A családok otthonvesztésének - lakásárverezés, kilakoltatás - témájában a Nagycsaládosok Országos Egyesülete levéllel fordult július 3-án a Bajnai Gordon miniszterelnökhöz. Ameddig nem alakul ki a hátralékos családok lakhatásának megőrzését segítő konstrukció, fel kell függeszteni a lakásárverezést és kilakoltatást!

A levélben leírtuk, hogy:

- egy családot érhető legnagyobb tragédia, ha elveszti az otthonát. Ez a család széteséséhez vezet, hatással van a szülők munkavállalási képességére, a tragikusan alakuló demográfiai helyzetre, a gyermekek tanulási lehetőségére is.

- a család fizetésképtelenné válásának főbb előidézői a munkahelyelvesztés, az árfolyam-ingadozás, deviza-és forintalapú, lakás- és egyéb jelzálogalapú hitelek törlesztő részleteinek ugrásszerű megemelése, a lakbér és folyamatosan növekvő közüzemi díjak hátralékai.

- a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló 136/2009. (VI.24.) Korm. rendeletnek

- Krizis-alap - nincs üzenete ezen családok számára, nem nekik szól, hiszen szigorú feltételek mellett egyszeri 20-50 ezer forintos támogatást nyújt, amely összeg nagyságrenddel kisebb az otthon megtartását lehetővé tevő mértéknél.

- egyeztetés hiányában csak a médiából értesültünk bizonyos megoldási tervezetekről, ilyen a hitel átütemezése, a futamidő növelése, - ezek csak későbbi időre halasztják a problémát! - valamint olyan konstrukció kidolgozása, melynek értelmében a családok saját otthonukban maradhatnának, de bérleti jogviszonyban.

- országszerte jelenleg is folyik lakáselárverezés, napról-napra növekszik a fedél nélkül maradt családok száma. A rendkívüli helyzetben rendkívüli intézkedéseket javasolunk:

Ameddig nem alakul ki egy törvényben szabályozott, a hátralékos családok lakhatásának megőrzését segítő konstrukció, ideiglenesen fel kell függeszteni a lakásárverezést és kilakoltatást! Ezt nem csak humanitárius szempontok indokolják, hanem az a tény is, hogy az otthon nélkül maradt családok gyermekeinek állami/önkormányzati elhelyezése átlag 1,5 mFt/év/fő költséget jelent az állam számára. Ugyanakkor rohamosan fogy a szabad anyaotthoni helyek száma!

Ennek a tragikus helyzetnek a kialakulásáért nem egyedül az e téren laikus hitel-felvevők a felelősök, - akik nem érzékelték az árfolyam-ingadozás okozta jövőbeli kockázatot, és legrosszabb esetben is csak 10-15 %-os törlesztő részlet emelkedésre számítottak, a jelenlegi 30-50%-os helyett. Jelentős felelősség terheli a sajátos hitelezési politikát folytató, a hiteleket nagy erővel reklámozó bankokat és pénzintézeteket is, ezért nekik ugyancsak részt kellene vállalniuk a veszteségben. Ez a gondolat egyetlen tervezetben sem szerepel és az illetékes szakemberek is némák maradtak. Javasoljuk tehát - a szolidaritás szellemében - egy olyan támogatási konstrukció kidolgozását, mely a törlesztőrészlet-növekményt méltányosan megosztja az adósok, - az érintett bankok/pénzügyi szolgáltatók, - és az állami költségvetés között. Egy ilyen költségmegosztás elviselhetőbbé teszi a családok terheit, lehetővé teszi a törlesztést, elmarad a licitálásoknál az ingatlanspekuláns cégek és egyének megjelenése, az állam pedig megszabadul a hajléktalanná váló sok ezer család elhelyezésének megoldhatatlan problémájától és költségétől. Amennyiben javaslataink süket fülekre találnak, az otthonvesztés folyamata rohamos gyorsasággal kezelhetetlenné és visszafordíthatatlanná válik!

Azok a kiszolgáltatott, reményvesztett családok, amelyek a jelenlegi, válság-sújtotta gazdasági helyzetben nemcsak a munkájukat, hanem az otthonukat is elvesztik, tömegével fognak a társadalom perifériájára szorulni, ahonnan még a gyermekeik sem tudják visszaküzdeni magukat.

Budapest, 2009. július 29.