Bankhitel: Óvakodj a hitel- és biztosításközvetítő ügynöktől!

Szeretettel köszöntelek a Bankhitellel élők közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 2404 fő
  • Képek - 140 db
  • Videók - 118 db
  • Blogbejegyzések - 284 db
  • Fórumtémák - 82 db
  • Linkek - 65 db

Üdvözlettel,

Bankhitellel élők vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Bankhitellel élők közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 2404 fő
  • Képek - 140 db
  • Videók - 118 db
  • Blogbejegyzések - 284 db
  • Fórumtémák - 82 db
  • Linkek - 65 db

Üdvözlettel,

Bankhitellel élők vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Bankhitellel élők közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 2404 fő
  • Képek - 140 db
  • Videók - 118 db
  • Blogbejegyzések - 284 db
  • Fórumtémák - 82 db
  • Linkek - 65 db

Üdvözlettel,

Bankhitellel élők vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Bankhitellel élők közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 2404 fő
  • Képek - 140 db
  • Videók - 118 db
  • Blogbejegyzések - 284 db
  • Fórumtémák - 82 db
  • Linkek - 65 db

Üdvözlettel,

Bankhitellel élők vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Hiába lenne szükség szigorításra, a napokban mégis inkább tovább könnyítettek a magyarországi biztosítási ügynökök képzési kötelezettségén, hitelt pedig eleve szinte bárki, bármilyen felkészültséggel korlátlanul közvetíthet. Eközben egyre több jel utal arra, hogy az ügynökök célja nem az ügyfélnek leginkább kedvező terméket eladni, hanem azt, amely után nekik nagyobb jutalék „esik le”. A történetnek ugyanis részesei az egymással versengő bankok és biztosítók is, amelyek egyre magasabb jutalékot hajlandók fizetni az ügynököknek az ügyfélszerzésért. A hitelpiacon így folytatódhat a „válts olcsóbbra” jelszóval folytatott ügyfélátcsábítás, a biztosítások között pedig sláger marad a drága, ezért az ügynöknek kitűnően jövedelmező, ám korántsem kockázatmentes, befektetéshez kötött (unit-linked) módozat.


Mohók és kapzsiak! – tömören így jellemezte a minap elveszített ügyfeleit egy hazai bankvezető. Elkeseredett kirohanásának hátterében az áll, hogy tavaly a nem túl attraktív hozamok láttán jó néhány kliense mondott búcsút bankja befektetési termékpalettájának, s a gyönyörű jövőképpel csábító ügynökökre hallgatva befektetési egységhez kapcsolt (unit-linked) életbiztosítást kötött. Az érintett ügyfelek meg sem hallották, hogy a tényleg elképesztő 50, vagy akár 70 százalékos múltbéli hozamok a jövőre nézve nem jelentenek semmiféle garanciát, a nagy nyereséggel kecsegtető, főként ázsiai részvényekbe fektető eszközalapok pedig rendkívül kockázatosak, nagy veszteséget is hozhatnak. Mint mára kiderült, hoztak is. Csak fogták a pénzüket, és futottak.


Banki szakemberek szerint azonban nem csupán az ázsiai alapokkal kapcsolatos intelmek találnak gyakorta süket fülekre. Az emberek sajnos általában is hajlamosak rá, hogy a pénzügyi termékekkel kapcsolatos megszívlelendőkből csupán a kellemes dolgokat hallják meg. Márpedig éppen ez az, ami kapóra jön az ügynököknek, akik magabiztos fellépéssel és a profizmus látszatát keltve szinte bármit el tudnak adni.

Rajzok: Dániel András

Rajzok: Dániel András

 

 


























Ez persze a világon mindenhol így van, de a hitel- és a biztosítási ügynökök magyarországi térnyerése mégis több szempontból nyugtalanító. Egyrészt sok szakértőben komoly aggodalmat kelt, hogy vajon értik-e az ügynökök a szakmát? A pénzügyi termékek világszerte egyre bonyolultabbak, miközben a magyar ügyfelek döntő részének a legcsekélyebb köze sincs a gazdasághoz, fogalmuk sincs annak alapvető törvényszerűségeiről. Sok jól képzett és korrekt tanácsadóra lenne szükség, kérdéses azonban, hogy a jórészt mindenféle egyéb szakmából érkező ügynökök mennyire felelnek meg e kritériumoknak. A kérdést különösen az teszi ma aktuálissá, hogy a korábbi tervekkel ellentétben mégsem szigorítják a biztosítási ügynökökkel szemben támasztott törvényi elvárásokat, annak ellenére, hogy a szerepük folyamatosan nő az értékesítésben.

