Valóban wwwantibank .hu oldalon le van töltve a keresetlevél.DR LÉHMAN GYÖRGY által. A honlapján megtalálsz több keresetlevelet.Sok sikert.

Előzmény

Válasz

Na Talaltam valamit!!! Itt a kereset level!!! Sajat adataiddal kell kitölteni!! (11 oldal) Tisztelt ………………..Bíróság!
Az ide mellékelt, 2006. június 15-én aláírt közjegyzői okiratba foglalt devizaalapú
kölcsönszerződést kötöttem adósként az OTP Bank Rt., valamint OTP
Jelzálogbank Zrt hitelezőkkel lakásvásárlás céljából.
A szerződés 1.2. pontja szerinti kölcsön összege 16 millió 455.000.-Ft., míg az 1.3.
pont alatt megjelölt „A folyósítás feltételei” cím alatti e. pont szerint a kölcsön
összege folyósításának egyik feltétele a következő volt:
„az igényelt kölcsönösszeg 1.9 %-ának megfelelő összegű, de legalább 312.645.-
Ft. azaz Háromszáztizenkettőezer-hatszáznegyvenöt forint (1.842.-CHF /Egyezernyolcszáznegyvenkettő)
hitelkeret beállítási jutalék megfizetése.”
A szerződés más része nem indokolja meg azt, hogy ez a „beállítási jutalék”
ténylegesen milyen okból került általam kifizetésre, de mivel ennek megfizetése
nélkül nem juthattam a több mint 16 millió forint kölcsönhöz, ki kellett fizetnem.
Szerződés szerint a 240 havi futamidő első 53 hónapjában – türelmi időszak –
törlesztő részletként csak kamatot és kezelési költséget kellett fizetnem úgy, hogy a
szerződés induló törlesztő részletként 165 svájci frank kezelési költséget is
magában foglaló havi 484 svájci frank fizetését írta elő. (A kamatnak havi összege
így 319 svájci frankra adódott)
------------------------------
A szerződés II.1. pontja „Az ügyleti kamat” cím alatt a következőket tartalmazza:
„A kölcsön ügyleti kamata e közjegyzői okirat aláírásakor évi 3,950 (Három egész
kilencszázötvenezred) %
Az ügyleti kamat mértéke kamatperiódusonként változó mértékű. A jelen közjegyzői
okiratba foglalt ügyleti kamatmérték vonatkozik az első kamatperiódusra. Az egyes
kamatperiódusok a Kölcsön folyósítását követő naptári hónap első napjától
számított, egyenként 5 (öt) éves időtartamúak, a futamidő lejártáig. Az ügyleti
kamat az egyes kamatperiódusok alatt nem változtatható.
A Hitelezők az ügyleti kamat mértékét és az erre vonatkozó szerződés feltételt az
egyes kamatperiódusok fordulónapján jogosultak egyoldalúan megváltoztatni.”
A kölcsönszerződés fogyasztói szerződés, ezért arra tekintettel, hogy az alábbi
törvényszöveg (Ptk.)
207. § (1) A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a
másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a
szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.
(2) Ha az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződés tartalma az (1)
bekezdésben foglalt szabály alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a
feltétel meghatározójával szerződő fél, illetve a fogyasztó számára kedvezőbb
értelmezést kell elfogadni.
fogyasztóként én vagyok jogosult eldönteni azt, hogy miként kell értelmezni a
szerződésben ügyleti kamatra megfogalmazott most idézett szerződési
nyilatkozatot, megállapítom azt, hogy a szerződés szerint az ügyleti kamatban a
hitelezőkkel abban állapodtam meg, hogy
- a kölcsönnek részemre történő folyósítása napjától számítva ötévenként,
pontosan meghatározott napon – kamatperiódusok fordulónapján – van
jogosultságuk a kamat mértékét és erre vonatkozó szerződést megváltoztatni
egyoldalúan hitelezőknek,
- az ügyleti kamat mértéke két kamatperiódusi napnak nevezett időpont közötti öt
év alatt nem változtatható meg,
- az első kamatperiódus a kölcsönömnél 2006. augusztus 1-től kezdődik és a
kamat mértéke az ettől kezdődő öt évre 3,95 %. (2006. júliusi kölcsönfolyósítás
miatt)
Ezt a megállapodást megszegve I. r. alperes 2006. december 4-én az ide mellékelt
„Tájékoztató törlesztőrészlet változásról” című iratában a következő közölte:
„Tisztelt Ügyfelünk!
