Az árfolyamrögzítésre, illetve az árfolyam-különbözetből eredő tartozások jóváírására 5 évig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség. Svájci frank esetében 180 forint/svájci frank, az euró esetén 250 forint/euró a rögzített árfolyam. Ez idő alatt csak a törzstőke kamatozik. A tartósan jelentős hátralékkal rendelkező hitelesek adósságát pedig augusztus 31-ig kötelezően forintosítják a bankok és elengedik annak negyedét.

A Magyar Bankszövetség és a Kormány között 2011. december 15-én létrejött stratégiai megállapodás után a két fél a közelmúltban a végrehajtás érdekében pontosításokat fogalmazott meg. Ennek megfelelően szavazta meg március 19-én a Parlament a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítását.

Árfolyamrögzítés

Alapvetően három fő intézkedésről van szó. A szakemberek szerint a három ügyfélcsoport az adósok 75-95 %-át fedhetik le. Az első az ún. árfolyamgát rendszere, amelyet azok az ügyfelek vehetnek igénybe, akiknek a devizakölcsönének – a folyósításkor alkalmazott árfolyamon számított – forint összege nem haladta meg a 20 millió forintot és fizetési késedelme nem haladja meg a 90 napot.

Mivel az árfolyamgát több százezer adóst érinthet, ezért az ügyfeleket a bankok a törvény hatályba lépését követően az alábbi ütemezés szerint fogadják majd. Az első ütemben, vagyis április-májustól a közalkalmazottak és a köztisztviselők hiteleivel, júniustól a lakáscélú hitellel rendelkezőkkel, míg a harmadik ütemben, vagyis szeptembertől a szabad felhasználású jelzáloghitelesek ügyével foglalkoznak majd a bankok. Az árfolyamgát új rendszerébe történő belépést a deviza alapú jelzáloghitel-adósok, valamint a deviza alapú lízingszerződéssel rendelkezők 2012 végéig kezdeményezhetik a devizakölcsönt folyósító hitelintézetnél.

A gyűjtőszámláról

Az árfolyamrögzítés, illetve az árfolyam-különbözetből eredő tartozások jóváírására 60 hónapig azaz 5 évig, de legfeljebb 2017. június 30-ig lesz lehetőség. A pénzügyi intézmények a svájci frank esetében 180 forint/svájci frank, az euró esetén 250 forint/euró, a japán jen esetében pedig 2,5 forint/jen árfolyamot alkalmaznak a rögzített árfolyam időszakában. A rögzített és a piaci árfolyam különbségéből csak a tőkerész halmozódik az adós gyűjtőszámláján, a kamatot a bank és az állam fele-fele arányban fizetik. Az ügyfél terhét jelentő tőkegyűjtőszámla három havi BUBOR (budapesti bankközi kamatláb) szerint kamatozik, amit csak az 5 éves gyűjtőszámla-kedvezmény kifutása után kell törleszteni. A rendszerből 36 hónap, azaz 3 év után ki lehet lépni. A közszférában dolgozók a gyűjtőszámla ügyleti kamata után kamattámogatásra jogosultak, valamint egyszeri, vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek, amelynek részletes szabályairól majd kormányrendelet intézkedik.

 

 

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szavaz a lakossági deviza-eladósodás megakadályozásához szükséges kormányzati intézkedésekrõl szóló határozati javaslatról (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Akik már hátralékban vannak vagy felmondták a hitelüket

A második intézkedés azokra vonatkozik, akiknek 2011. szeptember 30. óta, 90 napot folyamatosan meghaladó, fennálló késedelme van, de a hitelszerződésüket még nem mondták fel. Ekkor a bank írásban tájékoztatja őket április 15-éig a forintra történő kötelező átváltási és az azt követő 25 százalék hitel-elengedési jogosultságról, valamint arról, hogy a forinthitel milyen induló adósságtörlesztést jelent. Az adósoknak igazolniuk kell május 15-éig, hogy a késedelem nem önhibájukból történt, hanem például munkanélkülivé váltak („fizetőképességében beállott jelentős, igazolható romlás”). Azt azonban még nem tudni, hogy milyen dokumentumszerű igazolásra lesz szükség, hiszen nem valószínű, hogy a hazánkban működő 30-40 pénzintézet különféle nyomtatványokkal áll elő.

Az intézkedés további feltételei: forintátváltásra nem került még sor, a fedezetül szolgáló, ill. a lízingszerződés tárgyát képező ingatlan értéke, több ingatlan esetén az ingatlanok összértéke a szerződéskötéskor nem haladta meg a 20 millió forintot, a tartós késedelem legalább 78 ezer forint, és az ingatlanra (ingatlanokra) nincs végrehajtási jog begyezve. A pénzintézetek augusztus 31-ig kötelesek átváltani a devizahitelt forinthitelre. Ugyanez vonatkozik a még fel nem mondott pénzügyi lízingszerződés esetén a teljes fennálló finanszírozási összegre és maradványértékre.

A harmadik intézkedés a már felmondott jelzáloghitelekre vonatkozik, ekkor a bankok megvizsgálják az ügyfél törlesztési kilátásait, és amennyiben a 25 százalékos követelés-elengedés reális lehetőséget teremt az adósság rendezésére, úgy a bankok közös megegyezést kezdeményeznek a fennálló tartozás forint-konverziójára és a 25 százalékos elengedésre. Ez a lehetőség nem automatikus, hanem minden egyes esetet megvizsgálnak a bankok.

