Vagyongazda osztja be minden bevételünket, s ő rendelkezik a tulajdonaink felett évekig; cserébe megszabadulhatunk tartozásaink egy részétől. Ezt jelentené a magáncsőd intézménye, melynek létrehozását ezúttal Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter vetette fel 2011. novemberében.

Azokban a napokban, amikor minden előző rekordot megdöntött a svájci frank árfolyama, ez kérdésessé tette, hogy megoldás lehet-e az adósmentő csomagban foglalt 180 forintos árfolyamrögzítés. Ilyen magas árfolyamkurzus mellett ugyanis a szakértők szerint csak a legkétségbeesettebbek választják majd ezt a lehetőséget, mivel a valós és a rögzített árfolyam közti különbséget kamatosan kell visszafizetni.

Ez a 230 forint körüli svájcifrank-árfolyam mellett azt jelenti, hogy adósságuk harmadát-negyedét görgetnék maguk előtt évekig.

 A végsőkig eladósodott hiteleseken a magáncsőd segíthetne - vallják egyre többen. Létrehozása elől most a kormány sem zárkózik el: legutóbb Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter vetette fel, hogy érdemes lenne bevezetni ezt az intézményt. A tárcavezető szerint ha a csőd- és felszámolási eljárás átalakításával ezt össze tudják hangolni, akkor ez akár a fogyasztóvédelmi nemzeti stratégia része is lehetne. A minisztériumban viszont még nem indult el az erre vonatkozó előkészítő munka.
Pedig lenne mihez nyúlni, hiszen a magáncsőd létrehozása egy évtizede vetődött fel először. 2001-ben készült róla törvénytervezet, majd 2005-ben és 2009-ben is a kormány elé került a kérdés, végleges jogszabály azonban egyikből sem született. Legutóbb tavaly ősszel a szocialista Szekeres Imre nyújtott be törvénytervezetet a parlamentnek.

Sokan szorgalmaznák

Az adósmentő csomag tavaszi kidolgozásakor még szerepelt a javaslatok között az „elsétálás" joga: azaz ha az adós értékesítette ingatlanát, de az nem fedezte volna a teljes tartozást, akkor is elengedték volna a különbözetet. Ez határozott lépés lett volna a magáncsőd felé, de akkor elvetették a döntéshozók, valószínűleg azért, amiért tíz év alatt egyszer sem sikerült törvénybe foglalni a magáncsőd intézményét.
„A társadalom és a politika egy része is kétkedve fogadja a magáncsődöt, mert attól tartanak, hogy sokan visszaélnének vele. Bármennyire kellemetlen, ha egy vadidegen rendelkezik a család jövedelme felett, ez még mindig jobb annál, mintha se fedélre, se ételre nem futná" - mondja Kispál Edit, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szóvivője.  „Ezért csak szigorú biztonsági és ellentételezési feltételek beépítésével együtt szabad életbe léptetni egy ilyen intézményt. De a magáncsőd sem csodafegyver" - figyelmeztet Szabó Máté. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa évek óta sürgeti az intézmény bevezetését, de szükség van mellette a meglévő lehetőségekre is, így a fizetéskönnyítésre, a hitelkiváltásra, az áthidaló kölcsönre vagy a hitelek átütemezésére.

Még az is nyitott kérdés, hogy mennyire lehet ezt az intézményt a hazai viszonyokhoz alakítani. Minden tartozásra érvényes, így a közüzemi díjakra is, vagy csak a hiteleket lehet kiváltani vele? - mutat rá egy problémára Kispál Edit. A kilakoltatási moratórium megszűnésével viszont a magáncsőd arra is alkalmas lenne, hogy megelőzze a családok utcára kerülését, s érdekeltté tegye az adósokat tartozásuk részbeni törlesztésében. Jelenleg ugyanis a tetemes adósságot felhalmozó magánszemélyeket kilátástalan helyzetük gyakran a végrehajtási eljárás kijátszására vagy bujkálásra ösztönzi. Az adósságrendezési eljárás viszont lehetővé tenné, hogy az együttműködésért cserébe néhány év elteltével tiszta lappal indulhassanak újra. Ez pedig, kinnlevőségeik nagyobb arányú megtérülése miatt, a hitelezők számára is előnyös lehet.

