Testreszabott megoldásokat és több száz milliárdos áldozatvállalást tartalmazó javaslatokat tettek le a bankok a kormány asztalára. A végtörlesztést hagynák kifutni az év végéig, de mérsékelnék a károkat, és egy részt levonhatóvá tennének a bankadóból. A bedőlt hiteleket forintosítanák és jelentős árfolyamkedvezményt adnának az átváltáshoz. A javaslatok között a kamattámogatás kiterjesztése és az eszközkezelő bővítése is szerepel. A fizetőképes adósokat az árfolyamvédelmi program átalakításával segítenék. Trükközni viszont nem lehetne.

A kormány múlt héten felrúgta a bankokkal kötött tűzszünetet, és lehetővé tette, hogy a munkáltatók 7,5 millió forintig adómentesen támogathassák munkavállalóik kedvezményes végtörlesztését, jóllehet, korábban azt ígérte, hogy amíg nem állapodnak meg a bankokkal egy közös javaslatról, addig nem tesz újabb adósmentő lépéseket.

Pedig a hvg.hu információi szerint a pénzintézetek jelentős megoldásokat tartalmazó javaslatcsomagot tettek le a kormány asztalára, és mint az már kiderült, öt év alatt több száz milliárd forintos áldozatvállalásra is hajlandók lennének, ha a kormány egyben elfogadná a devizahitelesek megmentésére készült ajánlásaikat.

A bankadóból vonnák a végtörlesztést

A mentőöv kidolgozására rálátó, nevük elhallgatását kérő banki forrásaink szerint a pénzintézetek még abba is beleegyeznének, ha a kedvezményes végtörlesztés a törvényben rögzített határidőig (vagyis december végéig) fennmaradna, viszont azt kérik a kormánytól, hogy a végtörlesztésből eredő károk (a kedvezményes törlesztési árfolyam miatti árfolyamveszteség) egyharmad részét vállalja be az állam. A devizahitelesek mentőcsomagjának ugyanis minden elemében az érintett adósok, a bankok és az állam egyenlő tehervállalására kell épülnie. A bankok azt is szeretnék elérni, hogy az államra eső részt levonhassák az idei bankadóból.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete korábbi előrejelzése alapján mintegy 100 milliárd forintos veszteség érheti a bankokat a kedvezményes végtörlesztés miatt. Könnyen lehet azonban, hogy ennél nagyobbat buknak, egyes banki számítások szerint ugyanis akár a 200-300 milliárd forintot is elérheti a veszteség. (És ebben nincs benne a munkáltatóknak adott 7,5 milliós adókedvezmény hatása.)

Kármentés

Információink szerint a devizahiteleseknek kidolgozott mentőcsomag egyik legfontosabb eleme a kedvezményes végtörlesztésből eredő károk mérséklése lenne. A végtörlesztéssel a kormány olyan megoldást választott, hogy épp a fizetőképes hitelesek szállnak ki, az erre nem képes adósok terhei viszont még nőnek is. Ezt az elmúlt két-három hét eseményeit megtapasztalva könnyű belátni: a forint gyengüléséhez a végtörlesztés is hozzájárul, az árfolyama újabb és újabb történelmi mélypontra süllyed, miközben az országkockázati felár nő, ami további gyengüléshez vezet. És így azoknak a devizahiteleseknek a törlesztőrészletei emelkednek, akik nem tudták rendezni tartozásukat.

A bankok veszteségein keresztül az egész gazdaságot súlyosan érinti a végtörlesztés, hiszen a pénzintézetek nem képesek hitelkihelyezéseikkel támogatni a gazdasági növekedést. Nem beszélve arról, hogy valószínűleg a kizárólag a bankok terhére megvalósuló adósmentés is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországot befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolta a Moody’s.

Matolcsy november elején tűzszünetet ígért Fotó: Túry Gergely

A végtörlesztés recessziós hatásaival egyébként olyan komolyan számolnak a bankok, hogy arra figyelmezették a kormányt, ha idén év végén nem zárul le a program, akkor jövőre a 2009-eshez hasonló mértékű gazdasági vissszaesés is bekövetkezhet (akkor 6,7 százalékkal estünk vissza), ami megboríthatja a költségvetést és ellehetetlenítheti az államadósság finanszírozását - hangsúlyozta egy banki szakember.

