2011. szeptember 12-től, vagyis e tüntetés napjától változnak a hitelezés szabályai. A kormány áldását adja arra, hogy a devizahitelesek 180 forintos svájci frank, 250 forintos euró, és 2 forintos japán jen árfolyamon végtörleszthessenek. Az eredeti, múlt pénteki terv annyit finomodott, hogy a bankok maguk dönthetik majd el, adnak-e forinthitelt arra, hogy egy adós visszafizesse devizahitelét. Az viszont maradt, hogy a rögzített árfolyam feletti veszteséget a bankoknak kell állniuk.

A végtörlesztéssel nyomott árfolyamon egyes adósok nagyon jól járhatnak: azoknak például, akik 2009 elején 200 forint közeli árfolyamon vettek fel svájcifrank-hitelt, akár árfolyamnyereségük is lehet. Emiatt egyes szakértők túl alacsonynak tartják a rögzített árfolyamot. Banki elemzők szerint ugyanakkor a devizahitelesek töredéke tud majd csak élni a végtörlesztéssel, hiszen a bankoknak nem lesz kötelező az átváltás.

Vagyis mindenekelőtt azok szabadulhatnak meg devizahitelüktől, akiknek elegendő megtakarításuk van. Suppan Gergely, a TakarékBank Zrt. elemzője szerint azonban a vagyonosabb adósok hiteleinek végtörlesztése azzal járhat, hogy a rosszul teljesítő hitelek aránya növekszik a hitelállományon belül.

Az új szabályozás jelentősen ronthatja a bankok eredményét, felemésztheti egyes bankok tőkéjét is, ez pedig a hitelezési aktivitás további szűkítésével járhat. A végtörlesztés emellett csökkenti a háztartások megtakarításait, és összességében csökkentheti a háztartások rendelkezésére álló jövedelmet, így a fogyasztást is. A legnegatívabb következmény a gazdasági stabilitás és megbízhatóság újabb romlása lehet, aminek következtében a befektetők csökkenthetik magyarországi kitettségüket (például kiszórják a magyar állampapírjaikat vagy az anyabankok tovább csökkentik a magyarországi hitelezést, ami eddig is kifejezetten nyomott volt). További negatív következmény a hazai bankszektor leminősítése, és így forrásainak megdrágulása lehet.

Amennyiben a végtörlesztést úgy teszik lehetővé, hogy a bankok elvehetik egymás ügyfeleit azzal, hogy forinthitelt kínálnak nekik a végtörlesztésre, a változás mindenekelőtt az OTP-nek, az FHB-nak és a takarékszövetkezeteknek kedvezhet. Ezeknek a pénzintézeteknek ugyanis több forintforrás áll rendelkezésükre, mint a külföldi pénzintézetek leánybankjainak.

A Magyar Nemzeti Bank korábbi javaslatai közül is többet bevezet a kormány: referenciakamatozás jön a devizahitelezésben, és pozitív adóslista is lesz. Emellett a forintban felmerült költségeket csak forintban lehet az ügyfelekre terhelni.

Az egyelőre nem teljesen világos, hogy – amint arra a miniszterelnök beszédében utalt – a fennálló devizahitelállományra is bevezeti-e a kormány a referenciakamatozást, vagy csak az új devizahitelekre. Amennyiben csak utóbbiról lenne szó, akkor az intézkedésnek alig lenne súlya, mert bár újra lehet euróhitelt nyújtani, olyan szigorú feltételei vannak, hogy gyakorlatilag senki nem él vele. Ha viszont a fennálló hitelállományra is alkalmaznák, akkor az államnak felül kell írnia a bankok és ügyfeleik közötti magánjogi szerződéseket.

A pozitív adóslistát már régóta sürgeti a jegybank és több közgazdász. Az adóslistának köszönhetően a jól fizető ügyfelek olcsóbban juthatnak banki termékekhez, vagyis nem nekik kell megfizetniük a rosszul teljesítő ügyfelek miatt keletkező többletköltségeket, mint a jelenlegi rendszerben.

Válasz