HÁTTÉRBE SZORULÓ FOGYASZTÓ.


Elméletileg az ügynök az ügyfél számára legkedvezőbb pénzügyi megoldást keresi, s adja el kliensének, legyen az akár biztosítás, akár hitel, akár bármely egyéb termék. Több szakértő is egyöntetűen azt állította viszont lapunknak, hogy a gyakorlat teljesen más. „Akkora a jutalékverseny, hogy bátran kijelenthető: ma a piacot a közvetítők mozgatják” – vallja Filvig István, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke. Ha pedig ez igaz, félő, hogy a közvetítő nem annak alapján ajánl terméket, hogy az mennyire jó a fogyasztónak, vagy mennyire illeszkedik az élethelyzetéhez, hanem az lesz a legfőbb szempont, hogy ő melyik termékből tudja a nagyobb hasznot húzni.


A Mabisz elnöke különösen aggályosnak tartja a jelenséget a unit-linked termékek esetében. Véleménye szerint e befektetési termékek valósággal elárasztották a piacot, de az ügyfelek többsége valójában nincs tisztában azzal, mekkora kockázatot vállal. „Németországban és Ausztriában a családok először biztonságos termékekbe fektetnek, s csak a harmadik-negyedik szerződésükre befizetett pénzük vándorol kockázatos unit-linked biztosításba” – teszi hozzá. Nálunk viszont az ügynökök ezt a terméket terítették sok tízmilliárdos tételben az alapvetően kockázatkerülő lakosságnak.


Miután a tavalyi slágerpiac – a kínai – beomlott, s a múltbéli hozamokról egyre kevésbé lehet csodás grafikonokat mutogatni, az idén már inkább a banki hitelek eladása a jó üzlet az ügynököknek. Ki ne szeretné csökkenteni eladósodottságát, s lecserélni hitelét egy kedvezőbb kamatozású kölcsönre? Ehhez ajánlkoznak segítőként a hitelügynökök – az új kihelyezések közel 50 százalékát már ők adják el –, gyakran valós megtakarítást biztosítva az ügyfélnek. Ám sajnos gyakori, hogy a jutalékra hajtó ügynök akkor is beráncigálja a váltásba az adóst, ha annak a lépés a rejtett költségek miatt nem éri meg. Még rosszabb, ha néhány hét után egy újabb csereajánlattal kopogtat az ügyfélnél. Ez ugyanis már nagy valószínűséggel csak neki hoz hasznot (Ügynökbuli – Figyelő, 2008/ 20. szám). A többes – azaz több pénzintézet termékeit is terítő – ügynökök jó része évente körbejáratja hitelportfólióját a vele szerződésben álló bankok között, s akár jó az az ügyfélnek, akár nem, rábeszélik őket a bankváltásra. Pedig egy ötmilliós hitelnél az előtörlesztés költsége egy-két évnyi törlesztést követően akár 50–60 ezer forintra is rúghat, és ezt az összeget nem minden esetben nyeri vissza az ügyfél a bankváltással.

Magától értetődő, hogy a banknak az ügyfél elvesztése kárt okoz, ráadásul olyan méreteket öltött a hitelek táncoltatása, hogy az már tervezhetetlenné is teszi a hitelezést. A bank érdeke értelemszerűen az ügyfél megtartása, az ügynöké pedig annak átcsábítása egy másik hitelbe. Nem véletlen, hogy nemrég Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is megjegyezte: „Borzasztó fontos lenne, hogy közelítsenek egymáshoz az érdekeltségi rendszerek.”

Nyilvánvaló, hogy a hazai ügynök – nemzetközi összevetésben is magas – költségét az ügyfél fizeti, más kérdés, hogy ezzel az átlag befektető, illetve hitelfelvevő többnyire nincs tisztában. Nem véletlenül mondja például Gyuris Dániel, a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) vezérigazgatója, hogy a jutalék mértékét kötelezően közölni kellene az ügyfelekkel. Persze korántsem tűnik életszerűnek az a jelenet, ahol az ügynök közli az ügyféllel: „Itt van ez a 10 éves unit-linked szerződés, amelynek kitűnő hozama lesz. Az első évben tessék 300 ezer forintot befizetni, s az rögtön az én zsebembe vándorol.” S hasonlóképpen, eljátszva a hitelügynököt: „Uram, cserélje le 10 milliós hitelét, mert a havi törlesztőrészlete rögtön 60-ról 59 ezer forintra csökken – nekem ez nagy üzlet, 200 ezer forint ketyeg belőle. Szóval, itt tessék aláírni!”