Úgy tudjuk, emiatt a bankok arról állapodnának meg a kormánnyal, hogy nem hosszabbítja meg a kedvezményes végtörlesztés időtartamát és nem tesz újabb lépéseket, amellyel növelné a kedvezményes végtörlesztéssel okozott károkat. A bankok megoldásának egyik alapelve ugyanis éppen az, hogy nem egyszeri, nagy veszteségeket okozó lépésekkel kell megmenteni a devizaadósokat, hanem időben széthúzva, fokozatosan.

A végtörlesztők számának csökkentése érdekében a bankok azt is szeretnék elérni, hogy a kormány tegye lehetővé a végtörlesztésre jelentkező ügyfelek kérelmeinek elutasítását, ha valami nem lenne rendben a devizahitelt kiváltó hitelükkel vagy nem tudnák időben igazolni, hogy elegendő pénzük van a végtörlesztésre.

Forintosíthatják a bedőlt hiteleket

Értesüléseink szerint a bankok végül mégis megállapodtak abban, hogy támogatják a devizahitelek forintra váltásának ötletét, de csak a bedőlt, 90 napon túli késedelembe esett adósok esetében. Ez tulajdonképpen Surányi György korábbi javaslatának jelentősen módosított megvalósítása lenne, a CIB Bank vezetője ugyanis tavasszal azt javasolta, hogy az összes devizahitelt váltsák át forinthitelre.

A forintosítást kérés nélkül végrehajtanák a bankok, ha az adósok nem jeleznék, hogy nem akarnak élni a lehetőséggel. Egy ilyen lépés, amennyiben a jelenlegi piaci árfolyamon történne, hatalmas árfolyamveszteséget jelentene az adósoknak, hiszen például egy svájci frank alapú hitel esetében a svájci frank jelenleg mintegy 30-40 százalékkal többe kerül annál az árfolyamnál, ahol az adósok többsége felvette devizahitelét. Ennek kompenzálására a bankok több elemet is javasoltak.

Úgy tudjuk, a veszteség egy részét azzal küszöbölné ki a bankok javaslata, hogy Surányi korábbi javaslatának megfelelően a Magyar Nemzeti Bank piacon kívüli művelet keretében biztosítana eurót, aminek köszönhetően a piacinál jóval alacsonyabb árfolyamon jutnának euróhoz a bankok, amiből kifizethetnék az érintett adósok devizahiteleit (svájci frankhitel esetében az euróért először svájci frankot vennének).

A bankok ezen felül az árfolyamveszteség egy további részét is átvállalnák az adósoktól. Arról, hogy pontosan mennyivel csökkentené ez az adósok árfolyamveszteségét, forrásaink nem számoltak be, de azt valószínűsítették, hogy a jelenlegi piaci árfolyamnál akár több tíz százalékkal is alacsonyabb váltási árfolyam is elérhető lenne. Ha a 90 napon túli tartozással bíró adósok számát nézzük, akkor ezzel több mint 100 ezer bedőlt adós terhei csökkenhetnének, illetve így megakadályozható lenne, hogy az árfolyamváltozás miatt tovább növekedjen a tartozásuk.

Kiterjesztenék a kamattámogatást

A bedőlt hitelesek egy részének, akiknek még helyreállítható a törlesztésük, a bankok javaslata segítene, hogy újból elkezdjék fizetni a hiteleiket. Ez információink szerint akár több tízezer bedőlt hitelest is megmenthet, ugyanis a hitelük forintosításával csökkennének a törlesztőrészleteik. Emellett a bankok azzal is csökkentenék a törlesztőrészleteket, hogy rájuk is kiterjeszetenék a kormány által már korábban bejelentett kamattámogatási programot.

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

Mint arról korábban beszámoltunk, a kormány otthonteremtési kamattámogatást ad olyan esetekben, amikor a bajba jutott adósok kisebb lakásba költöznének, vagy olyan vásárlóknak, akik késedelmes jelzáloghitellel terhelt ingatlant akarnak megvásárolni. A kamattámogatás mértéke a bankok javaslata szerint hasonló lenne a már bejelentett konstrukcióhoz. A jelenlegi kamattámogatás 5 évig járhat, az állampapírhozam 50 százalékáról indul, és a futamidő 3. évében 45, a 4. évben 40, majd az 5. évben 35 százalékára csökken.

