Íme a feljelentés és az érvek felsorakoztatása:

Legfőbb Ügyészség.   

Cím, 1055 Budapest Markó u. 16.

Tisztelt Legfőbb Ügyészség!

Alulírott Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének           
(BAÉSZ, 5711.Gyula,Fehér-Körös utca 69.) elnöke, közvádas

f e l j e l e n t é s t   t e s z e k

ismeretlen tettes ellen elsősorban a Büntető Törvénykönyv 310. §(1) –se alapján,adócsalás alapos gyanúja miatt.

Aki

 a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a.) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást a (2) bekezdés b) pont ba)-bb) alpontjában meghatározott módon követik el.

Ennek alátámasztására előadom azt, hogy az úgynevezett devizaalapú hiteleket folyósító pénzintézetek kihasználták a törvény adta lehetőséget, amely lehetővé teszi számukra, hogy egy kihelyezett kölcsönt, más pénznemben tartsanak nyilván mint amiben kihelyezték és mint amiben az adott hitelügylet törlesztése történik az adós részéről. Ezt a jelenleg számukra előnyös és az adósokra hátrányos lehetőséget, a rendelkezésre álló információk alapján, viszont adóelkerülésre is felhasználják. Különösen nagy értékű, milliárdos adóösszegekről van szó.

A pénzintézetek, a kihelyezett forinthiteleket a kihelyezéskor vételi árfolyamon számolva vezették be a nyilvántartásukba és könyvelésükbe, majd ennek törlesztését eladási árfolyamon számolják fel, amelyhez hozzáadódik az időközbeni árfolyamnövekedés is. Ez sok esetben 50-60% többletbevételt eredményez a hitelintézet részére, a kihelyezett forint- összeghez és a visszakapott forintösszeghez viszonyítva.

Ennek ellenére, a pénzintézet a visszafizetéskor úgy könyveli el, mintha a kihelyezett devizanemben nyilvántartott összeg értékét kapná vissza és ennek következtében nem esik adókötelezettség alá, holott nem így van, mert a magyar állam határain belül, sem kívül, ő nem végezte el a valós devizaátváltást, ami feljogosítaná az adómentességre, vagyis úgy jut nagyon komoly nyereséghez, hogy az sehol nem jelentkezik nála kamatjellegű jövedelemként, ami adókötelezettséget vonna maga után. Ha feltételes módban, még el is fogadnánk a bank és adós közötti devizaelszámolást, az aláírt szerződésre való tekintettel. Mindez még akkor sem jogosíthatja fel a bankot arra, hogy a kihelyezett összeg és visszakapott összeg közötti különbséget adómentesen elkönyvelje, az árfolyamkülönbségre való hivatkozással.

A hitelező és adós közötti szerződés ebbéli szándéka, nem vonatkozhat, a magyar állammal szembeni kötelezettség mentesítésére, ugyanis a magyar állam nem szereplője ennek az ügyletnek. Itt valójában a hivatalosan feltüntetett kamat és egyéb költségeken kívül, egy burkolt kamat is tettenérhető, súlyosan megkárosítva ezzel a magyar állam költségvetését.

Másodsorban a Btk 318. § (1) bekezdésébe ütköző csalás bűntettének alapos gyanúja miatt, valamint a Btk.296/A. § (1)bekezdésébe ütköző fogyasztó megtévesztésénekalapos gyanúja miatt teszek feljelentést.

Ezért mint a csalás bűncselekményének törvényi tényállása:

-Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

Előadom, hogy Magyarországon sok százezer állampolgárt és több önkormányzatot, az úgynevezett „devizaalapú” hitelek felvételekor megtévesztettek, a hitel futamideje alatt megkárosítottak és folyamatosan jelenleg is megkárosítanak, véleményem szerint büntető jogilag is értékelhető módon és jogkövetkezményekkel.

296/A. § (1)Aki az áru kelendőségének felkeltése érdekében nagy nyilvánosság előtt az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, illetve az áru lényeges tulajdonságáról megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Véleményem szerint megvalósult a megtévesztés és a valós tény megtévesztésre alkalmas módon állítása, mert a pénzintézetek kihasználták az emberek pénzügyi és pénzpiaci ismereteinek hiányát, holott a hitelfelvevő emberek, szakemberekhez és szakintézetekhez fordultak, bankokhoz és pénzintézetekhez.

Tehát nem róható fel számukra, hogy a hitelfelvétel előtt nem tájékozódtak kellőképpen. Pontosan ezt használták ki ezek az intézetek és hosszúlejáratú, jelzálogfedezetű hitelek helyett, valójában egy tőzsdei fogadásra és tőzsdei spekulációra jellemző (swap)ügyletet adtak el számukra hitelezés címen. Ezzel minden kockázatot a hitelfelvevőkre hárítottak rá, holott a pénzügyi törvény kimondja, hogy a kamat, a hitelező hasznát és kockázatát is kell hogy fedezze.

A Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. Értelmező rendelkezések III. Egyéb meghatározások 7-es pontja a kamat fogalmát az alábbiak szerint határozza meg:

„ Kamat: az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) az elfogadott betét vagy az igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendő.

A tisztelt Ügyészség engedelmével bemásolok egy rövid részletet, tájékoztató jelleggel, az MNB honlapjáról. Ebből is kiderül az, hogy ezek az ügyletek, nem alkalmasak hosszúlejáratú 15-25 évre szóló hitelezési formának.

