Az elfogadásra váró új Polgári Törvénykönyv több helyen is módosítja a zálogjogi szabályozást. Fokozza a hitelezés biztonságát, bővíti a bírósági végrehajtáson kívüli értékesítés lehetőségeit, így várhatóan javítja a hitelhez jutás feltételeit. Könnyítés, hogy a jövőben a zálogszerződést nem kell közokiratba foglalni.

A zálogjogi szabályozások módosítások deklarált célja, hogy egyszerűbb szerkezetben szabályozzák a zálogjogot úgy, hogy közben növelik a gazdasági felhasználhatóságát. A zálogszerződés érvényességéhez írásbeli forma szükséges, a jövőben viszont nem kell majd kötelezően közokiratba foglalni.

A zálogjogot például azért nem alkalmazzák a gépjármű-finanszírozás körében hitelbiztosítékként, mert a szerződés érvényességi feltétele a közjegyzői okiratba foglalás. Ez egyrészt aránytalan többletköltséget jelent, másrészt azt igényli, hogy a szerződő felek együtt jelenjenek meg a közjegyző előtt. A gyakorlatban azonban a szerződést a gépjármű-kereskedőnél kötik meg. Így a zálogjog helyett a finanszírozók más konstrukciókat alkalmaznak, amelyek egyik félnek sem nyújtanak kellő biztonságot. A felek természetesen továbbra is közokiratba foglalhatják a zálogszerződést, ha biztosítani akarják a zálogjog közvetlen végrehajthatóságát.

A zálogjog megalapításának két eleme van: a zálogszerződés megkötése és a zálogjog nyilvántartásba való bejegyzése vagy a zálogtárgy átruházása. Újdonság, hogy a jövőben a követelések és a nem lajstromozott jogok elzálogosításához is szükség lesz a zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzésre. Így a hitelnyújtás előtt a potenciális hitelező meg tud győződni arról, hogy a fedezetül felajánlott vagyontárgyakat terheli-e már más hitelező javára alapított zálogjog.

A felelőtlen eladósodástól is véd

A törvényjavaslat célja, hogy a hitelhez jutás elősegítése érdekében a vagyontárgyak lehető legteljesebb körében lehetővé tegye azok biztosítéki felhasználását (csak forgalomképtelen dolgot nem lehet majd elzálogosítani). Az új Ptk. általános jelleggel lehetővé tenné, hogy a zálogjog ne csak egy egyedileg meghatározott követelést biztosítson, hanem több, akár egyedileg, akár körülírással meghatározott követelést. Ez elsősorban a gazdasági életben fontos, mert így a forgóeszközként (például a nyersanyag, az alkatrész, az árukészlet) funkcionáló ingóságok is szolgálhatnak hitel fedezetéül. A feldolgozott, illetve értékesített vagyontárgyak helyébe újak kerülnek, és a zálogjog ezeket az új vagyontárgyakat fogja terhelni. Lehetőség lesz arra is, hogy a felek valamennyi, közöttük fennálló és a jövőben keletkező követelés biztosítására alapítsanak zálogjogot.

Miközben az új Ptk. tervezete rugalmasabbá teszi a zálogjogi szabályozást, azért beiktat fogyasztóvédelmi szabályokat is abban a körben, ahol a hitelnyújtás az adós személyes, családi vagy háztartási igényeinek kielégítését szolgálja és a zálogtárgy a zálogkötelezett személyes, családi vagy háztartási céljaira használatos. Annak érdekében, hogy valaki ne zálogosítsa el meggondolatlanul a vagyontárgyait, a javaslat eltér az előbb említett általános szabálytól: a fogyasztói zálogszerződésnél ugyanis egyedileg meg kell nevezni a zálogtárgyat (nem elég körülírni). Továbbá meg kell határozni a zálogtárggyal való helytállás felső határát is.

A cél annak megakadályozása, hogy a fogyasztó meggondolatlanul lekösse jövőbeni vagyontárgyait. Kivételt jelent az az esetet, ha a hitelt a fogyasztó azért veszi fel, hogy abból valamely vagyontárgyat megvásárolhasson, mert ekkor a vagyontárgyon létrejön a zálogjog. Tipikus esete a lakáscélú hitelezés.

Több hitelező, egy eljáró

A javaslat a zálogjogosulti bizományos intézményének bevezetésével a nagy összegű banki hitelezésben különös jelentőséggel bíró úgynevezett konzorciális hitelezés jogi feltételeit kívánja javítani. Ebben az esetben több hitelező együtt nyújt kölcsönt az adósnak. A hitelfelvevő így olyan nagy összegű hitelhez jut hozzá, ami egy hitelezőtől esetleg egyáltalán nem lenne lehetséges, több hitelezővel külön-külön pedig körülményes és költséges lenne. A hitelezők számára a konzorcium lehetővé teszi az olyan nagy projektben való részvételt, amelynek egyedüli finanszírozására nem lennének képesek, ráadásul a kockázat is osztódik.

Mivel a konzorcium tagjai tipikusan változnak a zálogjog fennállta alatt (új hitelezők lépnek be, míg mások kiválnak), így a nyilvántartást állandóan módosítgatni kellene, továbbá ki kellene kérni a zálogkötelezett hozzájárulását. A zálogjogosulti bizományos közbeiktatása ezt a problémát oldja meg. A bizományos a saját nevében, de a mögötte álló hitelezői konzorcium javára jár el. Jogait és kötelezettségeit nem érinti a konzorcium tagjainak személyében beállt változás: mindaddig, amíg meghatalmazását vissza nem vonják, továbbra is jogosult a zálogjogosultak nevében eljárni.

A törvényjavaslat bővíti a zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítésének módjait, ezeket egymással egyenrangú, választható formaként szabályozza. A zálogjogosult megkapja a zálogtárgy értékesítésének jogát, vagy a zálogtárgy tulajdonjogának a biztosított követelés teljes vagy részleges kielégítése fejében történő megszerzését, vagy a jogot, hogy a zálogjog tárgyául szolgáló követelést közvetlenül annak kötelezettjével szemben érvényesítse, valamint a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésének jogát. A zálogjogosult sikertelenség esetén egy másik módozatra térhet át. Például a követelés behajtására tett sikertelen kísérlet után eladhatja a követelést vagy a bírósági végrehajtást is választhatja.

[origo]

prtnrPerjel (); var MyCikk = sysuri.substr(sysuri.lastIndexOf('/') + 1, sysuri.lastIndexOf('.') - sysuri.lastIndexOf('/') - 1); function commentMeghiv () { if (foglalt==0) { getComment(MyCikk, 'comments'); window.clearInterval(commentTimer); } } if (foglalt == 1) { var commentTimer=setInterval("commentMeghiv ()",500); } else { getComment(MyCikk, 'comments'); }