Valószínű, hogy ha az emberek tisztában lennének a sikertermékek díjaival, lennének néhányan, akik elállnak a szerződéskötéstől. A döntő többség számára azonban bevállalható, hogy az ügynök tisztességgel keres akkor, ha szakmai felkészültsége megfelelő, s az ügyfél szempontjait is szem előtt tartja – vagyis, ha megdolgozik a pénzéért. Azon, hogy teljesen jutalékvezéreltté vált a piac, nemigen lehet rövid távon változtatni, az ügynökök képzettségének, felkészültségének kérdése azonban megosztja a szakmát is. Miközben a diploma jelentősége az elmúlt években felértékelődött – a pénzintézetek például a mezei titkárnői, asszisztensi állások mellett a banki ügyintézőktől és call centeresektől is felsőfokú végzettséget várnak el –, hitelügynök lényegében nulla végzettséggel és képzéssel bárki lehet, és a biztosítói tanácsadókkal és értékesítőkkel szemben sem túlságosan magasak az elvárások. Mindennek köszönhetően a független pénzügyi közvetítőknél már az alapokkal is komoly gondok vannak. Tavaly még szakács, tanár, ápolónő vagy mérnök volt, aki ma gyorstalpaló tanfolyamon szedi magára a pénzügyi ismereteket. A drága termékek eladásából befolyó tekintélyes jutalék sok ügynököt segített gyors meggazdagodáshoz, ezért vonzóvá vált ez a szakma. S szintén ez volt az alapja a semmiből hatalmas vállalkozássá fejlődő független ügynökcég, a Brokernet sikerének.

Érdekes kérdés, miért vár el legalább valamiféle képzettséget az állam a biztosítási ügynököktől, miközben a hitelügynököktől semmit. A helyzetet Zsoldos Miklós, az Union Biztosító elnök-vezérigazgatója így jellemzi: „Nonszensz, hogy egy 15 évnyi eladósodással járó, 10 millió forintos jelzáloghitelt elvileg mindenfajta képzettség vagy vizsga nélkül eladhat egy hitelközvetítő, ugyanakkor egy 25 ezer forintos autóbiztosítás eladását vizsgához kötik.”

Miközben a mások irányába, illetve kívülről megfogal- mazott bírálatoknak se szeri, se száma, a lapunk által megkérdezett néhány privátbank, bank és biztosító saját elmondása szerint náluk professzionális a képzési szisztéma. A cégek többlépcsős rendszere elméletileg valóban sokat markol: az értékesítők a bank vagy biztosító saját termékei mellett tanulnak némi jogot, tőzsdei és bankismereteket, pénzügyi számtant, egy kis mikro- és makroökonómiát és az eladáshoz szükséges technikákat. A legfelkészültebbek elméletileg a privátbanki tanácsadók, a legjobb szellemi kondícióban a call centerben ülő, jellemzően egyetemista alkalmazottak vannak, az életbiztosítások értékesítőinek az oktatása viszont már inkább emlékeztet egy kereskedelmi gyorstalpaló kurzusra.

MKB. A pénzintézet privátbanki tanácsadóinál alapfeltétel a gazdasági szakirányú felsőfokú végzettség, valamint a Nemzetközi Bankárképző egyéves tanfolyamát lezáró tőzsdei szakvizsgája. Ezt követően a leendő tanácsadók néhány nap erejéig a gyakorlatba is belekóstolnak a bank treasuryjében, és csak ezután ismerik meg a pénzintézet saját befektetési termékeit.

RAIFFEISEN. A bank 142 fiókjának közel 700 ügyintézője néhány hónap alatt sajátítja el a bank termékeivel kapcsolatos alapismereteket, majd a coachok által irányított 3–6 hónapos értékesítési tanfolyamon az ügyfélszolgálattal, az aláírás azonosításával és az értékpapírjoggal ismerkedik meg. Ezt követően kéthetente (nem kötelező jelleggel) illik részt venniük a 10 kérdéses – elektronikus úton bonyolított – elmebajnokságon, havonta ki kell tölteniük azt a 30 kérdéses tesztet, amely az éppen futó akciókhoz kapcsolódik, félévente pedig számot kell adniuk a teljes banki termékportfólió mélyreható ismeretéről.

