Újra egyeztetnek a magáncsőd bevezetéséről a minisztériumok. Szakemberek szerint most, a pénzügyi válság idején minden eddiginél fontosabb lenne a bevezetése, mert sokakat megmenthetne az utcára kerüléstől.

- A magáncsőd legfőbb célja az lenne, hogy senki ne veszítse el az otthonát - mondja Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ szakmai igazgatója. A magáncsőd intézményének bevezetését abban a javaslatban indítványozták, amelyet szakemberek készítettek a kormány számára a hajléktalanellátásról. A magáncsőd lehetőséget adna azoknak, akik eladósodtak - legyen szó lakáshitelről, autóról vagy közüzemi számlákról -, és nem tudnak fizetni; hogy "ne maradjanak adósok életük végéig".

Az intézmény lényege, hogy mielőtt végrehajtásra kerülne a sor, a bíróság felszólítja a feleket, hogy tárgyaljanak.

- Megegyezhetnek abban, hogy a hitelező átütemezi a visszafizetést, alacsonyabb részleteket ad, vagy elengedi a kamat egy részét, esetleg egy időre felfüggesztik a visszafizetést - vázolja a lehetőségeket Győri Péter. Ha nem sikerül megegyezni, akkor a bíróság hoz egy határozatot, figyelembe véve az adós körülményeit, amiben megszabják, hogy hány év alatt havonta mekkora öszszeget kell visszafizetnie. Ha szükséges, a bíróság alkoholelvonó terápiára, munkavállalásra, adósságkezelőkkel való együttműködésre is kötelezheti az adóst.

Ha teljesíti a feltételeket, a megszabott idő letelte után a hitelből fennmaradó rész nem jár a hitelezőnek, az adós felszabadult. - Természetesen a hitelező érdeke az, hogy ez ne így történjen, ezért mindent megtesz a megállapodásért - mondja Győri Péter. Hozzáteszi: nem véletlen, hogy azokban az országokban, ahol már működik a magáncsőd, például az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban és Ausztriában, az esetek 80 százalékában megegyeznek a felek. - Fontos megjegyezni, hogy az állam csak az adósság-tanácsadókat, az alkoholelvonót, a szociális munkát fizeti, magát az adósságot nem - teszi hozzá az igazgató.

A magáncsőd intézményét jónak tartja Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is, aki már többször hangsúlyozta: a hajléktalanná válás megelőzésében fontos segítség lehet.

- Mindenképpen üdvözöljük az ötletet - mondja Somogyi Ferenc, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének elnöke. Szerinte a magáncsőd bevezetése mindkét fél érdekét szolgálja. Hozzáteszi: az árveréseken sokszor csak nyomott áron, értéken alul tudják eladni az ingatlanokat, így a család utcára kerül, a bank pedig nem jut teljes pénzéhez.

- Eddig is indokolt lett volna a bevezetése, de most, a pénzügyi válság berobbanásával különösen aktuális lenne - állítja.

A magáncsődről 2001-ben készült már egy törvénytervezet, de végül nem került a kormány elé. Később, 2004-ben Göncz Kinga, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium akkori államtitkára kezdeményezte újra a bevezetését. - A hiteleknek semmiképpen nem szabadna veszélyeztetniük a lakhatást - hangsúlyozta akkor, de megint nem lett semmi a kezdeményezésből.

Most az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium tájékoztatása szerint a magáncsődről szóló törvényjavaslat tárcák közötti egyeztetése zajlik. Ezt követően, várhatóan január végére, az elkészült tervezetről átfogó tájékoztatást ígérnek.

- Talán most, amikor minden eddiginél fontosabb lenne, végre sikerül bevezetni - véli Győri. Azt azonban hozzátette, hogy mindenhol, ahol kialakították az intézményt, többéves, nyilvános szakmai vita előzte meg, s ennek itthon is így kellene történnie.