Évek óta halljuk a médiából: a magyar ingatlanok tulajdonosi szerkezete eltér a nemzetközi gyakorlattól. Nálunk túl sok, 90 % feletti a magán lakástulajdon. Ez egyesek szerint azért „káros”, mert kevéssé mobilizálható a munkaerő, ráadásul eltér a „fejlett” országokban elért aránytól.

A ház és lakástulajdonos nálunk sokkal jobban kötődik szülőföldjéhez, hazájához ingatlan tulajdonával, van mit veszítenie. Míg a bérlő, ha bármi probléma adódik, szedi a sátorfáját, költözik tovább, könnyebben kezelhető.

Mi is történt eddig:

 1. lépés: eladósítás

 2008 októberére Magyarország GDP arányos külső eladósodása devizában elérte a 45 százalékot, amelyből a kormányzati szektoré 15 százalék, a vállalatoké és a lakosságé együtt 30 százalék volt". Az eladósodás másik jellemzője a hitel/betét mutató, s ez 2008 októberében 150 százalékos volt, azaz minden harmadik kihelyezett forint, vagy annak megfelelő deviza külföldiek megtakarításából származott.

2008 őszén hitelt vett fel az ország IMF-től, Európai Központi Banktól /EKB/.

Újsághír: Döntött az EKB: rosszabb papír is jó fedezetnek

Az Európai Központi Bank minden megtesz, hogy enyhítse a piaci feszültséget, ezért mostantól alacsonyabb besorolású értékpapírokat és devizákat is elfogadnak fedezetként az általuk meghirdetett aukciókon.

http://blog.mfor.hu/penzmustra/2281.html

2008. október 16.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az Európai Központi Bank (EKB) megállapodást kötött repóműveletekről, amely lehetőséget biztosít az MNB számára ötmilliárd euró értékhatárig euróhitel felvételére - közölte az MNB csütörtökön.

2., lépés: Ft árfolyam elmozdítása

Közben ekkorra a forint árfolyama a tőzsdén 2008 júliusától leértékelődött a vezető devizákkal szemben, 30 – 50 %-kal.

Ez, továbbá a megnövekedett országkockázat - amit a bankok által fizetett hitelminősítők értékelnek - lényegesen megemelte a deviza alapon eladósított hitelfelvevők törlesztő részleteit.

          http://www.azta.hu/zsebremegy/6350-dramaian-nagyot-tevedett-az-imf-kelet-europa-karara

Az embereket a hitelfelvétel előtt nem világosították fel teljes mértékben lehetséges deviza mozgásokról, azok veszélyeiről.

A hitelszerződés megkötésénél általában csak a havi törlesztő részlet nagyságára figyeltek az emberek, általában teljesen leterhelve havi jövedelmüket, bevételeiket. A bankok szándékosan könnyített hitelfelvételi procedúrát alkalmaztak.

2009 tavaszára a 750 000 deviza alapú hitelfelvevő 40 %-a már nem tudta maradéktalanul fizetni a hitel részleteit.

Ebben a helyzetben érkezett a magáncsőd lehetőségének törvénybe iktatása.

Újsághír:

A probléma megoldása nem várhat őszig"

A KDNP határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, annak érdekében, hogy a parlament június 15-i hatállyal kötelezze a kormányt a családok csődvédelmét garantáló törvényjavaslat megalkotására.

A KDNP korábban kezdeményezte a családok csődvédelmét biztosító jogszabály megalkotását. A törvényjavaslatnak három fontos eleme lenne, ezek közül az egyik kiemelkedő a szociális bank létrehozása, amely a csődközelbe kerültek ügyeit intézné. 

A kormány a magáncsőd intézményét célzó indítványt magáévá tette, abból azonban a kereszténydemokraták információ szerint kimaradna a szociális bank felállítása. A KDNP szerint enélkül a jogszabály nem váltja majd be az ahhoz fűzött reményeket. 

A KDNP sürgetőnek tartja azt is, hogy a jogszabály mihamarabb a parlament elé kerüljön, ezért országgyűlési határozati javaslatot fogalmaztak meg, és ebben határidőként június 15-ét jelölték meg. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a 750 ezer devizahiteles csaknem 40 százaléka már ma sem képes törleszteni, ezért a probléma megoldása nem várhat őszig.

