Az ítélet még nem jogerős. Az OTP Bank 2012 január 04-én fellebbezett a Békés Megyei Bíróság ítélete ellen, az ügy a Szegedi Ítélőtábla elé kerül.
Minden eddiginél nagyobb szükség van a nyilvánosság erejére, az emberek támogatására.

Kásler Árpád vagyok, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének (BAÉSZ) elnöke. Az ítélet közlése előtt ismertetni szeretném röviden a per előzményeit.

A BAÉSZ megalakulása óta , minden törvényes eszközt megragadott, hogy fényt derítsen az emberek és önkormányzatok, ezen keresztül az ország kirablását eredményező devizahitelek törvénytelenségére és csalására.

A bírósági eljárás kezdeményezése előtt, szervezetünk jogorvoslatért folyamodott a Fogyasztóvédelmi Hivatalhoz, a PSZÁF-oz, a Bankszövetséghez, valamint Miniszterelnöki Hivatalhoz. Ezen hivatalok sorra megállapították illetékességüknek hiányát ugyanúgy mint a Gyulai Városi Bíróság, amely továbbította az ügyet a Pesti Kerületi Bíróságnak, amely megállapította illetékességének hiányát úgyszintén. Az ügy a Legfelsőbb Bírósághoz került, aki a Gyulai Városi Bíróságot jelölte meg a tárgyalások lefolytatására, amely városi bíróság ismét megállapította illetékességének hiányát és a Békés Megyei Bírósághoz továbbította az ügyet, amely bíróság tárgyaláson kívül, egy személyes egyeztetésre hívatott be, az alperes bank részvétele nélkül, ahol arról tájékoztatott, hogy az ügynek per pillanat az tenne jót, ha szüneteltetnénk az eljárást.

Az igazsághoz és a bíróság ezen javaslata megértéséhez hozzátartozik az is, hogy elég sok módosító beadvány lett benyújtva a bírósághoz, amely beadványok száma és tartalma a stratégiánkat képezték.

Ezúttal szeretném kifejezni köszönetemet a jogászi segítségért, valamint mindazoknak akik a háttérből, a legmagasabb pozíciókból is, (MNB-Pénzügy Minisztérium) szállították a hasznos információkat, amelyek 29 hónapnyi küzdelem után, hozzásegítettek az első jelentős csata megnyeréséhez, de a háború megnyerése még hátra van.

Kijelenthető, hogy minden korábbi nehézség és néhány kifogásolható pont ellenére, egy tisztességes ítélet született, amely bizonyító értékkel bír arra nézve, hogy a bankok tévedésbe ejtették, tévedésbe tartották és ezáltal anyagi kárt okoztak a hitelfelvevőknek, vagyis a Ptk. szerinti súlyos és szándékos jogszabálysértést követtek el.

A legóvatosabb becslések szerint is közel 500 milliárd forintot csaltak ki így az emberektől és önkormányzatoktól. 2011 végén a fősodrású média igen halkan megjegyezte, hogy az elemzőket is meglepte az OTP ismételt rekord nyeresége.
Aki nem tudja, hogy hol keresse ezen nyereség egy részét, az ítéletből megtudhatja.
Az elmúlt időszakban nagyon kevesen hittek abban és nem ok nélkül, hogy jogi úton bármit is el lehetne érni Magyarországon a devizahitelekkel kapcsolatban. Ez az ítélet egy újabb reménysugár azoknak akik kiállnak igazukért és bizonyítékokkal megteremtik a feltételét annak, hogy a bíró azt tegye amire felesküdött, vagyis ítéletében érvényt szerezzen a jognak és a jogállamiságnak.

Messzemenő következtetéseket le nem vonva belőle, de említésre méltó, hogy az adott helyen ez volt az utolsó ítélet a Magyar Köztársaság Nevében.

-2011december 8-án a bíróság ítéletében kimondta, hogy a devizahitel kezelési költségének devizában való megállapítása visszamenőleges hatállyal SEMMIS.

Indoklás:
A kezelési költségre vonatkozó szerződés kikötés tisztességtelen az alábbi okokból:

A kezelési költség a kölcsönügylettel kapcsolatban felmerülő adminisztrációért felszámított díj. Semmi sem indokolja, hogy CHF alapon legyen nyilvántartva, hiszen az árfolyam változás következtében a pénzügyi intézmény oldalán felmerülő, a technikai-személyi feltételek biztosítására fordított kiadások nem emelkednek. Ezzel szemben a hitelező bank a kezelési költség szerződéses összegét is CHF-ban tartja nyilván és az egyes törlesztőrészletek esedékessé válásakor az árfolyamváltozás figyelembe vételével számolja el. A szerződésben a III. pont első mondata rögzíti, hogy a kezelési költség is az árfolyamváltozásra figyelemmel terheli a hitel felvevőket.