Első a törlesztés

Az eddig kidolgozott magáncsődjavaslatok mindegyike többlépcsős adósságrendezést képzelt el. Egyik sem vázolt fel kellemes eljárást, tehát még mindig jobban járnak azok, akik, ha nehezen is, de maguktól igyekeznek eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek. A magáncsőd esetén szóba jöhető adósságrendezés első lépcsőfoka az egyezségkötési folyamat, amelyet az adósnak kellene kezdeményeznie a bíróságnál. A céges csődökhöz hasonlóan ettől kezdve a magánadós csődvédelemben részesülne. A folyamat célja az egyezség, a vagyonfelügyelő erre 45 napon belül készítene javaslatot. Ha ez nem sikerül, a vagyonfelügyelő számba veszi a vagyont, és javaslatot tesz annak szétosztására a hitelezők között. A fennmaradó tartozásokat ez esetben behajthatatlanná minősítik.

A legkellemetlenebb forgatókönyv szerint amikor az adós és a hitelező már nem tud megállapodni, akkor az adósnak 5-7 évig együtt kell működnie egy vagyongondnokkal, aki ez idő alatt a család minden vagyonának ellenőrévé válik. Átvilágíthatja a családi kiadásokat, segít beosztani az adós pénzét, s megmondja, mire költhet. A jövedelem nagy részét a vagyonkezelő a hitelre fogja fordítani, s arra is figyel, hogy az adós ne vegyen fel újabb kölcsönt. Ha viszont letelik a pénzügyi gyámság időszaka, akkor az adós kérheti, hogy a fennmaradó tartozásai alól mentsék fel.

Kinek éri meg?

A magáncsőd nem mindenkinek megoldás. Az intézmény célja, hogy mérsékelje az válsághelyzetet úgy, hogy közben a hitelezők esélyei is javuljanak a kölcsön megtérülésére. Ez főként akkor fordulhat elő, ha az érintett több hitelezőnek köteles teljesíteni. Nem jöhet szóba a magáncsőd, ha az adós vagyontalan, de akkor sem, ha vagyona fedezi a tartozásokat vagy az adósság döntő hányada egyetlen jelzáloghitelből áll. Utóbbi esetben ugyanis célravezetőbb egy kétoldalú tárgyaláson összeállított adósmentő csomagban megegyezni.

A nyugat-európai tapasztalatok szerint leggyakrabban a magas kamatra felvett személyi kölcsönök és fogyasztói hitelek csapdájába esett középosztálybeli családoknak lehet megoldás, ha vagyonuk kisebb a tartozásaiknál, és ezeknek legalább 25 százalékát képesek az eljárás során elrendelt vagyonértékesítés útján kifizetni. Aki ilyen eljárás alá veti magát, arra azért számítania kell, hogy elveszíti ingatlanát - figyelmeztetnek a szakértők. Utcára azonban az eljárás értelmében nem kerülhet. Valószínűleg kisebb lakásba kell majd költöznie, vagy - attól függően, hogy miként alakul a végleges törvényjavaslat - a sajátját visszabérelve maradhat eredeti ingatlanában.

Százezrek magáncsődben

Nyugat-Európában a '80-as évek közepétől élénkült meg a magánszemélyek fizetésképtelenségével kapcsolatos törvényhozás. Németországban a magáncsődök száma a jogintézmény 1999-es bevezetése óta minden évben meghaladta a vállalati fizetésképtelenségi eljárásokét. Tavaly például minden eddigi rekordot megdöntve 110 ezer magánszemély vált fizetésképtelenné. A 82 milliós Németországban hat és félmillió azok száma, akik nyakig ülnek az adósságban, és várhatóan nem is fogják megadni tartozásukat. A tendencia növekedést jelez: az idén további 120 ezren válhatnak fizetésképtelenné. Franciaországban a múlt évben 200 ezer magáncsőd iránti kérvény érkezett a magánszemélyek túladósodottságával foglalkozó bizottságokhoz.

heti válasz