ING.  A pénzintézet 2400 fős üzletkötői hálózatának új tagjai egy 3-4 napos alaptanfolyamon esnek át (ez a lexikális tudást adja meg, kicsi jog, kicsi pénzügy, kicsi biztosításmatematika, kicsi üzleti környezet), majd termékmodul-oktatásokat kapnak részben hagyományos életbiztosítási, részben unit-linked módozatokból. Az értékesítést csak az után kezdhetik meg, hogy mindebből sikeresen levizsgáztak. A későbbiekben a regionális oktatók, illetve a vezető üzletkötők is oktatják az ügynököket, továbbá minden új termék bevezetését külön oktatás és külön vizsga előzi meg. A befektetéssel kombinált életbiztosítások értékesítői nem adhatnak befektetési tanácsadást, s hozamígéretet nem mondhatnak. A külső értékesítési partnerek igény szerint kapnak oktatást az ING-től.

ALLIANZ. Ahhoz, hogy valaki az Allianz durván 2 ezer fős üzletkötői hálózatának tagja lehessen, érettségivel kell rendelkeznie és el kell végeznie egy 40 órás alaptanfolyamot, hogy tisztában legyen az alapvető jogi, és biztosítási fogalmakkal, valamint ismerjen néhány banki és biztosítói alapterméket. Mindezt bármelyik fiókban megteheti a társaság intranetén keresztül (e-learning), majd a tanfolyam végén le kell vizsgáznia, hogy elkezdhesse az üzletkötői tevékenységet. Az aktív munka első évében egy úgynevezett gyakornoki program részeként mindenki további szakmai képzést kap (attól függően, hogy milyen típusú biztosítások értékesítésére szakosodott), valamint értékesítés- és tárgyalás-technikai tréningen vesz részt, a belépéstől számított 1 év múlva pedig – valamint ezt követően minden évben egyszer – megújítási vizsgát tesz a tananyagból. A unit-linked üzletkötőkre szigorú belső szabályok vonatkoznak: nem „jósolhatnak” piaci trendeket, nem viselkedhetnek befektetési tanácsadóként, de a cég kéthetente megjelenő „befektetési jelentését” el kell tudniuk magyarázni. A biztosító külső értékesítési partnerei (többes ügynökök, brókerek) abban az esetben kapnak képzést az Allianztól, amennyiben azt igénylik.



Ezek után a biztosítók érthetően nem fogadták kitörő örömmel, hogy miközben a hitelügynökökkel szembeni követelmények változásáról csak vita folyik, eredmény nélkül, a biztosítási ügynökökkel szembeni kívánalmakat a hatóságok szigorítani akarták. A független közvetítők évek óta úgynevezett okj-s (Országos Képzési Jegyzék – az államilag elismert, akkreditált szakmák jegyzéke) képzésben vehetnek részt, s középfokú biztosításközvetítő, vagy emelt szintű biztosítási tanácsadó képesítést szerezhetnek. A biztosítótársaságok azonban eddig sem szerették a hosszú távolléttel járó fejtágítást. „Amíg tanulnak, nem termelnek” – sommázza az ellenérdeket az egyik biztosítós. Így a korábbi évtizedek gyakorlata lényegében annyi volt, hogy néhány hetes gyorstalpaló tanfolyamon kiképezték az ügynököket, s aztán hajrá, irány a piac. Mindezek után egy európai uniós direktíva, illetve az ennek alapján készült hazai törvénymódosítás nyomán úgy tűnt, hogy szigorodik a közvetítők képzése, illetve vizsgáztatása. Tavaly október–novemberben az érdekeltek körében már mindenki kongatta is a vészharangot, hogy nagy lesz a szigorítás. Volt ugyanis egy olyan javaslat, amelyet úgy lehetett értelmezni, hogy az majd teljesen bezárja a kapukat a szakma előtt. Az akkori verzió az volt, hogy vagy felsőfokú végzettség, vagy okj-s képzés kell a biztosításközvetítéshez.