Ez a szerződési feltétel tisztességtelen azért, mert a benne megállapított kezelési költség CHF-ban történő elszámolása a pénzintézet részéről haszonelemeket tartalmaz, burkolt ügyleti kamatként jelenik meg, így a fogyasztó hátrányára a másik félnek teljesen indokolatlan, egyoldalú előnyt biztosít. Ezért a bíróság ezen kikötés semmisségét is megállapította.

A bíróság megállapítja, hogy a III.2. Pontjának azon rendelkezése, amely szerint

-Az egyes fizetendő törlesztőrészletek forint összegét a Hitelező a Bank által alkalmazott, az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza ELADÁSI árfolyamon határozza meg, SEMMIS.
A szerződést annak megkötésére visszamenőleges hatállyal érvényessé nyilvánítja akként,………………………………………………………………………………………………………….
„Az egyes fizetendő törlesztőrészletek forint összegét a Hitelező a Bank által alkalmazott, az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza VÉTELI árfolyamon határozza meg.”

Indoklás:
A Kölcsön összegét a pénzintézet a folyósítás időpontjában aktuális vételi árfolyamon szolgáltatta a hitelfelvevőknek. A vételi és eladási árfolyam közötti különbözet haszna ebben az esetben a pénzügyi intézménynél csapódik le, anélkül azonban, hogy e mögött bármilyen szolgáltatás állna.

A kölcsönszerződésnek ugyanis nem célja a deviza értékesítés, amelyhez a kérdéses haszonelem rendeltetésszerűen kapcsolódik, arra a felek szándéka nem terjed ki, a hitelnyújtó bank hasznának a kölcsönszerződés alapján pedig a megállapított kamatban, nem pedig a vételi és eladási árfolyam közti különbségben kell realizálódnia.

Tényleges szolgáltatás hiányában a bíróság szerint ez a haszon indokolatlan előny a hitelnyújtó bank oldalán, egyben a feltétel támasztójával szerződést kötő félre egyoldalú hátrány, amely a Ptk.209/A.§(2) bekezdése alapján a feltétel semmisségének megállapítását vonja maga után.

Ez kivonatolt része volt a 13 oldalas ítéletnek. Mindössze annyit fűznék hozzá illetve kérdeznék, hogy a milliárdos költségvetéssel rendelkező PSZÁF mit felügyelt ha ez a csalás hosszú éveken keresztül háborítatlanul működhetett? Ki és kik lesznek a felelősök a közel három ezer öngyilkosságért? Kik lesznek a felelősök a tönkre ment családokért? Mert egy háztartásból ha havi szinten csak 10-20 ezer forintot csaltak így ki a bankok, de a gyakorlatban ettől sokkal többet, akkor az a család néhány hónap után fizetési nehézségekbe ütközik majd fizetés képtelen lesz. Az ítélet tükrében egy 15 milliós hitel esetében milliós nagyságrendű összeggel károsította meg a bank a hitelfelvevőt. Ez bankoktól függően változó, az alkalmazott árfolyamok viszonylatában.

A kihelyezett hitelek összességénél száz milliárdokra rúg a jogosulatlan tőke elvonás. Ezeket az összegeket a bankok kamatostól kell hogy visszafizessék. Azt sem szabad megengedni hogy a virtuális tőkébe úgymond jóváírják. Ezek kézzelfogható valós értékkel bíró összegek voltak, senkinek sem áll jogában rendelkezni felettük az Adósokon kívül. Majd ők eldöntik, hogy tőke törlesztésre fordítják vagy a család megélhetésére.

Az önkormányzatok esetében felmerül a kérdés, hogy azok a polgármesterek, akik nem kezdeményeznek bírósági eljárást ez ügyben, illetve nem kérik a hitelező bankot visszamenőleges elszámolásra, nem követnek-e el hűtlen kezelést az adófizetők vagyonával? Dehogynem!

Kásler Árpád a BAÉSZ elnöke.
Kelt.,Gyulán 2012 január 10-én.
link
forrás: www.kaslerarpad.hu