Március elejétől legálisan is elkezdődhetnek a kilakoltatások és árverezések, hiszen lejárt az ezeket tiltó moratórium hatálya - írja a Magyar Hírlap.

A kormány ugyan még decemberben megállapodott a Magyar Bankszövetséggel arról, hogy a 90 napon túli devizahitel-tartozást felhalmozó adósok ne kerüljenek az utcára, de az ehhez szükséges jogszabályok még nem készültek el. Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője arról tájékoztatta a lapot, hogy jelenleg valamivel több mint 144 ezer hiteladós esett 90 napon túli késedelembe.

TV2 tények a Kilakoltatási moratórium feloldásáról.

Sokan haltak meg kihülésben olyan házakban, ahol számlatartozás miatt nem volt se fűtés, se áram.

Még múlt májusban ötpontos megállapodás jött létre a magyar kormány és a Bankszövetség között. Az olcsóbb lakásokra negyedévente 2%-os, majd az egyes években fokozatosan növekvő (2012: 3%, 2013: 4%, 2014: 5%) kvóta került megállapításra.

A moratórium feloldásának menete

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ismertette a megállapodást: 2011. július 1. és 2011. október 1-je között a 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanok és 20 milliónál nagyobb hitelösszegek esetében lehet árverezni az ingatlanokat.

A negyedik negyedévben az érintett, kisebb értékű lakások 2%-a árverezhető el, majd ez az arány 2012-ben negyedévente 3% lesz, és évente 1 százalékponttal nő.

Minderről a parlamentnek jogszabályokat kell még alkotnia.

Az öt pont:

1. Árfolyamgát: önkéntes módon rögzített törlesztési árfolyam a lakáshitellel rendelkező devizahitelesek számára. 2014. december 31-ig a frankhitelesek 180 forintos árfolyamon törleszthetnek, hasonló árfolyamgát lesz érvényben az euró- és jenhitelesek esetében is.

2. Lakásárverezések: a moratórium nem tartható fenn, ugyanakkor meg kell védeni az adósokat a lakáspiaci hiénáktól. Ezért először csak nagy értékű és alapterületű ingatlanok árverezésére kerülhet sor, valamint egy településtípus ill. megyék szerinti kvótarendszert alkalmaznak.

3. Segítségnyújtás a bajba jutottaknak: a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása. Ez két módon segít a lakásukat elvesztőknek: zöldmezős állami beruházásként lakásépítési programot indít, valamint a társaság megvásárolja az adós lakását, aki bérlőként lakhat tovább a lakásban. Erre az önkormányzatokkal szoros együttműködést indítanak.

4. Visszaáll az euró alapú lakáshitelezés, mivel a jelenlegi helyzet az EU szabályai szerint nem tarható fenn, de csak az euróalapú, a minimálbért 15-szörösen meghaladó jövedelemmel,rendelkezők vehetik igénybe.

5. Lakásváltási kamattámogatás lép életbe legfeljebb öt éven át, ez legkedvezőbb esetben elérheti az évi 3,5%-ot is.

forrás: portfolio.hu, online gazdasági újság