BALETT-TÁNCOSBÓL BIZTOSÍTÁSI ÜGYNÖK. Ez eleve több kérdést vetett fel: ha például van valakinek egy ének–zene tanári diplomája, az jó-e a biztosításközvetítéshez? Ha meg ez sincs, és kell az okj, akkor 2–3 hónapra minimum kiesik a szakma egy része a bizniszből. Ez idő alatt finanszírozni kellett volna ezeket az embereket valahogy a cégeknek, mert nem tudtak volna jutalékból megélni, ha közben tanulniuk kell. A biztosítási szakma lobbierejét jól mutatja, hogy végül négypárti konszenzus jött létre a parlamentben, és decemberben felpuhították a javaslatot. Eltörölték az okj-kényszert a belépéshez, és azt találták ki helyette, hogy legyen egy felügyelet által meghatározott hatósági vizsga. Ennek a tartalmáról még májusban sem lehetett tudni semmit, azt viszont már igen, hogy a Magyarországon regisztrált 42 ezer biztosításközvetítő közül mindössze 17 ezren felelnek meg az új kívánalmaknak, azaz rendelkeznek szakképesítéssel, illetve diplomával, amely felmentést ad a tanfolyam, illetve a vizsga letétele alól (a hitelügynökök száma nagyjából 20 ezerre rúg). Igaz, a szakemberek szerint az új előírásokat elnézve mindenképpen vicces, hogy bármilyen diploma megfelel. „Nem tudom, hogy egy szakképzett balett-táncos, vagy egy óvónő csupán attól, hogy van diplomája, miért értene automatikusan a biztosításhoz” – hívja fel a figyelmet a szabályozás furcsaságára az egyik biztosítóvezér.

Ám még így is 25 ezer sem diplomával, sem képesítéssel nem rendelkező biztosításközvetítő sorsa volt kérdéses: mindenki arra a pénzügyminisztériumi rendeletre várt, amely a vizsga részleteit szabályozza. Ennek hiányában félő volt, hogy június 30-ától – képzettség hiányában – akár több ezer közvetítőt is törölhetnek a biztosítási regiszterből. Aztán a múlt héten kiderült, kár volt izgulniuk az ügynököknek, illetve a biztosítótársaságoknak: a rendelet sokkal enyhébb lett, mint ahogy sokan várták.

Eddig az okj-s képzés egy 130 órás tanfolyam keretében zajlott, a végén négy írásbeli és egy szóbeli vizsgával. Lakatos Judit, az ING Biztosító oktatási ügyvezetőigazgatója szerint az ügynökjelöltek nagyjából 19 napig koptatták az iskolapadot. Mostantól a biztosítókhoz tartozó közvetítőknek mindössze 30 órát kell végighallgatniuk, a függetleneknek 40 órát, majd a végén egyetlen feleletválasztós írásbeli vizsgát tenniük. Az egész egy hét alatt lebonyolítható. Az okj-s képzés középfokú szakképzettségnek felelt meg, míg az új alapfokú képzettséget ad, de ez is elég. A biztosítótársaságok házon belül, kedvük szerint „lezavarhatják” a kurzust. Vagyis, a szigorításokból semmi sem lett, sőt, még az eddiginél is sokkal egyszerűbb lesz az államilag előírt minimális szakképesítés megszerzése.

KOCKÁZAT A FELKÉSZÜLETLENSÉG. Úgy közeledett tehát a biztosítási, illetve a hitelbrókerekkel szembeni törvényi elvárás, hogy az utóbbiakra vonatkozó közel nullához kezdett konvergálni az előbbi. Tévedés azonban azt hinni, hogy a bankvezetők közül mindenki örül annak, hogy a közvetítők szakmai hozzáértését semmilyen jogszabály nem szabályozza. „Azt gondolom, ez maguknak a bankoknak sem jó. Legfeljebb nagyon rövid távon lehet az” – mondta például a Figyelőnek Papp Edit, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója. Ha ugyanis a közvetítő nem kellő körültekintéssel jár el, a bank számára vállal pluszkockázatot. Éppen ezért az Erste saját maga áldoz a közvetítők oktatására, s nem is szerződik olyan céggel, amelynek munkatársai nem vettek részt ilyen oktatáson. Ennek ellenére Papp Edit szerint a helyzet megoldásának kulcsa továbbra is a jogalkotók kezében van, előírás híján a piaci szereplők saját gondosságának és körültekintésének függvénye, milyen szintű képzésben részesítik alkalmazottaikat, illetve szerződött partnereiket.

Az enyhülő biztosítói szabályozás nyomán vélhetőleg tovább folyik majd a vita arról, hogy a piac öntisztító mechanizmusa megoldja-e a problémákat – kihullik-e magától a férgese –, vagy igenis külső, jogalkotói beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy ne a pénzügyi intézmények, s leginkább az ügyfelek fázzanak rá az ügynökök nem megfelelő szakértelmére, kiemelkedő jutalékéhségére. Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egyértelműen szabályozáspárti (interjúnkat lásd a 61. oldalon), s Harmati László, az FHB vezérigazgató-helyettese is azt mondta a közelmúltban, hogy szabályozást sürget a helyzet.

