Hol tart most az árverezések és kilakoltatások ellen indított Gyorsreagálású Önvédelmi Zónák (GYŐZ) megszervezése: hány tagot számlál és mekkora területet fed le?

Nem tudom, pontosan hány ember csatlakozott és hány helyen van már ilyen zóna. A Gyorsreagálású Önvédelmi Zónák alapja az önszerveződés: ott jelenik meg, ahol az emberek felébrednek és megszerveződnek.

Annyi viszont megállapítható, hogy tömegessé vált a mozgalom?

A GYŐZ országos szerveződéssé vált, már én magam sem tudom összeszámolni, hány helyről szóltak ilyen zónák alakulásáról.

Azt állítja, hogy önszerveződéssel alakulnak ki az önvédelmi zónák, viszont mégiscsak Ön a GYŐZ mozgalmának vezetője.

Én a "VÉSZ után GYŐZ" vezetője vagyok, és ez a GYŐZ-zel szemben már mozgalom, nem pedig helyi szerveződés.

Ez fogja össze a helyi önvédelmi zónákat?

Nem, ez már egy harmadik történet: először volt a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ), azután lettek a Gyorsreagálású Önvédelmi Zónák (GYŐZ), és nemrég indítottuk a "VÉSZ után GYŐZ" mozgalmat, ami jelentős átfedésben van a VÉSZ-szel, de elsősorban a bajba került hitelesek problémájával foglalkozik.

A mozgalom múlt héten ultimátumot küldött a bankoknak, melyben az a meghökentő fenyegetés is szerepelt, hogy ha a bankok nem teljesítik a követeléseiket, akkor megsemmisítik őket. Mit jelent ez a megsemmisítés?

Nem a bankok, hanem az a bank számíthat megsemmisítésre, amelyik a legtöbb embertelenséget elkövette. Az ultimátumunkban követeljük, hogy a bankok július 31-ig hirdessenek árverezési és kilakoltatási moratóriumot azokban az esetekben, amikor önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált emberek jogszerűen elfoglalt egyetlen otthonáról van szó. Nem plazma tévéről és autóról beszélek, hanem családok jogszerűen elfoglalt, egyetlen otthonáról, vagyis az elemi életfeltételükről.

Amelyik bank nem hajlandó teljesíteni a követeléseket, rákerül a mozgalom feketelistájára. A feketelistán lévő bankokat a mozgalom szakértői figyelni fogják, és amelyik a legtöbbet ártott, azt megsemmisítjük.

Az ultimátum ráadásul azzal fenyeget, hogy a legtöbbet ártó bankot világviszonylatban semmisítik meg. Hogyan hajtanák ezt végre?

Megvannak a kapcsolataink arra, hogy a döntésünktől függően a legtöbbet ártó bank anyabankja ellen is megfelelő lépések történjenek.

Milyen támadással lehet megsemmisíteni egy több országban jelen lévő nagybankot?

Ezzel kapcsolatban csak egy dolgot mondhatok: ember elleni támadás nem lehetséges. Arra pedig, hogyan történik majd a bank megsemmisítése, több alternatíva van. Ez háború: folyik a magyar társadalom elleni rablógyilkos támadás, amelynek már most nagyon sok halottja és rengeteg sérültje van. Az a bank, amelyik a legnagyobb pusztítást végezte, teljesen meg fog semmisülni, nemcsak Magyarországon, hanem világviszonylatban is.

Mégis milyen lépések várhatók a mozgalom részéről?

A bank nevét a döntő pillanatban nyilvánosságra hozzuk, hogy a betétesek időben kivehessék a pénzüket.

Tehát maga a támadás nem abból fog állni, hogy megpróbálják elérni, hogy a betétesek pánikszerűen kivegyék a pénzüket a bankból?

Nem tudom, lehet, hogy ebből fog állni. Attól függ, meddig kell elmenni, de a lényeg az, hogy nem fogja túlélni a bank, amelyik a legnagyobb pusztítást végezte, bármelyikről is legyen szó.

Miért van erről ennyire meggyőződve? A mozgalmuk keze távoli országokba is elér? Egy nagy nemzetközi hálózat vagy szervezet áll a mozgalom mögött?

Nem, de kapcsolatban vagyunk hasonló szervezetekkel. Ébredeznek a népek. Világviszonylatban nagyon erős ez a mozgalom, minden országban más és másképpen hívják, de a korlátlan, gyilkos pénzhatalmi uralom ellen nagyon erős a fellépés. 