Az FX-swap ügylet a devizapiaci ügyletek közé sorolható, mert valójában eltérő devizákban denominált pénzáramlások cseréjét jelenti. Az ügylet keretében a felek megállapodnak, hogy a birtokukban lévő devizát (t0 időpontban) az azonnali árfolyamon elcserélik a másik devizára, majd egy későbbi (t1 időpontban) – a jelenben meghatározott, a kamatkülönbözetet is kifejező határidős árfolyamon – visszacserélik (1. táblázat).1 Az FX-swap tehát egy azonnali deviza-adásvételi ügyletből (induló láb) és egy határidős ügyletből (határidős láb) áll: a spot láb elszámolása után az ügylet a határidős ügylettel megegyező partnerkockázatot tartalmaz.

Továbbá előadom, hogy az a banki védekezés több okból sem állja meg a helyét, miszerint az adósok akár jól is járhattak volna, a devizaalapú nyilvántartással. Először is senki sem gondolhatja azt komolyan, hogy a magyar forint a svájci frankhoz képest, lényeges erősödést tudna produkálni, belátható időn belül. Bár az akkori politikai vezetés mindent megtett az ország valós gazdasági állapotának elhallgatásáért és ezzel is tévedésbe ejtették a magyar állampolgárokat, mert nem volt tényleges és valós rálátásuk az ország gazdasági helyzetére, amely helyzet lényeges és megkerülhetetlen befolyással bír a hosszúlejáratú hitelekre. Visszatérve a banki védekezéshez, ha még be is következett volna a forinterősödés vagy devizagyengülés, akkor is a bankok rendelkeztek az egyoldalú kamatmódosítás lehetőségével, aminek segítségével, kompenzálni tudták volna veszteségüket. Ez is azt bizonyítja, hogy kockázattal, csakis a hitelfelvevő rendelkezik, holott ennek pont fordítva kell történnie normális esetben.

A megtévesztést alátámasztandó, a tisztelt Ügyészség figyelmébe és tudomására hozom, hogy a pénzintézetek, a devizaalapú és elszámolású hitelek folyósításánál, úgy a jelzálogtípusú, mint gépkocsi vásárlási vagy önkormányzati kötvénykibocsájtások esetében, azzal győzték meg a hitelfelvevőket, termékük biztonságáról, hogy az igénylők elé terjesztették az elmúlt évek árfolyam mozgását.

Idézek egy 2008 március 27.-i jegyzőkönyvből, amely egy több százmilliós kötvénykibocsájtást megelőzően hangzik el a banki szakember részéről:

„Az EUR, CHF, FT, viszonylag együtt mozog, az árfolyam kiszámítható. A CHF mozgása az elmúlt 10 évben jó, kiszámítható, megbízható”

Itt ki kell jelenteni, hogy ez teljes mértékben a megtévesztést szolgálja és a valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítja, ugyanis mára már minden kétséget kizáróan tudjuk, hogy ez a stabil mozgás nem a piac által szabályozottan működött, hanem a MNB által fenntartva egy mesterséges védelmi sávval.

Erről 2011 november 03-án egy nyilatkozatot adott ki a Magyar Nemzeti Bank kommunikációs osztálya.

„ a devizahitelek felfutásának időszakában, Magyarországon egy árfolyamsáv volt életben, ami a hitelfelvevők szemében csökkenthette a forint árfolyamának megfigyelt és várt ingadozását”

Ezt a mesterséges védelmet 2008 végén megszüntették és szabad utat adtak a spekulációnak. A svájci franknak nincs önálló jegyzése forintban. A svájci frank árfolyamát az euró forintban jegyzése és az euró-svájci frank közötti váltás figyelembe vétele adja meg. Ezen felül a svájci jegybank elnöke, levélben felhívta az MNB akkori elnökének, Járainak a figyelmét a svájci frankban hitelezés veszélyére.

Tehát a bankrendszer tudott a túlzott kockázatról, mert az MNB bizonyára belső levélben figyelmeztette őket erre. Ha nem, akkor is tudott róla, mert a forint kivezetése és az euró bevezetésére törekvés idején mégsem euróban kínálták a hitelt, hanem az euróhoz képest menekülő valutának számító devizában. A bankok tudtak a hosszabb távon esedékes pénzromlásról, ezért választották a nem kézenfekvő pénznemet. Ez a pénznem számukra előnyösnek volt várható az euróhoz képest. Ezért választották. Tehát, ha olvasták a svájci jegybank figyelmeztetését, még inkább erre kellett hangolódjanak, mert ami veszély az ügyfélnek, az előny a banknak.

Végezetül megjegyzem, hogy az egész devizaárfolyam különbség jogilag nonszensz létét és a csalás lényegét tökéletesen bemutatva jól szemlélteti egy 2008.júliusában kelt PSZÁF ügyfél tájékoztató, amely a deviza alapú hitel jellegét úgy próbálja elmagyarázni az ügyfeleknek, hogy idézem:

„ Mivel a bank a devizában nyilvántartott hitelt forintban folyósítja, azt át kell váltani forintra. Ehhez a bank devizavételi árfolyamot alkalmaz, mintha megvásárolná az ügyféltől azt a deviza összeget, amelynek ellenértékét forintban kifizeti. A hitel törlesztésekor ugyanez fordítva játszódik le. Amikor Ön a törlesztő részletet fizeti forintban, a bank azt deviza eladási árfolyamon számítja át devizára, mintha eladta volna Önnek a törlesztéshez szükséges devizaösszeget.”

A feljelentésemben foglalt tényállás valós és komoly probléma, amely széles társadalmi rétegeket érint Magyarországon, akár a hitelszerződéseiken, akár az állami költségvetésből elvont és be nem került összegeken keresztül.

Kérem a tisztelt Legfőbb Ügyészséget a feljelentésem minden részletre kiterjedő kivizsgálására, az eljárás lefolytatására, indokolt esetben a felelősök elleni elfogatóparancs kiadására és büntetőeljárás alá vonására.

Előre is köszönöm.

Kelt Gyulán, 2012.március 20. napján

Tisztelettel:

Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke.