A parlament 349 igen megszavazattal megszavazta az erról szóló törvényjavalatot.

A parlament 349 igen szavazattal – 17 nem és 2 tartózkodás mellett – elfogadta a kormány által a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről benyújtott törvényjavalatot – áll az Országgyűlés honlapján. E szerint készfizető kezességet kap két évig az államtól a havi törlesztés különbözetére az az álláskereső, aki 2008. szeptember 30. után (a válság miatt) vesztette el munkáját, és vállalja, hogy a lakáskölcsönéből legalább havi 10 ezer forintot törleszt.

Az OTP bank lakossági üzletágának ügyfélszolgálatán elhangzott aranyköpések:

- Jónapot, jó a reklámjuk! Érdekelnének a hitelek!
- Köszönjük, milyen hitel érdekelné?
- Hát tudom, hogy úgysem lesz belőle semmi, mert nincs jövedelmem. Szóval én valami járadékfélére gondoltam, havi százezer forint körüli összegre.
- Ilyen jellegű hitelünk nincs sajnos... És jövedelemmel is mindenképpen kell rendelkeznie a hitelfelvételhez...
- Hát, akkor marad a maffia...

Az elfogadásra váró új Polgári Törvénykönyv a jelenlegi bírói gyakorlat bizonytalansága miatt határozottan kiáll a jövőbeli követelések, illetve a követelések tömeges engedményezésének érvényessége mellett. Ha a követelést pénzért ruházzák át, annak behajthatóságért készfizető kezesként kell majd felelni. Újdonság a teljesítésátvállalás és tartozáselvállalás bevezetése, valamint a szerződések átruházásának lehetősége.

Az új Polgári Törvénykönyv újdonságként vezeti be a szerződésátruházást.

A lízingelt, illetve hitelre vásárolt autókra úgy is alapítható jelzálogjog jövő januártól, hogy a zálogszerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, illetve a finanszírozott autók nem lesznek elárverezhetők - az erről szóló törvénytervezet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján olvasható.

A jelenlegi zálogjogi szabályok szerint az ingóságokon alapított zálogjogot is közjegyzői okiratba kell foglalni. Ez két problémát is jelentett az autópiacon, így a jelzálog helyett más technikákat alkalmaztak, bár ezek egyik fél esetén sem közelítették meg a zálogjog biztonságát.

Az elfogadásra váró új Polgári Törvénykönyv több helyen is módosítja a zálogjogi szabályozást. Fokozza a hitelezés biztonságát, bővíti a bírósági végrehajtáson kívüli értékesítés lehetőségeit, így várhatóan javítja a hitelhez jutás feltételeit. Könnyítés, hogy a jövőben a zálogszerződést nem kell közokiratba foglalni.

A zálogjogi szabályozások módosítások deklarált célja, hogy egyszerűbb szerkezetben szabályozzák a zálogjogot úgy, hogy közben növelik a gazdasági felhasználhatóságát.

A magáncsőd érdemi védelmet adna a fizetésképtelenné vált magánszemélyeknek. A szabályok kidolgozásakor különös figyelmet kellene fordítani ugyanakkor arra, hogy az új lehetőséggel visszaélve senki se szabadulhasson meg indokolatlanul a pénzügyi kötelezettségeitől - figyelmeztet az országgyűlési biztos.

A Budapesti Ügyvédi Kamara értesülései szerint az igazságügyi tárcánál folyamatban vannak már a magánszemélyek adósságrendezéséről szóló törvény előkészítési munkálatai.

Újra egyeztetnek a magáncsőd bevezetéséről a minisztériumok. Szakemberek szerint most, a pénzügyi válság idején minden eddiginél fontosabb lenne a bevezetése, mert sokakat megmenthetne az utcára kerüléstől.

- A magáncsőd legfőbb célja az lenne, hogy senki ne veszítse el az otthonát - mondja Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ szakmai igazgatója. A magáncsőd intézményének bevezetését abban a javaslatban indítványozták, amelyet szakemberek készítettek a kormány számára a hajléktalanellátásról.

Azonnali, 60-70 százalékos infláció, tömeges munkanélküliség, a megtakarítások elértéktelenedése, a középosztály megszűnte – ez lehet egy valutaválsággal kezdődő államcsőd hatása. A kilábalás pedig nemcsak lassú, de kétséges is. Az FN Argentína és Izland példáját vizsgálta. Magyarországon nincs ekkora vész, végső esetben az EU-ban bízhatunk.

Egyre több elemzésben találkozhatunk a napokban az államcsőd kifejezéssel, amely a szaksajtót legutóbb tavaly októberben, az izlandi gazdaság látványos összecsuklásakor foglalkoztatta.

A felkerülés esetei

Természetes személy akkor kerülhet fel a listára, ha a hitelszerződésében vállalt kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennáll. Amennyiben a hiteligénylés, szerződési folyamat során az ügyfél valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ, fizetési késedelem nélkül is felkerülhet a listára.