Tájékoztatjuk, hogy az OTP Bank Rt. A fenti számlaszámon nyilvántartott
kölcsönének ügyleti kamatát 2006. 12.04-től évi 4,45 %-ra módosította.
A megváltozott kamatmérték miatt, a 2016.06.04-ra feltételezett tartozás alapján, a
kölcsönszerződésben meghatározott lejárati időpontig még 234 részlet a lejárt
részleteknek felüli 2007. 01.04. napjától kezdődően a havi törlesztő részlete 504,41
CHF –ra módosul.
Tájékoztatjuk, hogy 2007.01.04-től a fenti összeg forint ellenértéke kerül lakossági
folyószámlájáról beszedésre, ezért kérjük, hogy a lakossági folyószámláján minden
hónap 4. napjára szíveskedjen a törlesztő részlet fedezetéről gondoskodni.”
majd 2007. 02.05-i újabb iratában ugyanilyen szövegezéssel már a következő
adatokat közölte I. r. alperes:
„ügyleti kamatát 2007. 02.05-től 4,7 %-ra módosította”
„2007.03.05. napjától kezdődően a havi törlesztő részlete 523,84 CHF-re módosul”
majd 2007. 05.04-i újabb iratában ugyanilyen szövegezéssel már a következő
adotokat közölte I. r. alperes:
„ügyleti kamatát 2007. 05.04-től 4,95 %-ra módosította”
2007. 06.04. napjától kezdődően a havi törlesztő részlete 543,27 CHF-re módosul”
majd 2007. 07.04-i újabb iratában ugyanilyen szövegezéssel már a következő
adatokat közölte I. r. alperes:
„ügyleti kamatát 2007. 07.04-től 5,2 %-ra módosította”
„2007.08.06. napjától kezdődően a havi törlesztő részlete 562,70 CHF-re módosul”
majd 2007. 10.04-i újabb iratában ugyanilyen szövegezéssel már a következő
adatokat közölte I. r. alperes:
„ügyleti kamatát 2007. 10.04-től 5,45 %-ra módosította”
„2007. 11.05. napjától kezdődően a havi törlesztő részlete 582,14 CHF-re módosul”
majd 2008. 05.05-i újabb iratában ugyanilyen szövegezéssel már a következő
adatokat közölte I. r. alperes:
„ügyleti kamatát 2008. 05.05-től 5,7 %-ra módosította”
„2008.06.04. napjától kezdődően a havi törlesztő részlete 601,57 CHF-re módosul”
majd 2008. 12.04-i újabb iratában ugyanilyen szövegezéssel már a következő
adatokat közölte I. r. alperes:
„ügyleti kamatát 2008. 12.04-től 6,79 %-ra módosította”
„2009. 01-+.05. napjától kezdődően a havi törlesztő részlete 679,29 CHF-re
módosul”
És ez utóbbi felszólítást tartatta be I. r. alperes velem 2010. 12.05. napjáig, a
türelmi időszak lejártáig.
Fenti adatokból következően a szerződésbe foglalt megállapodásunkat be nem
tartva tehát 2010. 12. 05. napjáig összesen 6516,62 CHF túlfizetésben vagyok a
törlesztőrészletek megfizetése miatt.
A türelmi időszak lejártát követően I. r. alperes közölte, hogy a tőketörlesztés
esedékessé válása miatt is havi 912,29 CHF-re módosul a fizetendő
törlesztőrészletem, de ebből 195,29 CHF az a törvénytelen kamatemelés hitelezők
részéről, ami alperesnek 2008. 12.04. iratából valamint a szerződésből
megállapítható kamatmértékek közötti különbségből adódik.