Viszont trükközni nem lehetne, vagyis az adósok nem játszhatnának arra, hogy nem fizetnek a forintosítás és a kedvezmények érdekében. Úgy tudjuk ugyanis, fékeket is beépítenének a programba, hogy csak azok élhessenek az egyes eszközökkel, akik valóban az adott érintetti körbe tartoznak. Ez a forintosításnál úgy lenne megoldható, hogy csak olyan bedőlt adósok hitelét forintosítanák, akik már a pénzintézetek mentőcsomagjának kidolgozását megelőzően súlyos késedelembe estek. A támogatási programba kerülőkre pedig szigorú szabályok vonatkoznának, és ha újra megcsúsznának a törlesztésekkel, elveszítenék a könnyítéseket.

Bővítenék az eszközkezelőt

A bedőlt hitelesek között azonban még így is bőven lesznek olyanok, akik semmilyen eszközzel nem terelhetők vissza a fizetéshez, ezért a bankok kiterjesztenék az eszközkezelőre jogosult adósok körét is (az erről szóló törvényjavaslat ugyanis olyan szigorú feltételeket támaszt, hogy csak kevesen élhetnek majd a lehetőséggel). Emellett arról is próbálják meggyőzni a kormányt, hogy az eszközkezelő által megvásárolt ingatlanok számát a többszörösére kell növelni.

Egy júliusban megjelent kormányhatározat szerint az eszközkezelő 5 ezer lakást vehetne meg 2014 végéig (fontos megjegyezni, az eszközkezelőről szóló törvényjavaslatban már nem szerepel ez a szám). Ez több mint 20 milliárd forintba kerülne az államnak – derült ki abból a jelentésből, amit a kormány az Európai Bizottságnak küldött júliusban, a túlzott hiány-eljárás keretében. Az eszközkezelő által megvásárolt lakások számának emelésével természetesen az állam kiadása is nőne. Úgy tudjuk, a tervek szerint ezt a pénzt a bankok meghiteleznék a kormánynak úgy, hogy hasonló összegben állampapírt vennének az államtól.

Beállnának a bankok az árfolyamvédelem mögé

Információink szerint a bankok nemcsak a bedőlt hitelek tulajdonosainak a megsegítésére, hanem a még törlesztő adósok terheinek enyhítésére is tettek javaslatokat a kormánynak. Ez lényegében az árfolyamvédelmi program kiterjesztése és rugalmasabbá tétele lenne. A bankok szerint minél több fizető adóst arra kell ösztönözni, hogy belépjen a programba. A cél ugyanis az, hogy minél több hitelest megvédjenek az árfolyamváltozások kedvezőtlen hatásaitól.

Hogy vozóbbá tegyék a konstrukciót és kisebbek legyenek a védelmi időszak utáni  terhek, az adósoknak elengednék a gyűjtőszámla kamatát, amit részben lenyelnének a bankok, részben az államnak kellene állnia. Emellett hosszabb idő állna az adósok rendelkezésére, hogy eldöntsék, belépnek-e a programba. A jelenleg hatályos törvény szerint a hitelesek december végéig léphetnek be az árfolyamvédelem alá, és 2014 végéig tarthat a védelem időszaka. Úgy tudjuk, a védelmi időszakot a bankok két évvel kitolnák.

Hogy enyhítsék a bankok kockázatát és az adósok későbbi terheit, a bankok árfolyamsávokat is meghatároznának: az alsó árfolyamsávban a frankhitelek törlesztési árfolyama az eddig is meghatározott 180 forint maradna, azonban ha a piaci árfolyam átütne egy szintet, akkor a rögzített árfolyamot is megemelnék. Amennyiben az árfolyamok változása messze túllépne az eddigi történelmi csúcsokon, az államnak is be kellene szállnia a terhek viselésébe.

HVG Máriás Leonárd

Az adósoknak lehetővé tennék azt is, hogy egy összegben visszafizessék a gyűjtőszámla-tartozást. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis a gyűjtőszámlán felhalmozódott összeget az adósok csak a devizahitellel párhuzamosan törleszthetik a védelmi időszak után.