Üres kézzel távoztak az IO Számítástechnikai Kft. képviselői a Magyar Államkincstárból, hiába volt velük a bírósági végrehajtó is annak ellenére, hogy jogerős bírósági végzéssel rendelkeztek bizonyos szoftverek és dokumentumok lefoglalására.

Érkezik egy végrehajtó és három rendőr, velük a végrehajtást kérő cég képviselői, bírósági ítélettel és végrehajtási határozattal a kezükben. Mindennapos eset. Az már furcsább, hogy aki ellen a végrehajtást elrendelték, az a Magyar Államkincstár (MÁK).

A kincstár Váci úti székháza előtt szerdán délelőtt kisebb incidens vonta magára a járókelők figyelmét. A biztonsági őr nem akarta beengedni a cég képviselőit. Schmidt Zoltán végrehajtó határozott fellépésének köszönhetően végül az IO Kft. egyik képviselője is bemehetett a kincstár épületébe. A sajtó munkatársait viszont kizárták.

Az IO Kft. és a MÁK még 2002 áprilisában szerződött számlavezető rendszer üzemeltetésére és továbbfejlesztésére. A megállapodás értelmében a szoftver valamennyi átdolgozási joga a kft.-t illeti meg, vagyis amíg a kincstár használja a programot, nem módosíthat rajta önhatalmúlag. A MÁK azonban 2007 elején felbontotta a szerződést, ám a programokat tovább használta. Az IO Kft. olyan információkat kapott, hogy a szoftvereket átdolgozták. Ezért szerettek volna meggyőződni arról, hogy a Magyar Államkincstár betartja-e a megállapodást, és valóban nem módosít a programon. Ezért 2007-ben bírósághoz fordultak, és kérték bizonyos programok és dokumentumok kiadását.

Az Államkincstár bejárata. A végrehajtó és a rendőrök benn, a sajtó kint © Molnár Anikó

A Fővárosi Bíróság első fokon elutasította a keresetet, de a Fővárosi Ítélőtábla tavaly februárban felülbírálta azt. A hvg.hu birtokában lévő végzés tételesen felsorolja azokat a file-okat, amelyeket “egy nem felülírható DVD-n” a Magyar Államkincstár köteles kiadni az IO Kft. részére. Az ítélőtábla felszólította továbbá a kincstárt, hogy vessen véget a szoftver és a program átdolgozásának. A határozat jogerős, fellebbezésnek helye nincs. Ennek egy éve.

Államtitoksértés veszélye?

A szoftvert a MÁK-ban egészen 2006 szeptemberéig az IO Kft. három kisebbségi tulajdonosa (és egyben alkalmazottja) működtette, akik 2006 szeptemberében alkalmazottként felmondtak az IO Kft-nél. Ekkor a cég három új embert állított a helyükre, egyeztetve a Magyar Államkincstárral. A cég tulajdonosa, Kövér Hedvig a hvg.hu-nak elmondta, hogy a a Kincstár saját maga tette lehetővé a kollégák munkába állását, amikor számukra jogosultságot adott, amellyel hozzáférhettek a rendszerhez.

A Magyar Államkincstár viszont azt állítja: azért bontotta fel a szerződést, mert a cég olyanokkal akarta elvégeztetni a feladatot, akik nem estek át a kötelező nemzetbiztonsági átvilágításon. Erre pedig szükség van, mivel a kincstár a nemzetgazdaság számlavezetője, így rendszerének adatai államtitkot és szolgálati titkot képeznek. „Fennállt az államtitoksértés veszélye, ebből következően a társaság súlyos szerződésszegést követett el. A Kincstár 2007 februárjában az államtitoksértés megelőzése érdekében kényszerült a szerződés felmondására” – tudatja a MÁK hivatalos közleménye. Nem érdektelen, hogy kikkel váltották fel a cég  munkatársait:a szerződésbontás után: azzal a három operátorral, akik még mint kft. alkalmazottai mondtak fel, ám felvették őket a kincstár állományába.

A cég többségi tulajdonosa, Kövér Hedvig, határozottan állítja, nincs tudomása arról, hogy cégének minősített adattal lett volt dolga. Ennek megfelelően a céggel kötött szerződésben nem is szerepelt olyan kikötés, hogy tevékenységük államtitkot érinthet, vagy hogy azoknak, akik az operatív munkát végzik, nemzetbiztonsági átvilágításon kell átesniük. A tulajdonos szerint egyébként sem a vállakozásuk dolga lett volna a nemzetbiztonsági átvilágítást elvégeztetni, hanem a titokgazdának, vagyis az Államkincstárnak, illetve felettes szervének, a Pénzügyminisztériumnak. 

hvg