Azaz csupán a kamatemelés törvénytelenségeit vizsgálva a tényleges havi
törlesztőrészletem 2010. 12. 16-tól kezdődően nem 912,29 CHF-re, hanem havi
717 CHF-re adódik.
Figyelembe véve azt, hogy hat hónapja ehelyett havi 912,29 CHF törlesztőrészletet
követelnek tőlem, a 2010. 12. 06-ig megállapítható 6516,62 CHF túlfizetésem 2011.
június 06. napjáig 7688,36 CHF-re nőtt.
Fenti adatok alapján álláspontom az, hogy az alperesekkel kötött kölcsönszerződés
alapján általam 2012. május 6. napjáig esedékesen fizetendő törlesztőrészleteim
általam még fizetendő 200 CHF (198,64 CHF) megfizetése esetén teljes
egészében kiegyenlítésre kerülnek.
Jelen peres eljárásnak részemről elsősorban fentiek alapján indítványozható
megállapítási keresetnek megfelelő ítélet meghozatala a célja, de a későbbi
hasonló peres eljárások elkerülése végett a szerződés egyéb vizsgálatát is
elengedhetetlennek tartom e perben.
========================
II.
Ezen iratom előző részében említett „hitelkeret beállítási jutalék”, vagy a hitelezői
kamatemelésnek szerződésszegő megemelése is példázza azt, hogy tisztességes
szándékú szerződő felek ilyen fajta, másik felet egyoldalúan sújtó szerződési
feltételeket nem kötnek ki, de a szerződés egészének vizsgálata még lesújtóbb
eredménnyel jár a tisztesség és jóhiszeműség tekintetében.
Nyomban a már idézett „Az ügyleti kamat” című szerződési rendelkezések után II.2.
pont alatt „A kezelési költség” címnél a következők olvashatók:
„A kezelési költség e közjegyzői okirat aláírásakor évi 2,040 (Kettő egész
negyvenezred) %. A kezelési költség változó mértékű, amelynek mértékét és az
erre vonatkozó szerződési feltételt a Hitelezők a kölcsönszerződés fennállása alatt
jogosultak egyoldalúan megváltoztatni.”
Azt pedig, hogy akár a kamatot, akár a kezelési költséget mikor jogosult a hitelező
egyoldalúan megváltoztatni, a szerződés II.4. pontjának 4. bekezdése a következők
szerint állapítja meg:
„Azon feltételek, illetőleg körülmények részletes meghatározása, amelyek esetében
a hiteldíj a Adósokra hátrányos módon megváltoztatható, a következő: A Hitelezők
jogosultak a hitel ügyleti kamatát, egyéb költségét, és az erre vonatkozó szerződési
feltételt módosítani, ha a bankközi hitelkamatok, vagy a fogyasztói árindex, vagy a
jegybanki alapkamat, vagy az állampapírok hozama, vagy a Hitelezők forrás,
valamint hitelszámla vezetési költsége növekszik, vagy a lakossági hitelek
kockázati tényezői a Hitelezőkre nézve romlanak. Az ügyleti kamat a fenti
esetekben a kamatperiódusonként módosítható.”
A már idézett Ptk. 207. § 1. bek. megfelelő alkalmazásával a hitelező ezáltal az
adósok helyzetét kihasználva a következők elfogadását erőltette az adósokra_
- a hiteldíj az adósok előnyére nem változtatható meg, csak hátrányára,
- az ügyleti kamatot és a kezelési költséget ugyanolyan körülmények
bekövetkezése folytán jogosultak emelni egyoldalúan a Hitelezők.
- Elhallgatja azt, hogy milyen fajta bankok közötti bankközi hitelkamatok
növekedése miatt emelheti eszerint a Hitelező egyoldalúan az adósok hátrányára a
kamatot és kezelési költséget, és így fogalma sem lehet az adósnak arról, hogy
milyen bankoknak hitelkamat változásai fognak kamata és kezelési költség
emeléséhez vezetni,
- elhallgatja azt, hogy az adósok milyen módon ellenőrizhetik a Hitelező egyoldalú
kamat és költségemelésének indokoltságát a bankközi hitelkamatok növekedésével
kapcsolatos adataival nézve,
- fogyasztói „árindex” közgazdasági fogalomnak adósok általi ismeretlensége
folytán ennek a fogalomnak előzetes ismertetésének elmaradása folytán az adósok
a szerződés létrejöttéhez szükséges egybehangzó akaratnyilvánításra képtelen
állapotban voltak,
- a magyar jegybanki alapkamat, vagy a magyar állampapírok hozama, mint a
Hitelező általi egyoldalú kamat és költségemelési sokadik indok említése a svájci
frank alapú kölcsönszerződésben pedig felveti annak gondolatát, hogy a Hitelező
játékból, vagy fogadásból íratta be szerződésbe a kamat, vagy kezelési költség
növelésére alkalmasnak megjelölt ezeket az adósok által szintén nem ismert
közgazdasági fogalmakat.
