Lakáshitelesek kifosztásának gyanúja miatt vizsgálódik a PSZÁF

Felvetődött a gyanú, hogy egyes lakáshitelt nyújtó cégek azért adnak kölcsönt a nagyobb bankok által elutasított ügyfeleiknek, hogy kiforgassák őket vagyonukból. Több olyan cég tevékenységét is vizsgálja a pénzügyi felügyelet, amelyek esetében előfordulhat, hogy elsősorban nem a hitelek kamataiból, hanem a tönkretett adósok ingatlanjaiból remélnek hasznot.

Fennáll a lehetősége, hogy egyes kisebb hitelező cégek esetében a lakáskölcsön nyújtása csak fedőtevékenység, valódi céljuk ügyfeleik ingatlanvagyonának megszerzése. Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője az MR Online-nak elmondta, nyolc-tíz olyan cég került a hatóság látókörébe, amely eleve azzal a szándékkal adhatott kölcsönt ügyfeleinek, hogy megszerezhesse a hitel fedezetét jelentő ingatlant.

Könnyen, gyorsan

"A vizsgálat több hete indult, és egyelőre nem lehet megmondani, mikor ér véget, de néhány vállalkozás esetében előrehaladott szakaszban van" - közölte Binder István. A PSZÁF szóvivője elmondta, a vizsgálat alá vont cégek mindegyike a kisebb, úgynevezett refinanszírozott hitelnyújtók közé tartozik. A PSZÁF eljárása által érintett vállalkozásokra jellemző, hogy az általuk kínált lakáskölcsönökhöz egy nagyobb banktól hitelt vesznek fel, és a pénzt a jelentősebb pénzintézetekhez képest lazább feltételekkel adják tovább. A refinanszírozott társaságok ügyfelei gyakran olyan személyek, akik korábban valamely nagy banknál próbálkoztak, de ott anyagi helyzetüket nem találták megfelelőnek, így hitelkérelmüket elutasították.

A kisebb hitelnyújtó cégek ügyfeleinek így jelentős része olyan igénylő, aki az átlagnál nagyobb kockázatot vállal, amikor lakását ajánlja fedezetül az általában szabad felhasználású jelzáloghitelért cserébe. A bizonytalan anyagi helyzetű, tájékozatlan hiteligénylőkkel kötött, számukra hátrányos feltételeket tartalmazó szerződések megkönnyíthetik, hogy a kölcsönnyújtó cég viszonylag rövid időn belül, anyagi nyereséggel, hozzájusson az adós lakásához.

Farkas Ádám, a PSZÁF elnöke szerdán Az este című MTV-műsorban azt mondta, vannak ilyen gyanúk, és a pénzügyi felügyeletet komoly helyzet elé állítja, ha ezek beigazolódnak. "Abban az esetben a PSZÁF-nak nagyon súlyos gondjai lesznek, ha azt tapasztaljuk pénzügyi vállalkozásoknál, esetleg bankoknál, hogy olyan szándékkal nyújtottak eleve hitelt, vagy olyan feltételeket szabtak már induláskor, hogy a szándékuk az volt, ellehetetlenítsék az ügyfél törlesztését, és arra törekedtek egyértelműen a magatartásukban, hogy kilakoltassák az ügyfelet, és megszerezzék az ingatlanát" - nyilatkozott Farkas Ádám a közszolgálati televíziónak.

Binder István az MR Online-nak hozzátette, hivatalos gyanúsítás egyelőre nincs az ügyben, a vizsgálatok célja, hogy feltárják a kérdéses cégek hitelnyújtási gyakorlatát.

Változó magatartás

A lakáshitelesek védelmében a kormány korábban a kölcsönszerződések egyoldalú módosításait érintő két hónapos moratóriumban állapodott meg a bankokkal, a pénzügyi felügyelet fogyasztóvédelmi jogkörét pedig megerősítette.

Bajnai Gordon miniszterelnök a bankokkal kötött július 17-i egyezség után elmondta, a kormány nem tartja elfogadhatónak az ügyfelek számára nem érthető, nem átlátható vagy beláthatatlan kockázatokat jelentő szerződésmódosításokat. A kabinet és a bankok megállapodásának része, hogy a már bejelentett egyoldalú szerződésmódosítási feltételek alkalmazását felfüggesztik.

A moratórium alatt előkészítik az egyoldalú szerződésmódosításról szóló törvény módosítását. Létrehoznak egy részletesebb, pontosabb szabályozást, egy magatartási kódexet, amely rögzíti az eljárásokat, jogcímeket, amelyek alapján a hiteleket módosítani, felmondani lehet, s az erről való tájékoztatás módját is.

magyar rádió