Éliás Ádám szerint a "bankmegsemmisítés" előtt azért szólnak majd a betéteseknek (Fotó: Magócsi Márton)

Tehát nem a mi mozgalmunk keze ér el külföldre, hanem ott is jelen vannak ezek a kezek: nem politikai, hanem legálisan működő civil szervezetek, amelyek kimondták, hogy elég volt a hazug, aljas alibiket szolgáltató PR-technikákból.

Mely szervezetek ezek?

Ezt nem fogjuk nyilvánosságra hozni.

De hát ahogyan Magyarországon tudunk a "VÉSZ után GYŐZ" mozgalomról, úgy valószínűleg külföldön is ismertek az Ön által említett szervezetek. Miért titkolja az említett szervezetek nevét?

Mert még az előkészítés időszaka van, és mindegyik szervezet maga dönti el, hogy nyilvánosságra hozza-e a tevékenységét.

Mikorra várható az első akció a bankok ellen? Július 31. után mi fog történni?

Valószínűleg sokan lesznek a feketelistán. Meglátjuk, mi történik. Egyelőre a legfontosabb a kommunikáció.

A bankok hogyan reagáltak az ultimátumra?

Sehogy. A Bankszövetségnek küldtük el eddig, és kértük, hogy továbbítsa a tagjainak. A következő napokban megkapják a bankok is. A Bankszövetséget elsőrendű felelősség terheli: minden nap százak és ezrek kerülhetnek a végveszély állapotába. Nemrég olvastam egy pszichológus nyilatkozatát, aki szerint a körzetében heti néggyel nőtt az öngyilkosságok száma, és ezek mind ezzel az egzisztenciális összeomlással voltak összefüggésben. Én magam is tudok olyan esetről, amikor családok kollektív öngyilkosságáról volt szó.

Valóban történt ilyen kollektiv öngyilkosság?

Abban az esetben, amit az ultimátumban említettünk, nem történt meg. Azt viszont nem tudjuk, hány esetben történhetett ilyen. Ahol be tudtunk avatkozni, ott nem történt tragédia. Két hónapja Cegléden egy idős ember akart öngyilkos lenni, mert ő építette fel azt a házat, amit most a lánya családjától el akarnak venni, de felléptünk és megakadályoztuk. Nem tudjuk, hány hasonló eset van, de benne van a levegőben, hogy sok.

A VÉSZ alapszabályában az áll, hogy az alkotmányos jogelvi alapokkal védik a vállalkozások érdekeit. A "VÉSZ után GYŐZ" ultimátumával viszont úgy tűnik, már a deklaráció szintjén is kilépnek a jogelvi keretek közül.

Pontosan fordítva van. Mi vagyunk az alkotmányos jogrend keretein belül, és a közhatalom lép ki belőle, amikor a megtámadott ártatlanokat nem védi meg, pedig ezért fizetjük a közhatalmat. Az alkotmányos jogrend mindent megelőző alapja az élet védelme. Az állam viszont jelenleg a rablógyilkosokat védi, az ártatlanokat támadja és bénítja azokat, akik a védelmükre kelnek.

A jogszabályok értelmezése és alkalmazása az erre a célra létrehozott intézmények, a bíróság és a rendőrség feladata. Nem érzi problematikusnak, hogy a társadalom egyik csoportja, például az önök mozgalma önhatalmúlag eldönti, mi tekinthető az élet elleni támadásnak és milyen lépéseket kell tenni a védelme érdekében?

Azt érzem aggályosnak, hogy a közhatalom nem tölti be ezt a funkciót: sem a jogalkotó politikai osztály, sem a jogalkalmazó-végrehajtó szervek. Mi boldogok lennénk, ha végeznék a feladatukat, és semmi dolgunk nem lenne ezzel. Ha a rendőrség és az ügyészség akaratlanul is rablógyilkosok cinkosa, akkor mit tehetünk? 

"Magyarország miért nem tud ilyen törvényt hozni?" (Fotó: Magócsi Márton)

Ukrajna például talált megoldást: hoztak egy törvényt, hogy a krízis végéig semmiféle árverezés, kilakoltatás nem lehetséges, és a parlament fogja eldönteni, mikortól tekinthető befejezettnek a pénzügyi válság. Magyarország miért nem tud ilyen törvényt hozni?

Akkor viszont miért nem a jog területén küzdenek a bajba került adósokért?