Fogadott szerintem ekkor a Hitelező arra, hogy a Magyar Állam bankokat felügyelő
szerve – PSZÁF – még ilyen esetben sem tiltja el a bankokat a tisztességtelen
hitelezői magatartástól.
Fogadott szerintem a Hitelező arra, hogy még ilyen esetben sem fog megszólalni
mondjuk azért is, mert a PSZÁF körlevelének alábbi tartalma alapvetően ellentétes
a most vizsgált szerződési ponttal:
„2. Kamatkockázata minden hitelnek van, devizahitelnél ez azt jelenti, hogy ha az
adott deviza irányadó kamata emelkedik, akkor emiatt nőhet a devizahitel kamata
is. Ennek magyarázata az, hogy a banknak is fizetnie kell azért a devizáért,
amelyet aztán hitelként továbbad. Hogy mennyit kell fizetnie, az első- sorban az
adott deviza irányadó kamatától, például a Svájci Nemzeti Bank vagy az Európai
Központi Bank alapkamatától függ.” (PSZÁF körlevél 2006)
Még mielőtt a szerződés további tisztességtelen szerződési feltételeivel
foglalkoznék, rátérek a jogszabályi háttérre.
Hazánknak 2004. május 1-én bekövetkezett EU-s tagsága előtt már megszületett A
fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló
93/13 EGK. Tanácsi Irányelve az Európa Tanácsnak, mely irányelvnek a bírósági
eljárással kapcsolatos követelményével foglalkozik többek között az Európai
Közösségek Bírósága – Luxemburg – C-243/08. számú döntése az alábbi címmel:
„A NEMZETI BÍRÓSÁG HIVATALBÓL KÖTELES VIZSGÁLNI A FOGYASZTÓ ÉS
AZ ELADÓ VAGY A SZOLGÁLTATÓ KÖZÖTT MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉSBEN
ALKALMAZOTT VALAMELY FELTÉTEL TISZTESSÉGTELEN JELLEGÉT”
Döntő jelentőségű követelményt ír elő eszerint az Irányelv a magyar bíróságok
eljárására nézve is, és ennek a követelményének betartásában bízom már e peres
eljárásban is. Az említett bírósági döntés részletesebben ezt a témát a
következőkben fejti ki:
„A Bíróság mindenek előtt emlékeztet arra, hogy az irányelv által a fogyasztóknak
nyújtott védelem kiterjed azokra az esetekre is, amikor az eladóval vagy a
szolgáltatóval tisztességtelen feltételt tartalmazó szerződést kötő fogyasztó
tartózkodik attól, hogy e feltétel tisztességtelen jellegére hivatkozzon, vagy azért,
mert nem ismeri jogait, vagy azért, mert e hivatkozástól visszatartják őt egy
esetleges bírósági eljárás költségei.
Következésképpen a fogyasztóvédelem területén eljáró nemzeti bíróság szerepe
nem korlátozódik annak puszta lehetőségére, hogy valamely szerződési feltétel
esetlegesen tisztességtelen jellegét megítélje, hanem magában foglalja e kérdés
hivatalból, akár saját illetékességének vizsgálata során történő értékelésének
kötelezettségét is, amennyiben rendelkezésére állnak az e tekintetben szükséges
ténybeli és jogi elemek.
Ha a nemzeti bíróság álláspontja szerint az ilyen feltétel tisztességtelen, annak
alkalmazását mellőzi, kivéve, ha a fogyasztó e bíróság általi kioktatást követően
nem kíván hivatkozni a tisztességtelen jellegre és a kötelező erő hiányára.
