A felkerülés esetei

Természetes személy akkor kerülhet fel a listára, ha a hitelszerződésében vállalt kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennáll. Amennyiben a hiteligénylés, szerződési folyamat során az ügyfél valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ, fizetési késedelem nélkül is felkerülhet a listára.

A KHR a természetes személyekre vonatkozó azonosító adatokat az adós tartozásának megszűnését követően legfeljebb öt évig kezelheti azzal, hogy az adós a róla nyilvántartott adatokba való betekintési jogát a vele szerződő bank közvetítésével gyakorolhatja. Ha az adós igényt tart erre az információra, akkor a banknak kötelessége megadni a felvilágosítást.

A vállalkozói alrendszerbe az kerül be, akinek a bankszámlájával szemben - fedezethiány miatt - harminc napot meghaladó időszak alatt, megszakítás nélkül, egy millió forintnál nagyobb összegű sorba állított követelést tartanak nyilván vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (bankkártya) szerződésben vállalt kötelezettségét megszegte, és emiatt a szerződését felmondták.

Jogorvoslat

Ha az ügyfélnek tudomására jut, hogy felkerült a listára, úgy annál a banknál kell jogorvoslattal éljen, amely bank a listára történő felvitelt kezdeményezte.

A reklamációt írásban, a bankfiókban megadott panaszkezelő szervezeti egység felé kell a rendelkezésre álló dokumentumok másolatának csatolásával benyújtani. A panasz sikertelensége esetén az ügyfélnek lehetősége van pert indítani. A peres eljárás megindítására kizárólag a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen és a referenciaadatokat átadó referenciaadat-szolgáltató ellen együttesen kerülhet sor, hiszen a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerint a referenciaadat-szolgáltatóhoz hasonlóan ugyancsak adatkezelőnek minősül.

A legutóbbi időkben nagymértékben megnövekedett a PSZÁF-hez, illetve az Adatvédelmi Biztoshoz benyújtott ügyfélpanaszok száma. Ezen panaszok nagy része arra irányult, hogy az ügyfelek nem vagy nehézkesen jutnak hozzá ahhoz az információhoz, hogy a KHR-ben szerepelnek-e, illetőleg arra, hogy téves vagy hibás bekerülésük esetén nem áll rendelkezésükre olyan jogorvoslati rendszer, amely hatékonyan orvosolná ezt a helyzetet.

A Hpt. módosítása alapvető változásokat hozott az ügyfélvédelem terén. Az ügyfélvédelem biztosításának egyik eszköze a tájékoztatáshoz való jog biztosítása. A törvény pontosan előírja a referenciaadat szolgáltatók részére azt, hogy az ügyfelet mikor és miről kell tájékoztatnia, illetve a KHR-ben való nyilvántartásra vonatkozó tájékoztatást évente egy alkalommal mindenki számára ingyenessé teszi.

Az ügyfélvédelem biztosításának másik eszköze a jogorvoslat biztosítása. A törvény határidő nélkül biztosítja a nyilvántartottnak, hogy referenciaadata helyesbítése illetve törlése céljából kifogást emeljen. A jogorvoslat hatékonyságát a törvényben előírt rövid határidők biztosítják, mind a kifogásolási szakaszban, mind pedig a peres szakaszban, amelyre számos sajátos szabály is vonatkozik.

Nem jelenti a banktitok sérelmét a pénzügyi intézmény és a befektetési társaság részéről az általuk működtetett központi hitelinformációs rendszernek, illetve a rendszerből a banknak a Hpt. szerinti, valamint a rendszer szabályainak megfelelő adatszolgáltatás.

Az adóslistára kerültek két kategóriába tartoznak: aki már kifizette a tartozását (passzív BAR listás) és aki még nem. Azt, hogy milyen tartozással, melyik banknál, mekkora összeggel került fel valaki a listára, egy tudakozvány kitöltésével deríthető ki.

forrás: bankarnet.hu