Akiknek el kell adniuk

Azok, akik az átmeneti könnyített törlesztést sem képesek fizetni, felajánlhatják ingatlanjukat a Nemzeti Eszközkezelőnek, vagy saját maguk is értékesíthetik a bankokkal egyetértésben. Az eszközkezelő azonban nem végleges megoldás, hiszen két év után visszavásárolható a lakás. Ha az adós saját maga értékesíti az ingatlant, és a hitel kifizetése után marad pénze, akkor forinthitelt vehet fel, hogy kisebb lakást vásároljon. Itt vehetnék igénybe az állami kamattámogatást. A bankok azonban a minap kezdeményezték a kamattámogatott konstrukciókról szóló kormányrendelet módosítását, amelyben a bankok által felszámítható kamat felső szintjét az állampapír referenciaérték 3 százalékponttal növelt értékében határozta meg. A banki javaslat a felárat 300-ról 500 bázispontra emelné, és egyúttal kimondaná, hogy a plafon csak a kamattámogatással érintett időszakra vonatkozik. Ez 12-13%-os kamatot feltételez.

Milyen költségekkel járnak?

A bankok az adóssegítő folyamatok során külön díjat nem számítanak fel, az ügyfelekre csak a bankfüggetlen költségek hárulnak. Utóbbiak közé sorolható a közjegyzői díj. Azonban olyan mennyiségű szerződésmódosításra és annak közjegyzői okiratba foglalására kerülhet sor az elkövetkező néhány hónapban, amire aligha van felkészülve a közjegyzői hálózat. Talán a Kormány is egyeztet a közjegyzőkkel, hogy egy fix tarifán történhessen a módosítás.

Hogyan változik a forinthitel kamata?

Akiknek devizahitel helyett forinthitelük lesz, ott változik a kamatszint. A devizahitelek kamatszintjét a LIBOR határozta meg, míg a forinthitelekét a BUBOR-hoz kötik, ami magasabb szintet jelent, ugyanakkor az árfolyamkockázat megszűnik. Viszont mivel 25%-kal csökken a fennálló adósság, ezért a remények szerint csökkenhet a törlesztőrészlet. A kamatszint bár az elmúlt években magas volt, de ha a gazdaság jól fog teljesíteni, akkor csökkenhetnek a kamatok is, és ez egy hosszú futamidejű kölcsönszerződésnél érvényesülhet. A forintra váltás árfolyamát a tervek szerint a május 15. és június 15. közötti időszak MNB-középárfolyamának figyelembevételével számolják majd ki.

Késésben a Kormány

Április elsejével lépne életbe a törvény, így nyilván a bankok nem tudják azonnal elindítani a szükséges folyamatokat. Hiszen fel kell készülniük, a számítástechnikai hálózatot át kell alakítaniuk, az ügykezelési szabályokat módosítaniuk kell, az ügyfélkezeléssel foglalkozó banki alkalmazottakat ki kell képezniük, és ezek a folyamatok időt vesznek igénybe.

Ezért is szorgalmazták a bankok már korábban a minél gyorsabb törvénykezést – mondja kérdésünkre Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsosa. Hozzátette, hogy óvna a hurráoptimizmustól, hiszen minden adósnak felelős döntést kell hoznia. Mérlegelnie kell, hogy az elkövetkezendő 5 évben hogyan alakulhat családi élethelyzete, valamint a kamatkockázat is folyamatosan jelentkezik, hiszen a hitelminősítők tevékenysége, illetve az országkockázati felár is változhat az ország gazdasági teljesítésétől és megítélésétől függően.

Nagy a bizonytalanság

Az árfolyamgát-rendszer és a forintosított hitel előnyös lehet az adósoknak, azonban még sok részlet nem világos. Maximum 60 hónapig megszűnik az árfolyamkockázat, ugyanakkor a kamatkockázat megmarad, hiszen az továbbra is az országkockázati felártól függ. Tehát időt nyernek a hitelesek, azonban nagyon lényeges, hogy a Kormányzat olyan gazdasági intézkedéseket hozzon, amelyek bizalmat ébresztenek a pénzvilág szereplőiben, illetve az IMF-megállapodás is sokat jelentene – mondja Sojnoczki József, a Credithungary Kft. ügyvezetője, állandó szakértőnk.

Viszont mindenképpen óvatosan kell értékelnünk a lehetőségeket, mert már a végtörlesztési szabályozás is rossz koncepció alapján lett megalkotva, ezt bizonyítja a többszöri módosítás, vagyis mintha bizonyos szakmai kompetenciák hiányoztak volna a jogalkotók részéről.

A végtörlesztésnél a bankok akkora veszteségeket szenvedtek el, hogy nekik nem érdekük az, hogy minél többen vegyenek részt az új programokban. Ami a végrehajtás menetét illeti, megint csak a végtörlesztésre hivatkozhatunk, hiszen nem volt a bankrendszer felkészülve a rohamra, ráadásul a módosabb középosztály járt jól, míg az igazán bajban lévő társadalmi csoportoknak nem jelentett gyógyírt a lehetőség – teszi hozzá Sojnoczki József.

Remélhetőleg az árfolyamrögzítésre jobban felkészítik a bankokat, és megfelelő lesz majd a tájékoztatás, hiszen nagyon sok ügyfélről van szó. Komoly feladat lesz a lebonyolítás, mert a bankoknak a napi ügyfélforgalom mellett kell kiszolgálniuk és tájékoztatniuk ezeket az ügyfeleket – összegez Sojnoczki József.

ingatlanmagazin