Továbbá, összeegyeztethetetlen az irányelvvel az a nemzeti jogszabály, amely
szerint valamely tisztességtelen szerződési feltétel kizárólag akkor nem jelent
kötelezettséget a fogyasztóra nézve, ha azt a fogyasztó a nemzeti bíróság előtt
eredményesen megtámadta. Egy ilyen szabály ugyanis a nemzeti bíróságot
megfosztaná attól a lehetőségtől, hogy hivatalból értékelje valamely szerződési
feltétel tisztességtelen jellegét.
Ezt követően a Bíróság kimondja, hogy tekinthető tisztességtelennek a fogyasztó
és az eladó vagy a szolgáltató között megkötött szerződésben alkalmazott olyan
feltétel, amely egyedileg nem került megtárgyalásra és amely az eladó vagy
szolgáltató székhelye szerinti bíróság kizárólagos illetékességét köti ki.”
A devizaalapú kölcsönszerződések sorsát illetően ennek alapján a következő
megállapítások tehetőek:
- a devizaalapú kölcsönszerződésbe foglalt tisztességtelen szerződési feltétel a
ténynél fogva – de facto – tisztességtelen, így elegendő hivatkozni rá, nem
szükséges a tisztességtelenség megállapításához bírósági döntés,
- a nemzeti – magyar – bíróságnak kötelezettsége áll fenn a tisztességtelen
szerződési feltételnek hivatalból történő vizsgálatára a felek által előterjesztett
kérelmek nélkül is az esetben, amennyiben devizaalapú kölcsönszerződéssel
kapcsolatos peres eljárásokban a bíróság rendelkezésére állának a szükséges
ténybeli és jogi elemek,
- kiemelésre került a tisztességtelen szerződési feltétel megállapításához
szükséges „egyedileg nem került megtárgyalásra” mulasztás.
Ennek az irányelvnek és bírósági döntésnek alapján külön megfogalmazott
alakszerű kereseti, vagy egyéb kérelem nélkül már most
h i v a t k o z o m
a becsatolt kölcsönszerződésben és üzletszabályzatban Hitelező által egyoldalúan
diktált, egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen szerződési feltételekre és
k é r e m T. Bíróságot, hogy a rendelkezésére álló ténybeli elemek alapján vizsgálja
a tisztességtelen szerződési feltételeket.
Nemzeti jogszabályokat, ezek változásait természetesen fentiektől függetlenül
indokolt vizsgálni az alábbiak szerint:
A 18/1999. (II.5.) Korm. Rend. – a fogyasztóval kötött szerződésben
tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló – 3. § 2. bek-e 2006. március 1-től
hatályosan tartalmazza a következőket:
„Ez a rendelet – a Ptk. Irányadó rendelkezéseivel együtt – a fogyasztóval kötött
szerződésekben alkalmazott tisztességtelen szerződési feltételekről szóló, 1993.
április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
Ebből következően 2006. március 1-től hatályos Magyarországon is
maradéktalanul a fentiekben is részletezett Európa Tanácsi 93/13. számú EGK
irányelv, ennek tartalma ettől kezdődően épült bele az említett kormányrendeletbe,
illetve a Ptk-nak alábbi rendelkezéseibe:
A szerződési feltételek tisztességtelensége 209. § (1) Tisztességtelen az általános
szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt
szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a
jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és
indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára
állapítja meg.
Tisztességtelennek az a kikötés minősül, amely a jóhiszeműség és tisztesség elvét
sérti. Az egész Ptk.-ra kiterjedő elvet a jogalkotó ehelyütt azzal pontosítja, hogy
olyan kikötések sértik ezt az elvet, amelyeknek eredményképp az egyik fél jogai és
kötelezettségei egyoldalúan és indokolatlanul hátrányosan kerülnek
meghatározásra. Valójában ezekben az esetekben is arról van szó, hogy a Ptk.
Biztosítani kívánja a szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek kiegyenlített
eloszlását. Ha a Ptk. Által diszpozitív szabályokkal biztosított egyensúly súlyosan
felborul, a jogalkotó valamilyen módon beavatkozik a jogviszonyba. A szerződési
feltétel tisztességtelenné nyilvánítása ennek egyik eszköze.
