2012. március 1-én ismét devizahiteles tárgyalás volt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A tárgyaláson - bár érdemi eredmény nem született - a felperes ügyvédjének taktikus hozzáállása mégis a kívánatos útra terelte az ügyet....

A tárgyalás érdemi részében a felperes előadta, hogy fenntartja a legutoljára beadott keresetmódosítását. Ennek megfelelően kéri a Bíróságot, hogy nyilvánítsa semmissé a felperes és a bank között kötött jelzálogszerződést, a hitelhez kötődő közjegyzői okiratot, illetve az ezt alátámasztó kölcsönszerződésnek azt a pontját, melyben a deviza alapú elszámolásról van szó. A bizonyítási eljárásban dr Ölveczky István ügyvéd hivatkozott a széleskörű társadalmi problémára, a súlyos aránytalanságra, melynek során az ügyfél teljesen ellehetetlenül, miközben a bank folyamatosan növekvő profitot termel, a jóerkölcsbe ütközően a szerződés teljesíthetetlenségére, tekintettel arra, hogy az adós nem devizában kapja a fizetését. Kérte továbbá a bíróságot a következő tanúk beidézésére: a banki ügyintézőket, hogy elmondják milyen tájékoztatást (nem) adtak a devizaalapú hitel kockázatairól, illetve hogy bemutassák, hogy milyen szempontok szerint bírálták el az ügyfél hitelképességét; a támogató közjegyzőt, hogy elmondja milyen magyarázatot adott a devizakockázatról, a jogosult/bank által egyolalúan és a jogosult által megharározott összegre elrendelhető végrehajtás veszélyéről; a bank könyvvizsgálóját, hogy bemutassa, hogy a bank milyen címszóval számolta el ezeket a nyereségeket; illetve dr. Losoncz Miklóst a GKI Gazdaságkutató Zrt kutatásvezetőjét, aki már 2005-ben a svájci frank jelentős emelkedésére figyelmeztetett; továbbá Makkos Albert és Róna Péter független közgazdászokat a hitel kifizethetetlenségét, illetve a termék hibás voltát bizonyítandó.

A bank képviseletében jelen lévő jogtanácsos kifogásolta a közjegyző és a könyvvizsgáló meghallgatását, mondván, hogy a közjegyző úgyis mindent felolvasott, ami le van írva, a könyvvizsgáló pedig csak azt tudja elmondani, amit ők mindig is mondtak, hogy devizában történt az eladósodás. Ezen kívül kifogásolta a független szakértő tanúk meghallgatását is, mert álláspontja szerint a tanúk csak konkrét tények igazolására idézhetők meg, nem a véleményük bemutatására. Miután a Bíróság mindkét felet meghallgatta, a tárgyalást berekesztette, majd kb. 15 perc múlva újra megnyitotta, a pert és áthelyezte a Fővárosi Törvényszékre. Indoklásában elmondta, hogy ennek alapvető oka az, hogy a módosított keresetben a felperes adós kérte a jelzálogjog törlését is, ezzel viszont a pertárgyérték 16millióra ugrik, így a PKKB már nem illetékes ebben a kérdésben.

A tárgyalás végeztével a bíró a hallgatósághoz (kb. 15 fő) szólt: elmondta, hogy kifejezetten kéri a lakosságot, hogy rendszeresen látogassák a bírósági tárgyalásokat, hogy ne csak a sajtóból szerezzenek sokszor ferdített információt. Ezen kívül azt is nyomatékosan elmondta, hogy a bíró szerepe és feladata nem az igazság felderítése, hanem csak annyi, hogy a felek beterjesztéseit megvizsgálja, és elbírálja, hogy azok a hatályos jogszabályoknak valóban megfelelnek-e.

A felperes ügyvédje stratégiai okokra hivatkozva örült annak, hogy az ügyet a továbbiakban a Törvényszék fogja tárgyalni. Ennek azonban ára van, az eddigi 350.000Ft-os pertágyérték és  21.000Ft illetékfizetési kötelezettség 16MFt-ra és 960eFt-ra ugrott.

Tanulság: Elengedhetetlen, hogy a keresetünk logikus és alaposan átgondolt legyen! A hivatkozások konkrétak legyenek, tényekkel, számokkal, jogszabályokkal alátámasztva! 

Javaslom tehát mindenkinek, hogy a saját keresetét az ügyvéddel aktívan együttműködve állítsák össze, minden lépés, minden logikai összefüggés legyen világosan alátámasztva! Ezen kívül nagyon hasznos, ha mielőtt a saját tárgyalásunkra kell mennünk, minél több hasonló tárgyalást megnézünk, mert ezek a tapasztalatok sok jó ötletet, tanulságot adhatnak, ráadásul ha már "haza" járunk a bíróságra, akkor idegileg is könnyebb dolgunk lesz a saját ügyünk tárgyalása során.