Minden kockázatot az ügyfélre hárítanak, csak most már a „trambulinról” – így válaszoltak a bankok az erőfölényüket korlátozni szándékozó jogszabályra. A megbukott törvény helyett formálódó illemkódex erélyessége is kérdéses, csakúgy, mint az új fogyasztóvédelmi elképzeléseké.

Egy rossz törvényt próbáltak alkalmazni a bankok, amit lehet, hogy nem a legjobban tettek – gyakorolt elhárítással vegyes önkritikát több fórumon Felcsuti Péter, a Bankszövetség elnöke a pénzintézetek egyoldalú szerződésmódosítását korlátozó jogszabály alkalmazása kapcsán kirobbant botrányban.

Lakáshitelesek kifosztásának gyanúja miatt vizsgálódik a PSZÁF

Felvetődött a gyanú, hogy egyes lakáshitelt nyújtó cégek azért adnak kölcsönt a nagyobb bankok által elutasított ügyfeleiknek, hogy kiforgassák őket vagyonukból. Több olyan cég tevékenységét is vizsgálja a pénzügyi felügyelet, amelyek esetében előfordulhat, hogy elsősorban nem a hitelek kamataiból, hanem a tönkretett adósok ingatlanjaiból remélnek hasznot.

Fennáll a lehetősége, hogy egyes kisebb hitelező cégek esetében a lakáskölcsön nyújtása csak fedőtevékenység, valódi céljuk ügyfeleik ingatlanvagyonának megszerzése.

Hol tart most az árverezések és kilakoltatások ellen indított Gyorsreagálású Önvédelmi Zónák (GYŐZ) megszervezése: hány tagot számlál és mekkora területet fed le?

Nem tudom, pontosan hány ember csatlakozott és hány helyen van már ilyen zóna. A Gyorsreagálású Önvédelmi Zónák alapja az önszerveződés: ott jelenik meg, ahol az emberek felébrednek és megszerveződnek.

Annyi viszont megállapítható, hogy tömegessé vált a mozgalom?

A GYŐZ országos szerveződéssé vált, már én magam sem tudom összeszámolni, hány helyről szóltak ilyen zónák alakulásáról.

Dobrev Klárához fordult segítségért az év elején Kurucz Valéria.

Indokolatlanul változtattak a lakáshitelesek terhein?

A Fogyasztói Jogérvényesítő Szervezet (FJSZ) mintegy harminc, lakáscélú kölcsönt nyújtó pénzügyi intézménynél indított vizsgálatot a lakáshitelek feltételeiben bekövetkezett változások kapcsán.

A fogyasztóvédők azt igyekeznek áttekinteni, hogy a 2008 októbere, azaz a gazdasági válság kezdete óta végrehajtott módosításokat objektív tényezőkkel alá lehet-e támasztani. Mint a honlapjukon közzétett tájékoztatóban leírják, arra is kíváncsiak, hogy a fogyasztók érdekeinek mérlegelése hogyan történt a döntéshozatal során, a magukat felelős vállalatoknak tartó hitelintézetek tettek-e lépéseket az ügyfelekre háruló többletterhek könnyebb elviselhetősége érdekében.

A parlament sürgősséggel tárgyal a lakáshitelesek megsegítésről szóló törvényjavaslatról. Az általános és részletes vita mellőzésével, ma egy szuszra letárgyalják a javaslatot, és el is fogadhatják a jogszabály módosítását.

A törvény eredeti változatát három hónapja fogadta el a parlament, ám a mai napig nem lépett hatályba [1], mert Brüsszel nem hagyta jóvá.

A mostani módosítások szerint nem csupán a munkanélküli lakáshiteladósok, hanem a munkával (még) rendelkező forint- és a devizahitelesek is igényelhetik az állami kezességet, ha vállalják, hogy a kölcsön folyósításakori első - nem akciós - törlesztőrészlettel megegyező részletet tovább fizetik.

Június 15-től nyolcféle fizetési könnyítést kaphatnak a lakáshitelt felvevő 35 év alatti házaspárok, élettársak és gyermeküket egyedül nevelők, valamint a közszférában dolgozók, vagyis a köztisztviselők, közalkalmazottak, fegyveres testületek tagjai, bírák, ügyészek – olvasható abban a kormányrendeletben, mely a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

A 35 év alatti házaspárok, élettársak és gyermeküket egyedül nevelők a hitelbiztosítéki érték 60 százalékát meghaladó hitelrészre készfizető kezességet kapnak az államtól, míg a közszférában dolgozók a lakás hitelbiztosítéki értékét meghaladó hitelrészre kapnak készfizető kezességet.

Beszélgetés Dr. Drábik Jánossal, a harmadikutas társadalomkutatóval

Dr. Drábik János az egyik legeredetibb gondolkodó ma Magyarországon, aki se a baloldalon, se a jobboldalon nem szívesen látott vendég. Műveit valamennyi politika párt vezetője olvassa (Gyurcsány, Orbán, Kuncze), csak hallgat róla. Könyveiben már 20 éve megírta, hogy a bankok a pénzt a semmiből teremtik, rögtön adósság lesz belőle. Téziseit Nyugaton ma már számos film, tanulmány és könyv támasztja alá.

Bár a Magyar Nemzeti Bank 100%-ig magyar tulajdonban van, de a nemzetközi pénzvilág utasításai szerint működik, nem tartozik felelősséggel a magyar Országgyűlésnek. Az államnak nincs semmilyen érdemi beleszólása a saját tulajdonába.

Fedezet nélkül gyártják a bankok a pénzt

– Beszéljünk kicsit a fedezetlen pénzről, hiszen mióta nincs aranyfedezet a bankok mögött, igen nagy mennyiségben árasztották el a világot virtuális, számítógépeken létező pénzzel!

Évek óta halljuk a médiából: a magyar ingatlanok tulajdonosi szerkezete eltér a nemzetközi gyakorlattól. Nálunk túl sok, 90 % feletti a magán lakástulajdon. Ez egyesek szerint azért „káros”, mert kevéssé mobilizálható a munkaerő, ráadásul eltér a „fejlett” országokban elért aránytól.

A ház és lakástulajdonos nálunk sokkal jobban kötődik szülőföldjéhez, hazájához ingatlan tulajdonával, van mit veszítenie. Míg a bérlő, ha bármi probléma adódik, szedi a sátorfáját, költözik tovább, könnyebben kezelhető.