 

JUTALÉK NÉLKÜL NINCS ÜZLET


Remekül példázza a jutalék vezérelte ügynöki értékesítés működését a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz). A több mint két éve bevezetett konstrukcióból mindeddig alig néhány tízezer kelt el, holott kortól és befizetéstől függően 100, illetve 130 ezer forintos állami támogatás jár mellé – akárcsak az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokhoz. Utóbbival ellentétben azonban jóval nagyobb befektetési szabadságot élveznek a nyesz-t nyitók, s ami még ennél is fontosabb, sokkal olcsóbb a termék, mivel törvény által behatárolt, mekkora díjat számolhat fel a bank. Több befektetési szakember szerint a nyesz kizárólag azért nem ismertebb és népszerűbb, mert az ügynököknek nem éri meg eladni. Olyan alacsonyak a költségei, hogy nem fér bele egy zsíros közvetítői marzs, így a közvetítők nem foglalkoznak vele. Holott, éppen az alacsony költség miatt igen ügyfélbarát termék. Ezzel szemben a unit-linked termékeknél az első éves díj több mint 100 – esetenként pedig akár a 150 – százaléka is az ügynök zsebében landolhat, a hitelközvetítő pedig a kölcsön összegének 2 százalékát tudhatja magáénak. (Ez utóbbi díjráta az elmúlt öt évben megduplázódott.)

 

A lapunknak nyilatkozó szakértők szavaiból jól kivehető az a vélekedés, hogy bankok, illetve biztosítók munkatársai sokkal magasabb szintű szakértelemmel rendelkeznek, mint a többes ügynökök. Különösen divatos szidni a brokernetes ügynököket amiatt, hogy pár hetes gyorstalpaló után már nagy tételben adnak el befektetési életbiztosításokat. Persze néhányan azt is megjegyzik, hogy ebben az irigységnek része van: egy ügyes brokernetes ügynök a többszörösét keresheti annak, amit a diplomás, jól képzett banki tanácsadó.

 

Hónapok óta kedvenc sztoriként kering az Allianz berkeiben az a történet, amely két, Brokernettől átigazolt ügynökről szól. Amikor a két új munkatársnak a belépéskor elengedhetetlen felkészítő előadáson a befektetéshez kötött életbiztosításokról beszéltek, mindketten tátott szájjal hallgatták az elmondottakat, majd közölték, hogy ők soha ilyen unit-linked termékkel még nem találkoztak. Ezt követően állítólag igencsak meglepődtek, amikor felvilágosították őket, hogy bizony előző cégüknél is pont ugyanilyet árultak, csak más módszerekkel.

A bankoknál amiatt is fújnak a független többes ügynökökre, különösen a brokernetesekre, mert szerintük minden szaktudás nélkül hívják magukat tanácsadónak, s befektetési tanácsadóként is viselkednek. Olyan emberek, akik néhány hónapja még informatikusok, sportolók vagy éppen tanítónők voltak, megmondják az ügyfélnek, hogy „Kínát vegyen, vagy agráralapot”. A Brokernetnél viszont mindig is visszautasították az efféle vádakat. Kutvölgyi Pál, a társaság marketing- és kommunikációs alelnöke a kétkedők figyelmét mindenekelőtt arra hívja fel, hogy a cég oktatási intézménye, a Brokernet Akadémia 2007 óta regisztrált és akkreditált önálló felsőoktatási intézményként működik. A Brokernet egyébként 2004 és 2008 között 1300 tanácsadót képzett okj-s középfokú biztosításközvetítői szakképzési programjában, júliusban pedig több mint kilencszázan szerzik meg a képesítést.

Persze lehet akármilyen jó a képzés, továbbra is kérdés, hogy az ügynökök betartják-e az etikai normákat? Amíg a jutalékrendszer a gyors értékesítésre ösztönöz, s kevéssé díjazza a hosszú távú ügyfélkapcsolatot, még a legkitűnőbben képzett ügynök is felteheti magának a kérdést: korrekt legyek vagy gazdag? Egyelőre úgy tűnik, csak reménykedni lehet abban, hogy egyszer a kettő együtt is menni fog, vagyis azok az ügynökök járnak majd a legjobban, akik valóban az ügyfélnek legkedvezőbb megoldás értékesítését tartják a legfontosabb prioritásnak.

 

fn.hu

Címkék: hitel- és biztosítás közvetítő ügynök

Kapcsolódó hírek:

  Átverik a BAR-listásokat

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu