Az érintett mintegy 120 ezer magánpénztári tagnak tehát érdemes kiszámolnia, hogy az egyéni számláján 10 éve halmozódó vagyona révén mekkora nyugdíjat érhet el. Kipótolhatja-e például azt a negyedet, amelyet elvesztett várható nyugdíjából, amikor a magánpénztári tagság mellett voksolt?

Az Évgyűrűk és a Tárki 30 ezres mintán alapuló modellszámítása szerint az érintett korosztályból jóformán csak az 1956-ban született, magasan kvalifikált szellemi foglalkozású férfiaknak érdemes komolyan mérlegelniük, hogy menjenek vagy maradjanak-e. Az idősebb tagok nemtől, foglalkozástól függetlenül aligha veszíthetnek az átlépéssel. Aki pedig az idén tölti be az 57. életévét, netán még idősebb, jobb, ha minél előbb feladja a már belépéskor sem javasolt kasszatagságát.

A döntést személyre szóló levelekkel is ösztökéli az Évgyűrűk, mert Fórizs Sándor elnök szerint nem érdekük, hogy maradjanak azok a tagok, akik ezzel várhatóan rosszul járnak. A távozókkal együtt kiáramló vagyon miatt akkor sem érné komoly vérveszteség a pénztárat, ha mindenki elmenne, ugyanis ebben az esetben is „csak” 3 milliárd forinttal csökkenne az Évgyűrűk – 2008 végi piaci értéken számított – 64 milliárd forintos vagyona.

A vártnál passzívabbak az OTP Magánnyugdíjpénztár tagjai is. A telefonos ügyfélszolgálaton nőtt ugyan az utóbbi hetekben a hívások száma, ám a visszalépést egyelőre csak a potenciális távozók alig 10 százaléka, 2200 tag választotta (lásd grafikonunkat), ami a kasszát is meglepte. „Arra számítottunk, hogy az érintettek legalább fele, de akár háromnegyede is visszaléphet” – mondta a HVG-nek Nagy Csaba, a pénztár ügyvezetője, bár nem zárta ki, hogy sokan az utolsó pillanatra hagyják a döntést.

Egyes tapasztalatok szerint nem mindig gördülékeny a tájékoztatás. „Hát ilyet még nem hallottam” – nyugtázta nemrég az egyik pénzintézetnél a pultos a magánnyugdíjpénztárból az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépéssel előálló pénztártag kérését. Az ügyfél szerencsére felkészült volt, és nem tágított, míg le nem töltötték neki a visszalépéshez szükséges – csupán a pénztártag személyes adatait és taj-számát igénylő – pénztári nyomtatványt. A kérelem beadásáról – némi rábeszélés után – igazolást is adott a banki alkalmazott, aki végül még hálás is volt ügyfelének, hogy kiokosította.

A visszalépők valószínűleg most is az év vége előtt rohamozzák majd meg a pénztárak többségét. Az AXA Nyugdíjpénztár magánpénztári ágában ugyanis viharosan nő a visszalépési kérelmek száma. Október végéig összesen 423 tag jogviszonyát szüntették meg, november végén viszont már 3066 kérelmet tartottak nyilván. „Ha fennmarad ez az ütem, akkor az év végéig a jogosultak 50-60 százaléka visszalép” – mondta a HVG-nek Bangáné Jarecsni Rita, az AXA nyugdíjpénztárak ügyvezető igazgatója. Növekszik az érdeklődés az Aegon Magyarország Pénztárszolgáltató Zrt.-nél is, novemberben egy hónap alatt 2500-ról 5500-ra nőtt a visszalépők száma.

Ennek ellenére kétséges, hogy valóban otthagyja-e majd a magánkasszákat az előzetes becslések szerinti mintegy 100 ezer tag. Az utóbbi hónapokban felfelé ívelő hozamok hatására ugyanis több kisebb magánkasszánál hátradőltek a tagok, másutt pedig a már beadott visszalépési kérelmek fektetését kérték a pénztár vezetőségétől. Többen pedig az összegyűlt vagyon örökölhetőségének elvesztése miatt tétováznak. Nagyobb vesztes lehet az önkéntes pénztári szektor, ahol a válság számlájára írják, hogy a tagság 2008 és 2009 szeptembere között 70 ezer fővel csökkent.

A magánkasszákhoz az utolsó napokban beömlő kérelmek fogadását mindenesetre könnyíti, hogy a pénztáraknak legkésőbb február végéig kell elszámolniuk a kilépő tag után az Államadósság-kezelő Központnak (ÁKK), illetve a Magyar Államkincstárnak (MÁK) átadandó vagyonnal. A tag állampapírokba fektetett vagyonát ugyanis az ÁKK kapja, amely így mintegy visszavásárolja a kötvényeket, míg a kincstári számlára az egyéb befektetések készpénzre váltott összege kerül. Miután az idősebb tagok vagyonának nagyobb része állampapírban van, számítani lehet arra, hogy a 100 ezer tag visszalépése esetén kalkulált 90-100 milliárd forint többsége az állampapír-állományt csökkenti majd. Az AXA magánpénztárából eddig kiáramlott 636 millió forint vagyonból például 428 millió forintnyi jutott az ÁKK-hoz és 208 millió a MÁK számláira.

PAPP EMÍLIA