Akinek tartozása van a bank felé, s ezt nem tudja lerendezni, az sokszor a feketegazdaságban talál menedéket. Az így megszerzett, be nem vallott javakra ugyanis nem-, vagy csak nehezen tudnak lecsapni a törvény emberei.  Talán kevesen tudják, hogy ez a fajta végső lépés előtt is lehet még mit tenni: a bankok sokszor ugyanis visszaállítják a már felmondott hitelt, s így minden mehet a régiben.

Ha a bajba jutott hiteleseket segítő csomagból nem maradt volna ki a tiszta lappal indulás joga, akkor most számos adós lélegezhetne fel. Amennyiben rábólintottak volna a bankok erre a pontra, vagyis ha az adóssal szembeni követelésük a jövőben nem haladhatta volna meg a jelzáloggal terhelt ingatlan aktuális értékének száz százalékát, akkor nem került volna senki olyan helyzetbe, mint az az olvasónk, akinek a bankja nemrég mondta fel a hitelét, így neki most a 7 milliót érő lakása után 9,3 milliót kell letennie a pénzintézet asztalára.

Ez az összeg úgy jön ki, hogy az olvasónk 5,5 millió hitelt vett fel, de jelenleg a bank felé 8,1 millió a tőketartozása, amelyhez a pénzintézet még 1,2 millió a büntetőkamatot is hozzáír. Lénárd Mariann a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének a főtitkára épp az előbb leírt példa miatt is véli a mai napig úgy, hogy a lakáshitelesek megmentését célzó, nemrégiben elfogadott törvénycsomag csak egyeseknek nyújt vigaszt.

A fent ismertetett olvasói problémával kapcsolatban például a főtitkár elmondta, hogy számára ez azért nem meglepő, mert naponta körülbelül százan kopognak be hozzájuk, hogy a védelem mégsem akkora védelem, mert nekik bizony felmondták a hitelüket. Ráadásul ebben nem csak az a szomorú, hogy sokan nem tudják, hogy mit csináljanak ilyenkor, hanem az is, hogy – ahogy a jelen esetben is – egy kisebb értékű lakásról, nem pedig egy palotáról van szó.

Azaz egy átlagember, átlagos lakásáról beszélünk – monda Lénárd Mariann, aki hozzátette, hogy manapság egyre inkább bebizonyosodni látszik régi jóslatuk, mely szerint most már azok a hitelek is bebuknak, ahol az emberek felelősen, vagyis a bérükhöz igazodva vették fel a hitelt. Most pedig nyakig vannak az adósságban, s ráadásul többé nem, vagy csak nehezen tudnak majd hitelt felvenni – mondta a főtitkár, aki hozzátette, hogy mivel sokszor az eladott lakás után nem tudják az emberek a büntetőkamatot kifizetni, így ők kényszerből a jövőben a feketegazdaságot fogják erősíteni: ha ugyanis bármit a saját nevükre vásárolnak, vagy nagyobb jövedelmet vallanak be, akkor rögtön lecsapnak rájuk a törvény emberei.

Amikor egy hiteles olyan helyzetbe kerül, hogy felmondja, vagy akár felmondhatja a bank a hitelét, akkor is van még mit tennie. Lénárd Mariann ezrét mondja azt, hogy ha valaki még csak a sötét felhők közeledtét érzékeli, már akkor lépjen: egy ilyen lépés lehet, hogy ha a bajba jutott hiteles minél gyorsabban megpróbálja eladni a lakását – mondta a főtitkár, aki hozzátette, hogy bár ilyenkor olcsóbban lehet megválni az ingatlantól, mint normál esetben, viszont ekkor ki lehet fizetni a bankot, s talán van még remény a jobbrafordulásra.

A munka nélkül maradtaknak pedig érdemes a bankoktól áthidaló hitelt kérniük, de erről a segítségről ki kell hangsúlyozni, hogy az csak ideig-óráig nyújt menedéket, hiszen egy idő után mindent újra fizetni kell: az áthidaló kölcsön lényege ugyanis az, hogy egy speciális, két évre szóló áthidaló kölcsön igénybevételével az igénylő mentesül a lakáshitel-törlesztőrészleteink fizetése alól. A kölcsönt attól a pénzintézettől kell kérni, aki a lakáshitelt (beleértve a lakásépítési, bővítési, felújítási hiteleket is) is adta.

Az áthidaló kölcsönre (annak tőke- és kamattartozása erejéig) vállal készfizető kezességet az állam, aki cserébe csak annyit vár el, hogy ebben a két évben havi szinten legalább 10 ezer forintot törlesszen az adós. Ha viszont már felmondták a hitelt, akkor is van még egy végső lépés – mondta a Lénárd Mariann, aki hozzátette, hogy ők több nagy kereskedelmi banknál sikerrel jártak ilyen esetben. Ekkor az egyesület leült tárgyalni a bankokkal, s mikor bebizonyították, hogy a bajba jutott adósnak újra van munkája, s fizetni tudja a törlesztőrészleteket, akkor a bank több esetben visszaállította a hitelt. S bár a tárgyalás után minden megy a régiben (ismét fizetni kell), az adós mégis fellélegezhet – mondta a főtitkár, aki hozzátette, hogy a tapasztalatuk az, hogy ezt a segítséget legfőképpen a nagy kereskedelmi bankok szokták az ügyfeleiknek megadni.

Amikor arról beszélünk, hogy hitelesek megsegítése, akkor jóformán egy utópiáról beszélünk, hiszen azok a segítségek, melyek az utóbbi időben napvilágot láttak, nem mindenkinek jelentenek megoldást. A fent is leírt tiszta lappal indulás joga épp ezért lenne elengedhetetlen, de a Nemzeti Eszközkezelő is sokat tudna segíteni, ha végre tisztázott lenne az, hogy ki, hogyan kerül majd az Eszközkezelő „védelme” alá. Eddig ugyanis csak annyi látszik, hogy egy szűk réteg veheti majd igénybe a Társaságot. Emellett a kormány az eredetileg beígérthez képest jelentős csúszással hozza létre a szervezetet, ami sokaknak már túl késő lesz. Pedig épp az ilyen 7 milliós ingatlanokat fel tudná vásárolni az Eszközkezelő – mondta Lénárd Mariann.

Matolcsy György gazdasági miniszter viszont az utóbbi időben többször is arról beszélt, hogy a fizetési gondokkal küzdőknek először a bankokkal kell majd egyezkedniük, ha az ott folyó tárgyalás nem vezet eredményre, akkor “kerülnek be az eszközkezelőbe”, s csak ezután vállal majd garanciát az állam a hitelek törlesztésére. Abban az esetben pedig, ha a hiteles továbbra sem tud fizetni, elveszti ingatlana tulajdonjogát és egy, az eszközkezelő által felajánlott kisebb, olcsóbb bérlakásba kell majd költöznie.

ingatlan.net