(2) A feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a
szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés
megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett
feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való
kapcsolatát.
(3) Külön jogszabály meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek a fogyasztói
szerződésben tisztességtelennek minősülnek, vagy amelyeket az ellenkező
bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni.
A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről
szóló 93/13/EGK tanácsi irányelv melléklete tartalmaz egy példálózó felsorolást a
tisztességtelennek minősülő szerződési feltételekről. A magyar jogba ezt a
fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló
18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet ülteti át. A rendelet – az irányelvhez hasonlóan
ugyancsak példálózó jelleggel – egy fekete és egy szürke listát határoz meg. Míg a
fekete listába tartozó kikötések minden esetben tisztességtelennek minősülnek,
addig a szürke listába tartozó jogszabályok vélelmezetten tisztességtelennek
minősülnek, azaz a feltételt alkalmazó félnek kell bizonyítania, hogy az adott feltétel
nem tisztességtelen. A bizonyítás sikertelensége a feltételt alkalmazó fél kockázata:
ilyen esetekben a feltétel tisztességtelennek minősül.
(4) Az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg
nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a
feltétel nem világos vagy nem érthető.
(5) A tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem
alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és az
ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötésekre, ha azok egyébként
világosak és érthetőek.
(6) Nem minősülhet tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály
állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg.
209/A. § (1) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló
tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.
(2) Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés
részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre
meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A
semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
A Ptk. 209/A. § határozza meg a tisztességtelen szerződési kikötések
jogkövetkezményeit. Az érvénytelenség mindkét alakzata megtalálható a
jogkövetkezmények között: az (1) bekezdés megtámadhatóságot, a (2) bekezdés
semmisséget ír elő. A két jogkövetkezmény eltérő esetekre vonatkozik. A Ptk.
209/A. § (2) bekezdése a fogyasztói szerződések tisztességtelen kikötéseit
semmisséggel szankcionálja, függetlenül attól, hogy az adott kikötés általános
szerződési feltételként került-e alkalmazásra. Az (1) bekezdéstől eltérő
jogkövetkezmény indoka az eltérő alanyai körben keresendő. Fogyasztói
szerződésekre ugyanis a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott
tisztességtelen szerződési feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelv előírja,
hogy a fogyasztói szerződések tisztességtelen kikötései nem kötik a fogyasztót. Az
irányelv tehát relatív semmisséget követel meg: a tisztességtelen feltételt
alkalmazó fél nem hivatkozhat az általa kialakított feltétel semmisségére.
Az irányelvvel való összhang megkívánja fogyasztói jogviszonyokban a
tisztességtelen feltételek semmisséggel szankcionálását. A semmisség előírása
azonban indokolatlan beavatkozás lenne a magánautonómiába. A Ptk. 209/A. § (1)
bekezdése ezért az általános szerződési feltételek esetén a tisztességtelenség
jogkövetkezményeként megtámadhatóságot és nem semmisséget ír elő. Nem
fogyasztói szerződésekben alkalmazott általános szerződési feltételek
tisztességtelenségét tehát a bíróság nem észleli hivatalból, azt a félnek kell
megtámadnia.
A Ptk-nak most idézett, 2006. március 1-e után kötött devizaalapú
kölcsönszerződésekre vonatkozó rendelkezései folytán az alábbiakra hívom fel a
figyelmet:
- a 209. § 3. bek-hez fűzött Kommentár szerinti „fekete” listát a 18/1999.(II.5.)
Korm. rend. 1. bek-e, míg a „szürke” listát a 2. bek-e tartalmazza,
- a 209. § 4. bek-e szerinti „nem világos vagy nem érthető” szerződési feltételeknek
tisztességtelennek minősítése folytán elegendő a szerződésben használt idegen,
vagy közgazdasági kifejezések használatára utalni a tisztességtelenség
megállapításához,
- a 209/A § 2. bek-e szerint a devizaalapú kölcsönszerződés esetében akár a
szerződésben, akár az általános szerződési feltételekben – Üzletszabályzatban –
megfogalmazott tisztességtelen szerződési feltételre határidő nélkül lehet
hivatkozni, akár a törvénytelen kilakoltatást követően is. (Utóbbi esetben ellenben
vigyázni kell arra, hogy már nem megállapítási, hanem marasztási peres eljárást
kell kezdeményezni.)