Családi csődvédelmet javasol a KDNP

A családok csődvédelméről szóló javaslatot nyújtott be tegnap az Országgyűléshez a KDNP. Semjén Zsolt pártelnök közölte: a közműszolgáltatók és a bankok gátlástalansága, a munkanélküliség soha nem látott mértéke miatt az emberek ellehetetlenültek. A KDNP ezért a magáncsőd intézményének bevezetését javasolja, így a cégekhez hasonlóan a családok és a magánszemélyek is kérhetnének csődvédelmet. A javaslat szerint a bíróságok felhatalmazást kapnának, hogy a közműszolgáltató és a bankok felé fizetési moratóriumot rendelhessenek el. (MTI)

http://mno.hu/portal/634757

Egyéb híreket is olvashatunk:

A Merrill szerint a forintra veszély leselkedik

http://index.hu/gazdasag/blog/2009/05/22/a_merrill_szerint_a_forintra_veszely_leselkedik/

Nagy gondban a kelet-európai pénzintézetek

http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=168305

 3. lehetséges lépés: magán ingatlanvagyon államivá alakítása

Abban az esetben, ha a  magáncsődöt kérő tulajdonosok ingatlanai állami tulajdonba kerülnek, a jelenlegi tulajdonos bérlő lesz. Az állam pedig tulajdonos.

A 2010 tavaszán lejáró IMF/EKB hitelt törleszteni kell, viszont:

Újsághír: Nem fogad el magyar államkötvényt az EKB

http://hvg.hu/gazdasag/20090514_Bokros_valsag/page2.aspx

 4. lehetséges lépés: hitelfedezetként felkínálni a mostmár államivá tett ingatlanvagyont

Milyen megoldás marad a kormány számára? A hitel feltételei szerint minden vagyonával felel az állam / tehát az esetleg addig a tulajdonába került lakott lakó ingatlanokkal is /.

Most az látszik, hogy ebben az esetben a hitelezők / EKB, IMF /  a magyarországi lakott ingatlanok tulajdonjogát is – nyomott áron - megszerezhetik. Mivel ők nem működtetnek ingatlanvagyont, várhatóan töredék áron értékesítik „befektetők” részére, akik már a maximális profit érdekei szerint alakítják a bérleti díjakat, majd választják meg a leendő bérlőket.

Ezzel nagyot léphetnénk a „fejlett nyugat” által elvárt lakás tulajdon arány kialakítása felé.

Ha a fent vázolt 3., és 4. lépés is megtörténik, érthetővé válik, miért kapott - utólag IMF által is elismerten - túl sok, 25 Mrd usd hitelt az ország.

" 25,1 milliárd dollár óriási összeg; nemcsak Izland 2 milliárd dolláros IMF-hitelkeretéhez képest, hanem az ukrán 16,5 milliárd dolláros készenléti hitelhez, vagy a pakisztáni csomag méretéhez viszonyítva is. De az is támpontot adhat a magyar mentőakció súlyának megítéléséhez, ha az amerikai pénzgazdaság stabilizálását szolgáló 700 milliárd dolláros állami intézkedésegyüttes mértékéhez mérjük. Elvégre az USA gazdaságának mérete a magyarénak százszorosa."

2008 őszén hitelt vett fel az ország IMF-től, Európai Központi Banktól /EKB/.

Újsághír: Döntött az EKB: rosszabb papír is jó fedezetnek

2008. október 15.

Az Európai Központi Bank minden megtesz, hogy enyhítse a piaci feszültséget, ezért mostantól alacsonyabb besorolású értékpapírokat és devizákat is elfogadnak fedezetként az általuk meghirdetett aukciókon.

http://blog.mfor.hu/penzmustra/2281.html

2008. október 16. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az Európai Központi Bank (EKB) megállapodást kötött repóműveletekről, amely lehetőséget biztosít az MNB számára ötmilliárd euró értékhatárig euróhitel felvételére - közölte az MNB csütörtökön.

2. lépés: Ft árfolyam elmozdítása

Közben ekkorra a forint árfolyama a tőzsdén 2008 júliusától leértékelődött a vezető devizákkal szemben, 30 – 50 %-kal.

Ez, továbbá a megnövekedett országkockázat - amit a bankok által fizetett hitelminősítők értékelnek - lényegesen megemelte a deviza alapon eladósított hitelfelvevők törlesztő részleteit.

          http://www.azta.hu/zsebremegy/6350-dramaian-nagyot-tevedett-az-imf-kelet-europa-karara

Az embereket a hitelfelvétel előtt nem világosították fel teljes mértékben lehetséges deviza mozgásokról, azok veszélyeiről.

A hitelszerződés megkötésénél általában csak a havi törlesztő részlet nagyságára figyeltek az emberek, általában teljesen leterhelve havi jövedelmüket, bevételeiket. A bankok szándékosan könnyített hitelfelvételi procedúrát alkalmaztak.

2009 tavaszára a 750 000 deviza alapú hitelfelvevő 40 %-a már nem tudta maradéktalanul fizetni a hitel részleteit.

