- És mennyi a havi nettó jövedelme?
- Tippeljen jó, mert nem vagyok egyedül!

- Egyedül, vagy adóstárssal, igényelné?
- Egyedül a férjemmel.

- A legkisebb felvehető összeg háromszázezer forint.
- Nem baj, én úgyis csak százötvenezret szeretnék.

-Vásárlásra szeretnénk felvenni kölcsönt.
- Mit vásárolnának?
- Valami nagyot.
- Mire gondol pontosan?
- Hát, nagyobbat.
- Lakást vásárolnának?
- Nem, hát azért akkorát nem!

A teljes hiteldíj mutatónak elvileg a kölcsön minden költségét magába kell foglalni, hogy a fogyasztási hiteleket könnyen összehasonlíthasd. Valóban így van?

A bankok hitelajánlataira éppúgy érvényesek a piac törvényei, mint minden másra a gazdaságban. Vannak olcsóbb és drágább hitelek, léteznek jól meghirdetett, népszerű, de költséges konstrukciók, és kifizetődőbb, de kevésbé ismert lehetőségek. A médiakampányok és a valóság között húzódó szakadékot azonban nagyon nehéz az átlagembernek átlátnia, hiszen a meghirdetett kamat alapján nem lehet eldönteni, melyik bank ajánlata a kedvezőbb.

Bármilyen formában nézzük a magánkölcsönt, minden formájában ugyanoda jutunk, a közösség szétbomlásához, szegregálódáshoz, adósrabszolgaság és a virtualitásba zuhanáshoz, igazságtalan jövedelmek keletkezéséhez, versenygazdaság kialakulásához, a lét teljes pusztulásához vezet. Attól hogy nem egy embertől vesszük el mindenét, hanem sokaktól keveset, úgy hogy nem is tudnak róla, attól az még lopásnak minősül.

Figyelem!! Ha kölcsön kényszerével találkozunk, rendszerhibával állunk szemben, azt jelenti, hogy valamely létfunkciót, jelképet, kommunikációs eszközt hibásan használunk, vagy még nem hoztuk  létre, vagy valamely közösségi igényt nem gondoltunk át és nem szabályoztuk létrejöttét.

Lénárd Mariann, a Banki Hitelkárosultak Egyesületének (BHKE) főtitkára, aki első kézből értesül a devizahitelesek helyzetéről, úgy véli, az időzített adósságbomba akár már ez év tavaszán „robbanhat".

A PSZÁF adatai és a BHKE becslése szerint 2011-ben 300 ezer családot, közel egymillió embert fenyeget a csőd, ami évtizedekre ható pusztítást végezhet a magyar középosztály soraiban.

hvg.hu: Mennyire akut a devizahitelesek helyzete?

Lénárd Mariann: Sajnos ősz óta nemhogy javult, inkább romlott a devizában eladósodott magyar családok helyzete.

A tanulmány szerint a lakossági devizahitel-állomány csak lassan épül le, ezért az ebből eredő kockázatok hosszú ideig fennmaradhatnak. A devizahitelek átváltása forinthitelekre kézenfekvő lehet, de a költség- és árfolyam-kockázati transzfer miatt ez a megoldás nemhogy csökkenti, hanem növeli a gazdaság és így az ország sérülékenységét.

A háztartásokat, a bankokat, az államot és a jegybankot eltérő érdekek és hajlandóság vezérlik a devizahitelek forinthitelekre váltásában.

A svájci frank árfolyama az utóbbi napokban csökkenőben van (ma délben 214 forint közelében állt) a pár nappal korábbi nagy riadalmat okozó csúcsdöntési kísérlete után. A devizahiteleseknek ez egyelőre csak apró könnyebbség, hiszen a 2006-2008-as időszakban, amikor kölcsöneiket felvették, az árfolyam a 150-180 forintos sávban mozgott. Mára tömegessé vált a fizetésképtelenség és százezreket fenyeget anyagi csőd. Vajon mikor szabadulhat meg az ország ettől a csapástól?

A nem-teljesítő hitelek aránya Magyarországon a lakossági hiteleken belül márciusban elérte a 8,1 százalékot, amely jelentős növekedés a két évvel ezelőtti 3,1 százalékhoz képest.

A TÉLEN ÉRVÉNYES KILAKOLTATÁSI MORATÓRIUM ELLENÉRE

a rendőrség asszisztálásával megtörténik Kálmán Ferencné kilakoltatása. Az Otthonvédők és a Gárdisták tiltakoznak a jogellenes eljárás ellen. Ügyészségi feljelentés van folyamatban, csalás bűntette miatt, a végrehajtó és a bank ellen. A feljelentés szerint; a bírósági végrehajtó és a Raiffeisen bank osztrák leányvállalata összejátszik, hogy a bank a végrehajtó közreműködésével megszerezze az idős asszony 20 millió forintot érő házát.

Ha a mostani gazdasági helyzet így folytatódik, nemzetünk tizede rövid időn belül koldusbotra juthat, és hajléktalanként végzi nagy valószínűséggel. Moratórium nem tud segíteni ezen, csak pár hónapra elodázza a folyamatokat. A kamatos hitelpénz-rendszerbe ugyanis be van építve a kilakoltatás általi vagyonszerzés (pont ez a célja az egésznek). Ugyanis a kamat összegét senki sem hozza létre, így ha vissza is tudnának fizetni minden hitelt, akkor sem lenne rá elég pénz (pl.