Mindent kipróbáltunk, minden csatornát, de semmi értelme és haszna nem volt. Itt most életveszélyről van szó: ha valaki fuldoklik, akkor segíteni kell, és nem foglalkozhatunk olyan dolgokkal, amelyekkel csak az időt húzzuk.

De miért úgy akarják megmenteni a fuldokló adósokat, hogy lecsapolják a tavat, vagyis megsemmisítenek bankokat? Ugyanakkor a fuldoklók is felelősek, hiszen ők mentek bele a vízbe.

Szó sincs a tó lecsapolásáról. Az adósok pedig nem belementek, hanem belekényszerítették őket a tóba.

De ezek az emberek maguktól vettek fel hitelt, nem kérte erre őket senki.

Másképp nem juthattak volna otthonhoz, ami egy család számára elemi életfeltétel. Otthont csak oroszlánszerződéssel, a bankok erőfölényének elfogadásával lehetett szerezni: a bank olyan módon diktálja a feltételeket, és a leendő adós oldaláról olyan mértékű a rászorultság. A bajba jutott adósok egyike sem a szerződés érvényességét vonta kétségbe, hanem azt, hogy bármilyen okra hivatkozva a bank egyoldalúan, irtózatos mértékben megnehezíti a feltételeket. Amikor azt kérdezzük a bankoktól, hogy ha a forint 20-25 százalékkal gyengült, miért kell 70-90 százalékkal nagyobb törlesztőrészlet, akkor csak mellébeszélnek.

A bankok válasza az, hogy megnövekedtek a forrásköltségek.

Össze-vissza hazudoznak. Az euró és a svájci frank 2-3 százalékos kamattal kapható a bankközi piacon.

Azonban minderre hatalmas országkockázati felár rakódik rá.

Ezek néhány százalékos dolgok. A forrásoldalon lévő kamatfeltételek 2-3 százalékot, a kockázati oldalon is néhány százalékot tesznek ki. Miért emelkedett elviselhetetlen mértékűre a hiteltörlesztés? 20-25 százalékos törlesztőrészlet emelkedést még elviseltek volna az emberek, de 90 százaléknál már feladják a küzdelmet.

Azok, akik most bajban vannak, miért nem béreltek inkább lakást, miért léptek akkorát, amit, mint kiderült, nem voltak képesek fenntartani?

Több százezer ember vett fel kockázatos hiteleket. Az albérletek piaca nem tudta volna ezt a hatalmas tömeget felvenni.

Ha úgy vélik, hogy a bankok megtévesztik az ügyfeleket, miért nem úgy járnak el, mint például a Banki Hitel Károsultjai Egyesülete, amely komoly sikereket ért már el a bankokkal folytatott tárgyalások során?

Nem hallottam ilyen sikerekről. Akik hozzánk jönnek, arról beszélnek, hogy semmi eredménye nincs a tárgyalásoknak.

Az elfogadható eredmény Önnek, ha a bankok belemennek a törlesztőrészletek csökkentésébe és a futamidő kitolásába?

Igen, és az is elfogadható, hogy átmenetileg bérlővé válik a megszorult adós. Sokféle megoldás lehetséges. Ennek a mozgalomnak nem a jogi és pénzügyi megoldások kimunkálása a célja: mi a jogszerűen elfoglalt egyetlen otthon elárverezése és az onnan történő kilakoltatás ellen vagyunk, ha önhibáján kívül került bajba az adós.

Hogyan tudják eldönteni, melyik adós került kilátástalan helyzetbe önhibáján kívül?

Sokat gondolkodtunk ezen. Általában a következő összetevőkről van szó: egyik vagy mindkét családtag állásvesztése és a hitelfeltételeknek a bank részéről történt katasztrofális megnehezítése. Amennyiben valaki alkoholra költi a pénzét és ezért kerül bajba, nem fogjuk megvédeni.

Azonban, ha már gyerekek is vannak a családban, és az anya nem képes egyedül helyrebillenteni a család egyensúlyát, noha az önhiba a családfő részéről fennáll, nagyon meggondolandó, szabad-e árverezést és kilakoltatást alkalmazni, hiszen ezzel a gyerekeket és a saját társadalmunk jövőjét tesszük tönkre. Közös érdekünk tehát, hogy ne legyen egyre nagyobb a társadalomtól elszakadt réteg, és az egész társadalom felelőssége, hogy megváltoztassa azokat a szabályokat, amelyek ebbe az irányba hatnak.

hirszerzo.hu