Ebben a helyzetben érkezett a magáncsőd lehetőségének törvénybe iktatása.

Újsághír: "A probléma megoldása nem várhat őszig"

A KDNP határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, annak érdekében, hogy a parlament június 15-i hatállyal kötelezze a kormányt a családok csődvédelmét garantáló törvényjavaslat megalkotására.

A KDNP korábban kezdeményezte a családok csődvédelmét biztosító jogszabály megalkotását. A törvényjavaslatnak három fontos eleme lenne, ezek közül az egyik kiemelkedő a szociális bank létrehozása, amely a csődközelbe kerültek ügyeit intézné. 

A kormány a magáncsőd intézményét célzó indítványt magáévá tette, abból azonban a kereszténydemokraták információ szerint kimaradna a szociális bank felállítása. A KDNP szerint enélkül a jogszabály nem váltja majd be az ahhoz fűzött reményeket. 

A KDNP sürgetőnek tartja azt is, hogy a jogszabály mihamarabb a parlament elé kerüljön, ezért országgyűlési határozati javaslatot fogalmaztak meg, és ebben határidőként június 15-ét jelölték meg. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a 750 ezer devizahiteles csaknem 40 százaléka már ma sem képes törleszteni, ezért a probléma megoldása nem várhat őszig.

Családi csődvédelmet javasol a KDNP

A családok csődvédelméről szóló javaslatot nyújtott be tegnap az Országgyűléshez a KDNP. Semjén Zsolt pártelnök közölte: a közműszolgáltatók és a bankok gátlástalansága, a munkanélküliség soha nem látott mértéke miatt az emberek ellehetetlenültek. A KDNP ezért a magáncsőd intézményének bevezetését javasolja, így a cégekhez hasonlóan a családok és a magánszemélyek is kérhetnének csődvédelmet. A javaslat szerint a bíróságok felhatalmazást kapnának, hogy a közműszolgáltató és a bankok felé fizetési moratóriumot rendelhessenek el. (MTI)

http://mno.hu/portal/634757

Egyéb híreket is olvashatunk:

A Merrill szerint a forintra veszély leselkedik

http://index.hu/gazdasag/blog/2009/05/22/a_merrill_szerint_a_forintra_veszely_leselkedik/

Nagy gondban a kelet-európai pénzintézetek

http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=168305

 3. lehetséges lépés: magán ingatlanvagyon államivá alakítása

Abban az esetben, ha a  magáncsődöt kérő tulajdonosok ingatlanai állami tulajdonba kerülnek, a jelenlegi tulajdonos bérlő lesz. Az állam pedig tulajdonos.

A 2010 tavaszán lejáró IMF/EKB hitelt törleszteni kell, viszont:

Újsághír:

 Nem fogad el magyar államkötvényt az EKB

http://hvg.hu/gazdasag/20090514_Bokros_valsag/page2.aspx

 4. lehetséges lépés: hitelfedezetként felkínálni a mostmár államivá tett ingatlanvagyont

Milyen megoldás marad a kormány számára? A hitel feltételei szerint minden vagyonával felel az állam / tehát az esetleg addig a tulajdonába került lakott lakó ingatlanokkal is /.

Most az látszik, hogy ebben az esetben a hitelezők / EKB, IMF /  a magyarországi lakott ingatlanok tulajdonjogát is – nyomott áron - megszerezhetik. Mivel ők nem működtetnek ingatlanvagyont, várhatóan töredék áron értékesítik „befektetők” részére, akik már a maximális profit érdekei szerint alakítják a bérleti díjakat, majd választják meg a leendő bérlőket.

Ezzel nagyot léphetnénk a „fejlett nyugat” által elvárt lakás tulajdon arány kialakítása felé.

Ha a fent vázolt 3., és 4. lépés is megtörténik, érthetővé válik, miért kapott - utólag IMF által is elismerten - túl sok, 25 Mrd usd hitelt az ország.

" 25,1 milliárd dollár óriási összeg; nemcsak Izland 2 milliárd dolláros IMF-hitelkeretéhez képest, hanem az ukrán 16,5 milliárd dolláros készenléti hitelhez, vagy a pakisztáni csomag méretéhez viszonyítva is. De az is támpontot adhat a magyar mentőakció súlyának megítéléséhez, ha az amerikai pénzgazdaság stabilizálását szolgáló 700 milliárd dolláros állami intézkedésegyüttes mértékéhez mérjük. Elvégre az USA gazdaságának mérete a magyarénak százszorosa."

          http://www.magyarszemle.hu/szamok/2008/6/A_valsag_amit_elke

          http://www.magyarszemle.hu/szamok/2008/6/A_valsag_amit_elkerulhettunk_volna