=======================
A bíróságnak fentiek szerinti hivatalból történő vizsgálatában bízva, a csatolt
kölcsönszerződésből a teljesség igénye nélkül kiemelek néhány nyilvánvalón
tisztességtelen szerződési feltételt:
„Az Adósok és a Zálogkötelezettek alávetik magukat annak, hogy a jelen közjegyzői
okirat alapján, az Adósok terhére fennálló kölcsön- és egyéb járuléktartozás
összegét, esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezése esetén is a Hitelezők
felkérésre a fenti módon közjegyző tanúsítsa.”
„Az Adósok és Zálogkötelezettek visszavonhatatlanul hozzájárulnak ahhoz, hogy
amennyiben a kölcsönt nyújtó Hitelezők egymás közti viszonyában külön
nyilatkozatuk alapján csak a Bank válik a követelés egyedüli jogosultjává, az
Adósok és a Zálogkötelezettek minden további megkérdezése nélkül, a jelen
szerződés e pontjára hivatkozással, a külön nyilatkozat alapján a Bank jogosult a
Jelzálogbank javára bejegyzett jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési
tilalmat az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 109/1999.
(XII.29.)FVM rendelet 88. § alapján a Bank javára az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyezni.”
„A zálogból való kielégítési jog gyakorlása esetén – történjék az akár bírósági
végrehajtás, akár záloghitel nyújtásával, vagy árverés szervezésével üzletszerűen
vagy hivatalból foglalkozó személynek adott értékesítési megbízás, akár a
Zálogjogosult általi értékesítés útján – a Zálogkötelezettek egyetemlegesen
kötelesek a zálogul lekötött ingatlant beköltözhető, a vevő részére korlátozás
mentesen birtokba adható állapotban végrehajtásra, illetve értékesítésre
bocsátani.”
„A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Zálogjogosult a zálogból való
kielégítési jogának akár a zálogjoggal biztosított követelés lejárta folytán (ideértve a
felmondással történő esedékessé tételt is) akár egyéb okból történő megnyíltával a
kielégítési jogot a bírósági végrehajtás mellőzésével akként is gyakorolhatja, hogy
a zálogtárgynak a nyújtásával vagy árverés szervezésével üzletszerűen vagy
hivatalból foglalkozó személynek megbízást ad, avagy a zálogtárgyat a kielégítési
jog megnyíltától számított 12 hónap alatt maga értékesíti.
Az ilyen módokon történő értékesítés esetén a zálogtárgy legalacsonyabb eladási
árát a szerződő felek a kölcsön fedezetéül felajánlott ingatlannak a hitelbiztosítéki
érték megállapítására vonatkozó jogszabályok, a Zálogjogosult jelzálog hitelintézeti
hitelbiztosítéki érték-megállapítási szabályzata alapján a Zálogjogosult által az
értékesítés időpontjára, avagy az értékesítést legfeljebb 90 nappal megelőző
időpontra aktuálisan meghatározott hitelbiztosítéki értéke 70 %-ában állapítják
meg.”
„A Zálogjogosult a fentiek szerinti értékesítés esetén a fenti megállapodás alapján –
a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva – jogosult a zálogtárgy
tulajdonjogának átruházására, az erre vonatkozó adásvételi szerződés
megkötésére , és a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva a vevő
tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez a bejegyzési engedély
megadására.”
„A zálogkötelezettek egyetemlegesen kötelesek a zálogul lekötött ingatlant a
Zálogjogosult felhívására, a felhívásban megszabott határidő alatt, értékesítés
céljából, beköltözhető, a vevő részére korlátozás mentesen birtokba adható
állapotban a Zálogjogosult birtokába bocsátani.”
