Arra kell törekedni, hogy senki se érezze úgy, hogy az ő gondjának megoldása nem fontos valamennyiünk számára

Várhatóan december elsejétől lép hatályba a bankok magatartási kódexe. Eztán a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az aláíróknál ellenőrizheti a kódexben rögzítettek betartását, és büntetheti is azokat a pénzintézeteket, amelyek nem tartják be a közösen elhatározott etikai szabályokat.

Két civil szervezet vezetőjét - Lénárt Mariannt, a Banki Hitelkárosultak főtitkárát és Barabás Gyulát, a Magyar Hitelszövetség elnökét - kérdeztük, mi a véleményük a kódexről.

- A kódex megszületése öt év permanens harc után hatalmas eredmény. Régóta szorgalmaztuk ezt. Mi már 2006-ban írtunk egy e-mailt a Miniszterelnöki Hivatalnak arról, hogy erőteljes jelei mutatkoznak a lakosság túlzott mértékű eladósodásának, ami komoly gondokat fog okozni mindazoknak, akik banki hitelt vettek föl. Javaslatokat tettünk, hogy miként lennének elkerülhetőek a komoly problémák. Annál is inkább, hiszen ez nemcsak egyéni gond, mert a növekvő havi részletek a gazdaságtól vonnak el bevételeket - kezdi a beszélgetést Barabás Gyula - Ugyan azóta eltelt némi idő, de most, a kódex készítése során figyelembe vették az ötleteinket. Azért van egy megjegyzésem: külföldön az elképzelhetetlen lenne, hogy bármilyen ügyben a miniszterelnök keresse föl a bankvezéreket, és ne fordítva. Sajnos, mindaddig, amíg a politika nem lesz erősebb, ez nem fog megváltozni.

- Úgy tudom, sok bankhiteles keresi föl önöket.

- Mi vagyunk az egyetlen, ilyen ügyekkel foglalkozó civil szervezet, amely - immár 2004 óta - személyesen foglalkozik az ügyfelekkel, akik évről-évre többen vannak, mert - miután az állam hagyta, hogy a bankok különféle, csakis az intézmény érdekeit szolgáló belső intézkedéseket hozzanak - halmozódtak az őket sújtó problémák.

- A legtöbb gond - főleg, ami a lakáshitelesek kilakoltatását illeti - a pénzügyi vállalkozókkal van, akik nem is írták alá a kódexet.

- Szerencsére vannak benne olyan elemek, amelyek az ő helyzetüket ugyancsak megnehezítik. Rájuk is fér, mert elsősorban ők azok, akik már kéthavi törlesztő-részlet elmaradása esetén is egyik napról a másikra ? sok esetben törvénytelenül - kilakoltatják az adóst, és nagyot kaszálnak az "üzleten". Ha rajtunk, a Magyar Hitelszövetségen múlna, be is tiltanánk a működésüket - jegyzi meg Barabás Gyula.

- Kikérték a véleményüket a kódex összeállításakor?

- Igen, a mi javaslatunk volt például, hogy nem lehet a rossz adós miatt a jóra terhelni a kamatot. Persze a kódex léte önmagában még nem elég. Tartalommal kell kitölteni. Ennek érdekében számos törvény változtatásra szorul. Többek között jogszabályba kell foglalni, hogy ne lehessen minden kölcsönnel foglalkozó cégnek végrehajtási joga.

- Említették, hogy igen sokan keresik fel önöket hitelügyletekkel kapcsolatos gondokkal.

- Az a tapasztalatunk, hogy a legtöbb panaszos nem volt hitelképes. A bankok és más pénzintézetek nyakra-főre adták a kölcsönöket. Nem volt társadalmilag fontos, hogy csak azok kapjanak hitelt, állami kamattámogatást, akik eleget tesznek társadalmi kötelezettségeiknek. Ezt az Apeh tudta volna igazolni - magyarázza Lénárt Mariann.

- Öt évvel ezelőtt alakították meg a BHK-t. Miért? Szubjektív oka volt?

- Nekünk nem volt problémánk, de láttuk, milyen sok, és egyre több embernek van baja a nagy hitelezési kedvből adódóan. Szeretnénk országos hálózatot kiépíteni. Van jogi képviselőnk, de sokszor csak életviteli tanácsadásra van szükség. Jelenleg naponta négy-öt ügyfél keres föl bennünket személyesen, de napi 100-150 e-mailt is kapunk. A munkát ingyen végezzük, és a jogi segítségért is csak minimális díjat kell a károsultaknak fizetni. Nem panaszként mondjuk, csak megjegyezzük, hogy állami támogatásban soha nem részesültünk.

- Önök két különböző civil szervezet vezetői. Ám közös az irodájuk és hármasban beszélgetünk.

- Társszervezetek vagyunk, közösen béreljük az irodát és együtt dolgozunk. Most azt szeretnénk elérni, hogy legyen a hitelközvetítőknek szakmai kamarájuk. Készül az állam ügynöktörvénye, amelybe szeretnénk beépíteni a mi etikai kódexünket. A törvény rögzíti majd a feltételeket, a PSZÁF a jogi hátteret. Reményeink szerint hamarosan aláírjuk a Bankszövetséggel az ezzel kapcsolatos szerződést. Lehet, hogy a most megalkotott jogszabályok nem tudnak mindenkin segíteni, de arra kell törekedni, hogy senki se érezze úgy, hogy az ő gondjának megoldása nem fontos valamennyiünk számára.

*

Az Országgyűlés június 15-én törvényt fogadott el a hitelkárosultak védelméről. Ezt követően számos lehetőség van arra, hogy a hitelkárosultak könnyebb helyzetbe kerüljenek.

Az önkormányzatok - elővásárlási joggal élve - megvehetik az esetlegesen bedőlő lakáshitellel rendelkezők ingatlanát, és azt további használatra bérbe adhatják a korábbi tulajdonosoknak.

Az őszi jogalkotási menetrendben a Ház elé kerül a hitelintézetekről és pénzügyi szolgáltatókról szóló törvény, illetve szeretnék elérni a pénzügyi közvetítői rendszer újraszabályozását is.

K. Zs.