A Hálózat a 2010-es év megnyitó konferenciáján

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve hivatalos megnyitó rendezvénye a 2010. január 21-én Madridban megtartott konferencia volt.

A konferencián - az év szellemiségének megfelelően - szót kaptak maguk a szegénységben érintett emberek is. Az általuk érzékelt problémákat, illetve megfogalmazott javaslatokat felvonultató kerekasztal beszélgetésen az Európai és a Magyar Szegénységellenes Hálózat képviselőjeként vett részt Szvoboda Zoltánné Irén Magyarországról.

A MASMI Hungary felmérte, hogyan viszonyul a magyar lakosság a bankok hitelezési gyakorlatához. A vizsgálat arra is kitért, hogy mennyiben mérsékli a kritikai hangvételt, ha azokat kérdezik, akik maguk is a hitelfevevők között vannak.

A magyarországi felnőtt lakosság közel kilenctizedének van banki kapcsolata.

Törlesztendő hitele ugyanakkor csak minden második banki ügyfélnek van, ők az aktív korú népesség 44 százalékát teszik ki.

Az átlagos értéknél jelentősen magasabb a „hitelesek” részaránya a 30-39 évesek körében (54 százalék), ugyanakkor az iskolai végzettség és a hitelfelvevői aktivitás között nem fedezhető fel korreláció.

A válság kapcsán a devizahitelesek megsegítését célzó eddigi intézkedések semmilyen kézzelfogható eredménnyel nem jártak (pl. csak 300-an vettek fel áthidaló hitelt), sőt 2009. év végére 1 millióra duzzadt a KHR listára került szerződések száma.

Az MNB 2009. október 19-i kamat döntésével, melynek révén 7%-ra szállította le a bankközi alapkamatot, megnyílt a lehetőség arra, hogy a devizahiteleseknek tömegesen lehessen segíteni. A PSZLF (Pénzügyi Szervezetek Lakossági Felügyelete) részéről Korsch Péter gazdasági elemző elmondása szerint gyors, határozott intézkedésekkel a társadalom összes szereplője számára gyümölcsöző, és egyben előremutató állapot jöhet létre.

Egyhavi nyugdíját is elveszítheti az a magánkasszatag, akinek kellene, de mégsem lép vissza az egypilléres rendszerbe. Mégis sokan tétlenek.

Az 52 évesnél idősebb magánkasszatagok háromnegyedének vissza kellene lépnie a tisztán társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, hogy nyugdíjasként ne érje őket veszteség – számolták ki az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztárnál. Az érintett 3700 tagból azonban november végéig csupán 800-an léptek vissza, holott a kapu már csak december végéig van nyitva.

 December 7-én megszavazta az MSZP a magáncélú hitelfelvételt korlátozását, amit a kormány egyébként nem támogatott.  - olvasható a Népszabadság keddi számában.

A 2010-től érvényes törvény értelmében egy pénzügyi intézmény egy naptári évben egy ügyfélnek csak egyszer nyújthat olyan kölcsönt, amely teljes hiteldíjmutatója több, mint 65 százalék, és összege nem haladja meg a 250 ezer forintot.

Göndör György, az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint ezzel akarnak törvényi garanciát adni a fogyasztóknak arra, hogy ne kerülhessenek adósságspirálba.

December 9-én lép életbe az a törvénymódosítás, amellyel a kormány a munkanélkülivé vált, és az átmenetileg fizetési nehézséggel szembesülő lakáshitelesek szélesebb körének kíván segítséget nyújtani - közölte a Pénzügyminisztérium (PM) kedden a Napi Gazdasággal.

A gazdasági válság hatásai miatt nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítését célzó törvény alapján már az idei év közepétől igénybe vehetők a kedvezmények, a segítség azonban kevés rászorulóhoz jutott el.

December elején az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) londoni központjában egy eddig nyilvánosságra nem hozott találkozón tárgyalnak egymással, az IMF és néhány más nemzetközi pénzügyi szervezet képviselőivel Közép- és Kelet-Európa befolyásos bankárai, hogy a régió bankszektorának leggyengébb pontját jelentő devizahitelezés szabályozásáról vitázzanak.

A devizahitelezés az óriási folyó fizetési mérleghiányok, az árfolyam-egyensúlytalanságok fő okozója, jelentősen növelte a tömeges csődveszélyt a régióban, és kikényszerítette, hogy az Európai Központi Bank és a Svájci Nemzeti Bank pótlólagos likviditásnövelő intézkedésekkel lépjen fel a válság során - emlékeztet a Reuters.

Gyorskölcsönökből is igen széles a paletta, így érdemes ismertetni az alap dolgokat, majd ezután ki-ki a magának megfelelő hitelkonstrukciót kiválasztja, kialakítja saját magának, és felkeresi a kiszemelt bankot.

Alapvetően kétféle gyorskölcsön lehetne megkülönböztetni, az egyik, melynek nem kell semminek sem fedezetül szolgálnia, a másik pedig melyre értelemszerűen kell fedezet, mégpedig autó, mivel ha lakásról lenne szó, akkor azt már jelzáloghitelnek hívnánk, és az sokkal nagyobb kaliberű összegekkor szoktak előfordulni.

Sokan egyetértenek abban, hogy elérkezett az idő a magyarországi lakossági hitelezés, ezen belül a fogyasztási hitelek feltételrendszerének szigorítására. Ennek egyik eleme a sokat vitatott THM-plafon bevezetése, mely egyik oldalról az ügyfelek védelmét szolgálja, másrészt viszont finomításra szorulhat, mert a fűnyíró-elv akár nagyobb kárt is okozhat a gazdaságnak és a társadalomnak, mint amennyi előnnyel jár.

A teljes hiteldíj mutató (továbbiakban: THM) rendszerét egy 1997-es kormányrendelet szabályozza, mely úgy definiálja, mint az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és hiteldíj egyenlő az ügyfél által a folyósításkor a pénzügyi intézménynek fizetett költségekkel csökkentett hitelösszeggel. Bevezetésének köszönhetően a hiteltermékek könnyebben összehasonlíthatóvá váltak, a THM véget vetett a bankok által folytatott - az ügyfeleket összezavaró és megtévesztő - kamatháborúnak.