„A Hitelezők a jelen kölcsönszerződést jogosultak azonnali hatállyal felmondani, és
a teljes hiteltartozást, valamint járulékait esedékessé tenni, az adósok pedig
egyetemlegesen kötelesek a felmondással esedékessé tett teljes tartozást – ha a
felmondásban már határidő nem szerepel – a felmondás közlésével egyidejűleg a
Hitelezőknek megfizetni, ha az Adósok vagy a Zálogkötelezettek a jelen szerződés
alapján őket terhelő valamely kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a szerződést
– adósi fizetési késedelmet is ideértve megszegik…”
-------------------------
Egyenlőre ennyi. De azért nem hagyom szó nélkül az utolsó idézetben olvasható, a
Hitelezők számára szerződés szerint olyan esetben is biztosított azonnali
szerződés felmondási jogot, ha a kötelezett egyetlen alkalommal azért hagyott ki
egyetlen részletfizetési kötelezettséget, mert éppen szívinfarktussal kórházban élet
és halál között lebeg.
Adóst megillető azonnal felmondási jog pedig a szerződés szerint még akkor sem
létezik, ha a hitelező az egyoldalú szerződésmódosítása folytán kétszeresére
megemelt kamatmérték okát mondjuk abban jelöli meg, hogy az Antarktiszon olvad
a hó. Ez egy ilyen szerződés.
====================
III.
Megállapítási kereseti kérelmet kívánok iratom I. részében írtak alapján
előterjeszteni alperesekkel szemben a Pp. ide vonatkozó rendelkezéseit betartva:
123. § Ha a kereseti kérelem számadási kötelezettség megállapítására irányul, a
felperes ezzel együtt kérheti az általa előterjesztett számadás helyességének
megállapítását is. Megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor
van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való
megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy
a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem
követelhet.
Annak, hogy megállapításra irányuló keresetet lehessen indítani, két konjunktív
jogszabályi feltétele van.
Az egyik a jogvédelem szükségessége, mégpedig a felperesnek az alperessel
szembeni jogvédelme szükségessége, valamint az, hogy a felperes teljesítést ne
követelhessen. A két feltétel együttes természetű, azaz az egyik feltétel hiánya a
kereset elutasításához vezet, mégpedig érdemi vizsgálat nélkül, pusztán a Pp. 123.
§-ában írt feltételek hiánya miatt. A bíróságnak a törvényes feltételek meglétét
hivatalból vizsgálnia kell.
Fentiekre tekintettel a csatolt meghatalmazással igazolt ügyvéd útján
K……. János Budapest XXII. Ker. …………. sz. alatti lakos felperes
k e r e s e t t e l
élek és kérem T. Bíróságot arra, hogy az Országos Takarékpénztár és
Kereskedelmi Bank Rt. – székhelye: 1051 Budapest V. Nádor u. 16. sz. -
I. r., valamint
OTP Jelzálogbank Zrt – székhelye: 1051 Budapest V. Nádor u. 21. sz. alatti
székhelyű – II. r. alperesek, és felperes között létrejött, 2006. június 15-én aláírt
kölcsönszerződés alapján állapítsa meg azt, hogy 2011. június 6. napjáig esedékes,
lejárt, alperesek részére már kifizetett teljesítésemen túl 7688,35 CHF – svájci
franknak megfelelő pénzösszeget
2011. június 6. napjáig alperesek részére kifizettem.
Kötelezze T. Bíróság alpereseket perköltség viselésére.
-----------------------------
Pertárgy értéke: 1 millió 700.000.-Ft.
Bíróság illetékessége a Pp. 30. § 1. bek-én nyugszik.
Csatolandó költségmentességi nyilatkozat alapján az eljárásban költségmentesség
kedvezményét kérelmezem.
Jelen peres eljárást közvetítői eljárás nem előzte meg.
Siófokon 2011. június 13. napján.
Tisztelettel:
képv.:
K…….János felperes

Válasz

Esetleg ha valaki olyan szerencses volt,hogy sikerült bar milyen kontakba lepni, AZ IRJON!! Mert mar kezdem azt gondolni hülyitenek bennünket!!!

Válasz

Sziasztok!!! En mar nagyon sokszor sok helyre irtam ,nem akarok senkit elkeseriteni de meg egy kerest levelet sem kaptam!!!

Válasz

http://www.antibank.hu/?mod=news&i=61

Válasz

Kerestem én is, engem is érdekelne a kereset levél. Szeretném ha át küldenék. gpkati79@t-online.hu

Válasz